Eleven sziget lett a brit pavilon

A Velencei Biennále külön dicséretben részesült brit csapata nem csupán egy pavilon, hanem egy közösségi tér létrehozását tűzte ki célul. Bár az épülethez közelítve, az azt körülvevő állványok miatt azt is gondolhatnánk, hogy le van zárva, a kiállítás ennél elevenebb nem is lehetne. 

Az elhagyottnak tűnő épületet állványok keretezik, a tető köré az állványzat tetejére egy fa emelvényt húztak az alkotók. A terasz közepén szigetként emelkedik ki a tető csúcsa. Az épület belseje teljesen üres, a fehér falak a kreativitásra és találékonyságra hagyják a kihasználás módját. A kiállítás ideje alatt konferenciákat, beszélgetéseket, különböző előadásokat tartanak a pavilonban, a Biennále (Freespace) és a brit vonal (island) tematikájához igazodva. A témakörök között szerepel többek között a dekolonizáció, a migráció, a határok, a nyelvek és az elszigeteltség kérdése. A fenti terasszal a közösség szabadon rendelkezhet, a pihenést és kényelmet napernyők és ülőhelyek biztosítják. Brit hagyományokhoz híven a délután kiteljesítéséhez, 4 órakor teázásra invitálnak a pavilon képviselői.

Az installáció a sziget metafora köré épült. A témaválasztás nem véletlen, az elszigeteltség kérdése Nagy-Britannia számára különösen releváns napjainkban. Ahogy az alkotók kiemelik, az Európa szélén levő szigetország nemrég egy érdekes döntést hozott (Brexit), ami bárhogy is alakuljon, de megváltoztatja a kapcsolatot közte és a többi ország között. Erre az átalakulásra utal a kiállítás építkezés jellege is. A pavilon egy másik célkitűzése, hogy egyfajta menedéket nyújtson a mindennapok rohanásában, egy kis szigetként a feltöltődés és a kikapcsolódás helyszíne legyen.ű