Csütörtöki Iskola - 2011 őszi félév

A Falufejlesztési Társaság és a MÉSZ Csütörtöki Iskola c. programsorozata ősszel folytatódik. Az első előadás 2011. szeptember 29-én 17 órakor a MÉSZ Székházban lesz. Előadó: Varga-Ötvös Béla.

Falufejlesztési Társaság - Magyar Építőművészek Szövetsége
Csütörtöki Iskola - XII. Programsorozata

2011 őszi félév

Előadások kezdési időpontja: 17 óra
Cím: 1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2. MÉSZ székház

kredit: 0,5 pont
(Az előadáson való részvétel előzetes regisztráció és kreditigazolás kiadása nélkül ingyenes.)

2011. szeptember 29 csütörtök
Varga-Ötvös Béla közgazdász
GAZDASÁGFEJLESZTÉS, TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS - MÁSKÉPP

„Az elmúlt évtizedekben a gazdaságfejlesztés és a településfejlesztés elvált egymástól, annak ellenére, hogy minden gazdasági tevékenység a térben is zajlik és a három alapvető termelési tényező - föld, munkaerő, tőke - közül két és fél a településtérhez kötődik. Tudományos szóhasználattal, a gazdaság vertikális (ágazati) és horizontális (térbeli) vetülete közötti egyensúly hosszú ideje megbomlott, a súlypont az ágazati megközelítésre helyeződött. A két dimenzió eltérő helyzetét jól jellemzi, hogy a gazdaságpolitikusok keresik a gazdasági növekedést produkáló húzóágazatokat, ösztönzésképpen adókedvezményeket nyújtanak, területet biztosítanak. A településpolitikusok pedig kutatják a módját, hogyan lehet több forrást megszerezni az amúgy adóssággal, hiánnyal küszködő államtól, a speciális feltételeket szabó uniótól, ill. hogyan csábíthatók be nagy cégek bármilyen profillal, hogy abból iparűzési adó, munkahely, járulékos beruházás legyen. Ezzel a külső forrásoknak rendelik alá a helyi adottságokat, és nem az adottságaik érvényesítése érdekében bővítik forrásaikat. A különbség kicsinek tűnik, de a hatékonytalan forrás felhasználás degradációs folyamatot gerjeszt."

2011. október 20 csütörtök
Gráfik Imre néprajzkutató
VÁLTOZÓ FALUKÉP

„Az udvar és a ház mozgásvilágá"-nak megfigyelésére Gráfik Imre első ízben 1970-ben vállalkozott a Vas megyei Magyarszombatfán. Rendkívül elgondolkodtató megállapításokat tett. Többek között azt, hogy a lakóháznak csupán a harmadát használják folyamatosan. Továbbá a mozgások számával, azok arányaival kimutathatta, hogy "a megváltozott életkörülmények, amennyiben azok radikális szakítást jelentenek a paraszti gazdálkodás hagyományos formáival, egyrészt növelik a funkció nélküli mozgások, üresjáratok számát, másrészt egyfajta tétlenséget, ún. mozgáshiátust eredményeznek."... Szentendrei (Szentendrei-szigeti), berekböszörményi és más településen végzett kutatásai is a tér szemiotikáját kutatják - hol tágabb, hol szűkebb szempontok szerint. A Szentendrei-sziget társadalmáról például a szociálpszichológia mezőelméletét segítségül híva megállapítja, hogy nem alkot kulturális, azaz néprajzi csoportot. Berekböszörmény faluképét vizsgálva pedig az építészeti jelek hatékonyságát, információs értékét elemezte a lakóházak utcaképi megjelenését tartva szem előtt."

2011. november 17 csütörtök
Czene Zsolt Vidékfejlesztési Minisztérium
NEMZETI VIDÉKSTRATÉGAI KONCEPCIÓ

„Történelmünk során, nehéz helyzetekben mindig vidéki gyökerekből táplálkozva, a falusi közösségek erejére támaszkodva tudott a magyar társadalom megújulni. A vidék nem csupán profitérdekeket kiszolgáló termelési tér, sokkal inkább társadalmi, kulturális és természeti értékek összessége. Vidéki tájaink az emberi méltóság, életminőség biztosításához szükséges feltételek megteremtésének, a természet és a társadalom harmonikus együttélésének sajátos, történetileg kialakult színterei. E térségek egyrészt az ott élők számára biztosítják az életfeltételeket, másrészt mással nem helyettesíthető un. ökoszisztéma-szolgáltatásokat biz-tosítanak, melyek a városlakók számára az élelmiszerbiztonságot, a jó környezetminőség alapfeltételeit, megújuló energiaforrást, regenerációs és rekreációs lehetőséget is kínálnak. A magyar vidék, a mezőgazdaság és a környezet ügye ezért nemcsak a falun élő honfitársaink gondja. A vidék sikereinek és kudarcainak a társadalom minden tagja részese. „

2011. december 8 csütörtök
Czakó Gábor író   
"A MAGYAR NYELV TERMÉSZETI RENDE"
(Idézet Kresznerics Ferenc írásából – 1830)

„A magyar észjárás alapja a gyökrend, ebből fakad az egységlogika, a gyökhangsúly, a hálószerűség, az egyszerűség, a lényeglátó-levezető/deduktív gondolatmenet, a rokonítás/analógia, a mellérendelés, a szemléletesség és a két-féltekés gondolkodás. Ezekre épül nyelvünk máig eleven önépítő rendszere. A nyelvújítók maradandó alkotásaikban – józan magyar ésszel és ép nyelvérzékkel – a gyökrendből indultak ki. Legsikeresebb alkotásaikban a fölfrissített régi- és tájszavak mellett rendre ódon gyökszavakat vettek elő, és toldalékoltak az új igények számára. Nem feledkeztek meg a gyökök jó részében még eleven szemléletességéről sem! Az észjárásunk szerint alkotott szavak azért terjedtek el oly gyorsan, mert nyelvtársaink rögtön, mindenütt értették őket. Ez a magyarság egyik különös adottsága. A gyökrendnek köszönhetően nálunk nincsenek nyelvükben szegények. Utazgatók és néprajzosok a megmondhatói, hogy iskolázatlan pásztorok, parasztok mennyivel választékosabban finomabban és magyarosabban fejezik ki magukat számos akadémikusnál."

Minden kedves ismerőst és új barátot szeretettel vár a szervezők nevében:
Krizsán András építész kurátor