Nézőpontok/Történet

Tengerérzés mérnöki keretezésben: Kaáli Nagy Dezső, a balatoni kikötők tervezője

1/57

Siófok, a Somogy (1928) dízelmotoros kotróhajó vízre bocsátás után a sólyatéri öbölben. Előtte a Földművelésügyi Minisztérium, a Székesfehérvári Kulturmérnöki Központ és az építést végző hajógyár képviselői. Középen fehér sapkában Kaáli Nagy Dezső, a Balatoni Kikötők Magyar Királyi Felügyelőségének vezetője. Leltári jelzet: MMKM TFGY 2017.2.543, év: 1928 / Fortepan 122259 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Történeti Fényképek Gyűjteménye / Óbudai Hajógyár gyűjteménye

Siófok, »Jégtorlódás a nyugati mólón« Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0046, év: 1930 / Forrás: Fortepan 183300 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

Balatonújhely »Kaáli Nagy Dezső féle villa (később SZOT Csepel üdülő)« Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0099, év: 1930 / Forrás: Fortepan 183319 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

Siófok, bemutató halászat a befagyott tavon Mayer János földművelési miniszter tiszteletére. Balra vadászkalapban Kaáli Nagy Dezső az Országos Vízépítési Igazgatóság mérnöke, jobb szélen vadászkalapban Dr. Lukács Károly a Balatoni Halásztársulat igazgatója. Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0732, év: 1932 / Forrás: Fortepan 183363 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

»Tihanyi őrház és kezelőépület 1911 után« Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0830, év: 1912 / Forrás: Fortepan 183369 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

»Balatonföldvári "Kvassay Jenő" emlékmű avatása. Előtérben: Bölömbika, Nautica, Gr. Klebelsberg Kunó és a folyamőrség Lily motorosa, 1929.« Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0834, év: 1929 / Fortepan 183373 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

»Balatonföldvári "Kvassay Jenő" emlékmű avatása, 1929.« Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0734, év: 1929 / Forrás: Fortepan 183381 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

»Révfülöpi kikötőben a HELKA (1891) gőzhajó 1913 körül« Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0856, év: 1913 / Forrás: Fortepan 183391 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

Balatonboglár, a kikötői őrház, balra a Helka (1891) csavargőzös. A felvétel 1920 körül készült. Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0857, év: 1920 / Forrás: Fortepan 183392 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

»Tihanyi kikötő 1911 után« Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0885, év: 1916 / Forrás: Fortepan 183408 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

»Siófoki személyhajókikötő 1930 körül« Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0890, év: 1930 / Forrás: Fortepan 183412 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

»Révfülöpi kishajókikötő a TIHANY (1910) motorossal 1913 körül« Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0740, év: 1912 / Forrás: Fortepan 183418 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

»Balatonfüredi famóló bejárata az 1930-as években« Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0925, év: 1934 / Forrás: Fortepan 183424 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

»Balatonszemesi kikötőépület« Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0949, év: 1920 / Forrás: Fortepan_183436 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

Alsóörs, a kikötői őrház. Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0950, év: 1920 / Forrás: Fortepan 183437 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

»Balatonföldvári "Kvassay Jenő" emlékmű. Baloldalon középen a padon Kaáli Nagy Dezső mérnök« Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0746, év: 1929 / Forrás: Fortepan 183444 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

Fonyód, a kikötői őrház. A felvétel 1912-1913 körül készült. Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0747, év: 1913 / Forrás: Fortepan 183447 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

Révfülöp, kikötő. Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0748, év: 1913 / Forrás: Fortepan 183448 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

»Tihanyi móló 1910 körül. Fából épült kishajókikötőn jégkár« Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 1002, év: 1910 / Forrás: Fortepan 183453 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

Balatonújhely. Vitorlás utca, Kaáli Nagy Dezső vízépítőmérnök, balatoni kikötők tervezője, az építések vezetőjének kertje. Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 1015, év: 1921 / Forrás: Fortepan 183455 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

»Balatonalmádi móló mellett jégtorlódás 1930 után« Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 1079, év: 1932 / Forrás: Fortepan 183476 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

Siófok, kikötő, Rózsakert partfala. A felvétel a feltöltés előtt 1932 körül készült. Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 1085, év: 1930 / Forrás: Fortepan 183479 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

Siófok, bemutató halászat a befagyott tavon Mayer János földművelési miniszter tiszteletére. Balra vadászkalapban Kaáli Nagy Dezső az Országos Vízépítési Igazgatóság mérnöke. Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 1102, év: 1924 / Forrás: Fortepan 183487 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

Balatonföldvár, szélsebességmérő műszerház és kilátó a nyugati mólón. Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 1109, év: 1930 / Forrás: Fortepan 183490 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

Balatonboglár, a kikötői őrház. A felvétel 1920 körül készült. Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0726, év: 1920 / Forrás: Fortepan 183495 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

Zamárdi, partfalépítés. Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 1127, év: 1935 / Forrás: Fortepan 183497 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

Fonyód, a kikötői őrház. A felvétel 1925 körül készült. Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 1136, év: 1925 / Forrás: Fortepan 183503 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

»Balatonszemesi kikötő, 1929-1930.« Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 1137, év: 1930 / Forrás: Fortepan 183504 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

Balatonújhely, Vitorlás utca, Kaáli Nagy Dezső vízépítőmérnök, balatoni kikötők tervezője, az építések vezetőjének kertje a házmester lakással. Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 1161, év: 1920 / Forrás: Fortepan 183514 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

Révfülöp, a kikötői őrház. Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 1174, év: 1912 / Forrás: Fortepan 183519 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

»Szántódrévi kompkikötő és bejáróút 1920 körül« Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 1226, év: 1920 / Forrás: Fortepan 183530 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

»Siófoki Rózsaliget, 1935.« Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 1279, év: 1935 / Forrás: Fortepan 183539 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

»Siófoki személyhajó kikötő 1924-ben« Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 1305, év: 1924 / Fortepan 183553 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

»Révfülöpi kikötő látképe, őrházzal, mólóval és a teherkikötővel, 1920 körül« Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 1311, év: 1920 / Forrás: Fortepan 183559 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

Siófok, légifotó a kikötőről, a felvétel 1930 után készült. Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 1312, év: 1930 / Forrás: Fortepan 183560 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

»Tihanyi kikötő, 1910.« Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 1314, év: 1910 / Forrás: Fortepan 183562 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

Révfülöp, a kikötői őrház. A felvétel 1912 után készült. Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0728, év: 1916 / Forrás: Fortepan 183565 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

Tihany, a kikötői őrház. A felvétel 1911 körül készült. Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0730, év: 1911 / Forrás: Fortepan 183576 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

Tihany, a kikötő építése. Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 1338, év: 1910 / Forrás: Fortepan 183607 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

Balatonföldvár, »Kvassay-emlékmű. Baloldalon középen ül Kaáli Nagy Dezső mérnök« Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0278, év: 1929 / Forrás: Fortepan 183615 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

Balatonföldvár, a kikötői őrház, év: 1912 / Forrás: Fortepan 183616 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

Balatonföldvár, szélsebességmérő műszerház és kilátó a nyugati mólón. Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0200, év: 1935 / Forrás: Fortepan 183622 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

Balatonföldvár, hajóállomás, meteorológiai mérőállomás. Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0216, év: 1935 / Forrás: Fortepan 183625 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

Balatonboglár, a kikötői őrház. A felvétel 1930 körül készült. Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0303, év: 1930 / Forrás: Fortepan 183633 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

KND típusú partvédőmű. Forrs: Hajtó Ödön: Partépítés az őszödi fürdőtelepen 1936-37-ben. 2021.04.02. https://www.balatontipp.hu/balatoni_hirek/dr-hajto-odon-partepites-az-oszodi-furdotelepen-1936-37-ben/

Balatonlidó parcellázási terve, 1930. / Forrás: N. Szabó Gyula: Jegyzetek a magyar tenger partján. 1932

Balatonboglár, kikötő / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonboglár, kikötő / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonboglár, kikötő / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonföldvár, kikötő / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonföldvár, kikötő / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonföldvár, kikötő / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonföldvár, kikötő / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonföldvár, kikötő / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonföldvár, kikötő / Fotó: Wettstein Domonkos

Révfülöp, kikötő / Fotó: Wettstein Domonkos

Siófok, kikötő / Fotó: Wettstein Domonkos

?>
Siófok, a Somogy (1928) dízelmotoros kotróhajó vízre bocsátás után a sólyatéri öbölben. Előtte a Földművelésügyi Minisztérium, a Székesfehérvári Kulturmérnöki Központ és az építést végző hajógyár képviselői. Középen fehér sapkában Kaáli Nagy Dezső, a Balatoni Kikötők Magyar Királyi Felügyelőségének vezetője. Leltári jelzet: MMKM TFGY 2017.2.543, év: 1928 / Fortepan 122259 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Történeti Fényképek Gyűjteménye / Óbudai Hajógyár gyűjteménye
?>
Siófok, »Jégtorlódás a nyugati mólón« Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0046, év: 1930 / Forrás: Fortepan 183300 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum
?>
Balatonújhely »Kaáli Nagy Dezső féle villa (később SZOT Csepel üdülő)« Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0099, év: 1930 / Forrás: Fortepan 183319 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum
?>
Siófok, bemutató halászat a befagyott tavon Mayer János földművelési miniszter tiszteletére. Balra vadászkalapban Kaáli Nagy Dezső az Országos Vízépítési Igazgatóság mérnöke, jobb szélen vadászkalapban Dr. Lukács Károly a Balatoni Halásztársulat igazgatója. Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0732, év: 1932 / Forrás: Fortepan 183363 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum
?>
»Tihanyi őrház és kezelőépület 1911 után« Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0830, év: 1912 / Forrás: Fortepan 183369 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum
?>
»Balatonföldvári "Kvassay Jenő" emlékmű avatása. Előtérben: Bölömbika, Nautica, Gr. Klebelsberg Kunó és a folyamőrség Lily motorosa, 1929.« Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0834, év: 1929 / Fortepan 183373 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum
?>
»Balatonföldvári "Kvassay Jenő" emlékmű avatása, 1929.« Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0734, év: 1929 / Forrás: Fortepan 183381 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum
?>
»Révfülöpi kikötőben a HELKA (1891) gőzhajó 1913 körül« Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0856, év: 1913 / Forrás: Fortepan 183391 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum
?>
Balatonboglár, a kikötői őrház, balra a Helka (1891) csavargőzös. A felvétel 1920 körül készült. Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0857, év: 1920 / Forrás: Fortepan 183392 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum
?>
»Tihanyi kikötő 1911 után« Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0885, év: 1916 / Forrás: Fortepan 183408 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum
?>
»Siófoki személyhajókikötő 1930 körül« Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0890, év: 1930 / Forrás: Fortepan 183412 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum
?>
»Révfülöpi kishajókikötő a TIHANY (1910) motorossal 1913 körül« Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0740, év: 1912 / Forrás: Fortepan 183418 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum
?>
»Balatonfüredi famóló bejárata az 1930-as években« Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0925, év: 1934 / Forrás: Fortepan 183424 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum
?>
»Balatonszemesi kikötőépület« Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0949, év: 1920 / Forrás: Fortepan_183436 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum
?>
Alsóörs, a kikötői őrház. Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0950, év: 1920 / Forrás: Fortepan 183437 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum
?>
»Balatonföldvári "Kvassay Jenő" emlékmű. Baloldalon középen a padon Kaáli Nagy Dezső mérnök« Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0746, év: 1929 / Forrás: Fortepan 183444 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum
?>
Fonyód, a kikötői őrház. A felvétel 1912-1913 körül készült. Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0747, év: 1913 / Forrás: Fortepan 183447 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum
?>
Révfülöp, kikötő. Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0748, év: 1913 / Forrás: Fortepan 183448 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum
?>
»Tihanyi móló 1910 körül. Fából épült kishajókikötőn jégkár« Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 1002, év: 1910 / Forrás: Fortepan 183453 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum
?>
Balatonújhely. Vitorlás utca, Kaáli Nagy Dezső vízépítőmérnök, balatoni kikötők tervezője, az építések vezetőjének kertje. Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 1015, év: 1921 / Forrás: Fortepan 183455 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum
?>
»Balatonalmádi móló mellett jégtorlódás 1930 után« Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 1079, év: 1932 / Forrás: Fortepan 183476 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum
?>
Siófok, kikötő, Rózsakert partfala. A felvétel a feltöltés előtt 1932 körül készült. Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 1085, év: 1930 / Forrás: Fortepan 183479 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum
?>
Siófok, bemutató halászat a befagyott tavon Mayer János földművelési miniszter tiszteletére. Balra vadászkalapban Kaáli Nagy Dezső az Országos Vízépítési Igazgatóság mérnöke. Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 1102, év: 1924 / Forrás: Fortepan 183487 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum
?>
Balatonföldvár, szélsebességmérő műszerház és kilátó a nyugati mólón. Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 1109, év: 1930 / Forrás: Fortepan 183490 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum
?>
Balatonboglár, a kikötői őrház. A felvétel 1920 körül készült. Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0726, év: 1920 / Forrás: Fortepan 183495 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum
?>
Zamárdi, partfalépítés. Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 1127, év: 1935 / Forrás: Fortepan 183497 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum
?>
Fonyód, a kikötői őrház. A felvétel 1925 körül készült. Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 1136, év: 1925 / Forrás: Fortepan 183503 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum
?>
»Balatonszemesi kikötő, 1929-1930.« Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 1137, év: 1930 / Forrás: Fortepan 183504 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum
?>
Balatonújhely, Vitorlás utca, Kaáli Nagy Dezső vízépítőmérnök, balatoni kikötők tervezője, az építések vezetőjének kertje a házmester lakással. Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 1161, év: 1920 / Forrás: Fortepan 183514 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum
?>
Révfülöp, a kikötői őrház. Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 1174, év: 1912 / Forrás: Fortepan 183519 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum
?>
»Szántódrévi kompkikötő és bejáróút 1920 körül« Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 1226, év: 1920 / Forrás: Fortepan 183530 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum
?>
»Siófoki Rózsaliget, 1935.« Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 1279, év: 1935 / Forrás: Fortepan 183539 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum
?>
»Siófoki személyhajó kikötő 1924-ben« Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 1305, év: 1924 / Fortepan 183553 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum
?>
»Révfülöpi kikötő látképe, őrházzal, mólóval és a teherkikötővel, 1920 körül« Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 1311, év: 1920 / Forrás: Fortepan 183559 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum
?>
Siófok, légifotó a kikötőről, a felvétel 1930 után készült. Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 1312, év: 1930 / Forrás: Fortepan 183560 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum
?>
»Tihanyi kikötő, 1910.« Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 1314, év: 1910 / Forrás: Fortepan 183562 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum
?>
Révfülöp, a kikötői őrház. A felvétel 1912 után készült. Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0728, év: 1916 / Forrás: Fortepan 183565 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum
?>
Tihany, a kikötői őrház. A felvétel 1911 körül készült. Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0730, év: 1911 / Forrás: Fortepan 183576 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum
?>
Tihany, a kikötő építése. Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 1338, év: 1910 / Forrás: Fortepan 183607 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum
?>
Balatonföldvár, »Kvassay-emlékmű. Baloldalon középen ül Kaáli Nagy Dezső mérnök« Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0278, év: 1929 / Forrás: Fortepan 183615 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum
?>
Balatonföldvár, a kikötői őrház, év: 1912 / Forrás: Fortepan 183616 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum
?>
Balatonföldvár, szélsebességmérő műszerház és kilátó a nyugati mólón. Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0200, év: 1935 / Forrás: Fortepan 183622 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum
?>
Balatonföldvár, hajóállomás, meteorológiai mérőállomás. Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0216, év: 1935 / Forrás: Fortepan 183625 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum
?>
Balatonboglár, a kikötői őrház. A felvétel 1930 körül készült. Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0303, év: 1930 / Forrás: Fortepan 183633 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum
?>
KND típusú partvédőmű. Forrs: Hajtó Ödön: Partépítés az őszödi fürdőtelepen 1936-37-ben. 2021.04.02. https://www.balatontipp.hu/balatoni_hirek/dr-hajto-odon-partepites-az-oszodi-furdotelepen-1936-37-ben/
?>
Balatonlidó parcellázási terve, 1930. / Forrás: N. Szabó Gyula: Jegyzetek a magyar tenger partján. 1932
?>
Balatonboglár, kikötő / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Balatonboglár, kikötő / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Balatonboglár, kikötő / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Balatonföldvár, kikötő / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Balatonföldvár, kikötő / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Balatonföldvár, kikötő / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Balatonföldvár, kikötő / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Balatonföldvár, kikötő / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Balatonföldvár, kikötő / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Révfülöp, kikötő / Fotó: Wettstein Domonkos
?>
Siófok, kikötő / Fotó: Wettstein Domonkos
1/57

Siófok, a Somogy (1928) dízelmotoros kotróhajó vízre bocsátás után a sólyatéri öbölben. Előtte a Földművelésügyi Minisztérium, a Székesfehérvári Kulturmérnöki Központ és az építést végző hajógyár képviselői. Középen fehér sapkában Kaáli Nagy Dezső, a Balatoni Kikötők Magyar Királyi Felügyelőségének vezetője. Leltári jelzet: MMKM TFGY 2017.2.543, év: 1928 / Fortepan 122259 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Történeti Fényképek Gyűjteménye / Óbudai Hajógyár gyűjteménye

Siófok, »Jégtorlódás a nyugati mólón« Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0046, év: 1930 / Forrás: Fortepan 183300 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

Balatonújhely »Kaáli Nagy Dezső féle villa (később SZOT Csepel üdülő)« Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0099, év: 1930 / Forrás: Fortepan 183319 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

Siófok, bemutató halászat a befagyott tavon Mayer János földművelési miniszter tiszteletére. Balra vadászkalapban Kaáli Nagy Dezső az Országos Vízépítési Igazgatóság mérnöke, jobb szélen vadászkalapban Dr. Lukács Károly a Balatoni Halásztársulat igazgatója. Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0732, év: 1932 / Forrás: Fortepan 183363 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

»Tihanyi őrház és kezelőépület 1911 után« Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0830, év: 1912 / Forrás: Fortepan 183369 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

»Balatonföldvári "Kvassay Jenő" emlékmű avatása. Előtérben: Bölömbika, Nautica, Gr. Klebelsberg Kunó és a folyamőrség Lily motorosa, 1929.« Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0834, év: 1929 / Fortepan 183373 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

»Balatonföldvári "Kvassay Jenő" emlékmű avatása, 1929.« Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0734, év: 1929 / Forrás: Fortepan 183381 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

»Révfülöpi kikötőben a HELKA (1891) gőzhajó 1913 körül« Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0856, év: 1913 / Forrás: Fortepan 183391 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

Balatonboglár, a kikötői őrház, balra a Helka (1891) csavargőzös. A felvétel 1920 körül készült. Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0857, év: 1920 / Forrás: Fortepan 183392 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

»Tihanyi kikötő 1911 után« Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0885, év: 1916 / Forrás: Fortepan 183408 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

»Siófoki személyhajókikötő 1930 körül« Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0890, év: 1930 / Forrás: Fortepan 183412 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

»Révfülöpi kishajókikötő a TIHANY (1910) motorossal 1913 körül« Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0740, év: 1912 / Forrás: Fortepan 183418 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

»Balatonfüredi famóló bejárata az 1930-as években« Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0925, év: 1934 / Forrás: Fortepan 183424 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

»Balatonszemesi kikötőépület« Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0949, év: 1920 / Forrás: Fortepan_183436 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

Alsóörs, a kikötői őrház. Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0950, év: 1920 / Forrás: Fortepan 183437 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

»Balatonföldvári "Kvassay Jenő" emlékmű. Baloldalon középen a padon Kaáli Nagy Dezső mérnök« Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0746, év: 1929 / Forrás: Fortepan 183444 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

Fonyód, a kikötői őrház. A felvétel 1912-1913 körül készült. Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0747, év: 1913 / Forrás: Fortepan 183447 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

Révfülöp, kikötő. Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0748, év: 1913 / Forrás: Fortepan 183448 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

»Tihanyi móló 1910 körül. Fából épült kishajókikötőn jégkár« Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 1002, év: 1910 / Forrás: Fortepan 183453 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

Balatonújhely. Vitorlás utca, Kaáli Nagy Dezső vízépítőmérnök, balatoni kikötők tervezője, az építések vezetőjének kertje. Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 1015, év: 1921 / Forrás: Fortepan 183455 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

»Balatonalmádi móló mellett jégtorlódás 1930 után« Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 1079, év: 1932 / Forrás: Fortepan 183476 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

Siófok, kikötő, Rózsakert partfala. A felvétel a feltöltés előtt 1932 körül készült. Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 1085, év: 1930 / Forrás: Fortepan 183479 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

Siófok, bemutató halászat a befagyott tavon Mayer János földművelési miniszter tiszteletére. Balra vadászkalapban Kaáli Nagy Dezső az Országos Vízépítési Igazgatóság mérnöke. Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 1102, év: 1924 / Forrás: Fortepan 183487 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

Balatonföldvár, szélsebességmérő műszerház és kilátó a nyugati mólón. Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 1109, év: 1930 / Forrás: Fortepan 183490 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

Balatonboglár, a kikötői őrház. A felvétel 1920 körül készült. Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0726, év: 1920 / Forrás: Fortepan 183495 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

Zamárdi, partfalépítés. Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 1127, év: 1935 / Forrás: Fortepan 183497 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

Fonyód, a kikötői őrház. A felvétel 1925 körül készült. Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 1136, év: 1925 / Forrás: Fortepan 183503 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

»Balatonszemesi kikötő, 1929-1930.« Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 1137, év: 1930 / Forrás: Fortepan 183504 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

Balatonújhely, Vitorlás utca, Kaáli Nagy Dezső vízépítőmérnök, balatoni kikötők tervezője, az építések vezetőjének kertje a házmester lakással. Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 1161, év: 1920 / Forrás: Fortepan 183514 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

Révfülöp, a kikötői őrház. Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 1174, év: 1912 / Forrás: Fortepan 183519 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

»Szántódrévi kompkikötő és bejáróút 1920 körül« Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 1226, év: 1920 / Forrás: Fortepan 183530 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

»Siófoki Rózsaliget, 1935.« Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 1279, év: 1935 / Forrás: Fortepan 183539 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

»Siófoki személyhajó kikötő 1924-ben« Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 1305, év: 1924 / Fortepan 183553 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

»Révfülöpi kikötő látképe, őrházzal, mólóval és a teherkikötővel, 1920 körül« Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 1311, év: 1920 / Forrás: Fortepan 183559 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

Siófok, légifotó a kikötőről, a felvétel 1930 után készült. Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 1312, év: 1930 / Forrás: Fortepan 183560 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

»Tihanyi kikötő, 1910.« Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 1314, év: 1910 / Forrás: Fortepan 183562 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

Révfülöp, a kikötői őrház. A felvétel 1912 után készült. Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0728, év: 1916 / Forrás: Fortepan 183565 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

Tihany, a kikötői őrház. A felvétel 1911 körül készült. Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0730, év: 1911 / Forrás: Fortepan 183576 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

Tihany, a kikötő építése. Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 1338, év: 1910 / Forrás: Fortepan 183607 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

Balatonföldvár, »Kvassay-emlékmű. Baloldalon középen ül Kaáli Nagy Dezső mérnök« Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0278, év: 1929 / Forrás: Fortepan 183615 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

Balatonföldvár, a kikötői őrház, év: 1912 / Forrás: Fortepan 183616 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

Balatonföldvár, szélsebességmérő műszerház és kilátó a nyugati mólón. Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0200, év: 1935 / Forrás: Fortepan 183622 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

Balatonföldvár, hajóállomás, meteorológiai mérőállomás. Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0216, év: 1935 / Forrás: Fortepan 183625 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

Balatonboglár, a kikötői őrház. A felvétel 1930 körül készült. Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0303, év: 1930 / Forrás: Fortepan 183633 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

KND típusú partvédőmű. Forrs: Hajtó Ödön: Partépítés az őszödi fürdőtelepen 1936-37-ben. 2021.04.02. https://www.balatontipp.hu/balatoni_hirek/dr-hajto-odon-partepites-az-oszodi-furdotelepen-1936-37-ben/

Balatonlidó parcellázási terve, 1930. / Forrás: N. Szabó Gyula: Jegyzetek a magyar tenger partján. 1932

Balatonboglár, kikötő / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonboglár, kikötő / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonboglár, kikötő / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonföldvár, kikötő / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonföldvár, kikötő / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonföldvár, kikötő / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonföldvár, kikötő / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonföldvár, kikötő / Fotó: Wettstein Domonkos

Balatonföldvár, kikötő / Fotó: Wettstein Domonkos

Révfülöp, kikötő / Fotó: Wettstein Domonkos

Siófok, kikötő / Fotó: Wettstein Domonkos

Tengerérzés mérnöki keretezésben: Kaáli Nagy Dezső, a balatoni kikötők tervezője
Nézőpontok/Történet

Tengerérzés mérnöki keretezésben: Kaáli Nagy Dezső, a balatoni kikötők tervezője

2024.08.15. 07:48

Cikkinfó

Szerzők:
Wettstein Domonkos

Földrajzi hely:
Balaton, Magyarország

Építészek, alkotók:
Kaáli Nagy Dezső

Dosszié:

Szezonális örökség című cikksorozatunk e havi részében a Balaton-part épített örökségének egy kevésbé látványos, ám annál fontosabb szegletét vizsgálja Wettstein Domonkos. Nevezetesen Kaáli Nagy Dezső kultúrmérnök munkásságát, akinek nevéhez többek között a balatoni kikötők és partvédművek kialakítása fűződik.

„Talán hihetetlennek látszik, hogy a mi bájos kis Balatonunkon, a viziépítmények tervezése problematikusabb, mint a tengeren, mert míg a tengeren a tervezőnek csak a hullámokkal kell számolni, addig a Balatonnál nagyon is figyelembe kell venni a jégviszonyokat."[1]
(Kaáli Nagy Dezső, 1932)

Az adriai tengerpart elvesztését követően a Balaton-part látványos átalakuláson ment keresztül, hiszen az új határok közé szorult ország turizmusának figyelme a tóra összpontosult. A vízpartok látványát azonban nemcsak a korszakban felépült épületek, de a nagyvonalú mérnöki alkotások is jelentősen formálták. Kaáli Nagy Dezső (1868-1940) kultúrmérnök meghatározó szerepet játszott a tópart korai fejlesztésében, innovatív megoldásai pedig nemzetközi horizonton is jelentős eredménynek számítottak. Az ő nevéhez fűződnek a balatoni kikötők és partvédművek építkezései, de sokoldalú alkotótevékenységét mutatja, hogy épületek tervezésében és a magyar Lidó fürdőtelepének rendezésben is szerepet vállalt.

Munkásságáról Matyikó Sebestyén József életrajzi könyve mellett egy nemrég előkerült archív képanyag is tanúskodik. Néhány évvel ezelőtt fedezték fel ugyanis a Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) siófoki archívumában rejlő korabeli fénykép anyagot, amely a Kaáli Nagy Dezső által alapított és vezetett Balatoni Kikötők Magyar Királyi Felügyelőségének tevékenységét dokumentálta.[2] A fekete-fehér fényképnegatívokat a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum digitalizálta és közzétette a Fortepan nyilvános felületén. A felvételek többségét vélhetően maga Kaáli Nagy Dezső készítette. Érdemes a tópart mai formáját meghatározó alkotó tevékenységét részletesebben is megismernünk.

Siófok, »Jégtorlódás a nyugati mólón« Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0046, év: 1930 / Forrás: Fortepan 183300 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum
2/57
Siófok, »Jégtorlódás a nyugati mólón« Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0046, év: 1930 / Forrás: Fortepan 183300 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

Kaáli Nagy Dezső a Balaton vidékétől távol, a Szilágy megyei Krasznán született.[3] A Műegyetemen szerzett mérnöki oklevelet 1896-ban, ezt követően előbb Budapesten az I. kerületi kultúrmérnöki irodában, majd szülőföldjéhez közelebb költözve, Aradon, a folyammérnöki hivatalnál volt napidíjas mérnök. 1900-1908 között a székesfehérvári kultúrmérnöki hivatal munkatársaként, majd a Sióbereki Társulat miniszteri biztosa mellé kirendelt munkavezető szakértőként dolgozott. Ekkor kezdett el a Balaton kérdésével is foglalkozni.

Az Országos Vízépítési Hivatal 1911-ben döntött több más mérnöki hivatal felállítása mellett egy, külön a Balaton mérnöki feladatait szolgáló hivatal, a Balatoni Kikötők Magyar Királyi Felügyelőségének létrehozásáról is. Kaáli Nagy Dezső 1912. január 1-jén kapott megbízást a hivatal megszervezésére, amelyet 1934-ig vezetett. A közel két évtizeden át végzett alkotó és szervező munka lenyomatát a balatoni kikötők és partvédművek ma is őrzik. Irányításával jelentős építkezések indultak el: ekkor alakították ki Siófoki, Földvár, Szemes, Boglár, Lelle, Fonyód, Révfülöp, Tihany, Alsóörs és Kenese ma ismert kikötőit. A kikötőhálózatnak köszönhetően új lendületet vett a hajózás és a vitorlássport a Balatonon.

Siófok, bemutató halászat a befagyott tavon Mayer János földművelési miniszter tiszteletére. Balra vadászkalapban Kaáli Nagy Dezső az Országos Vízépítési Igazgatóság mérnöke, jobb szélen vadászkalapban Dr. Lukács Károly a Balatoni Halásztársulat igazgatója. Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0732, év: 1932 / Forrás: Fortepan 183363 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum
4/57
Siófok, bemutató halászat a befagyott tavon Mayer János földművelési miniszter tiszteletére. Balra vadászkalapban Kaáli Nagy Dezső az Országos Vízépítési Igazgatóság mérnöke, jobb szélen vadászkalapban Dr. Lukács Károly a Balatoni Halásztársulat igazgatója. Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0732, év: 1932 / Forrás: Fortepan 183363 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

Első jelentős munkája a földvári kikötő átépítése volt, mivel az korábban a dunai kikötők megoldását követte, azonban egy nagyobb tavaszi vihar elmosta.[4] A konstrukció problémáiból okulva új megoldást tervezett kő és betonszerkezetek kombinációjával. Később ezt a módszert dolgozta tovább és alkalmazta a különböző Balaton-parti településeken. Az időjárási viszonyok figyelembevételével az északi és déli parti kikötők elrendezését eltérő módon alakította ki. Az északi parton védőgátak nélkül, szabadon a vízbe nyúlik a mólófejes kikötő, miközben a déli parton, a hullámzástól védve a hajókat, medencés kikötők készültek. Kaáli Nagy Dezső, aki a vitorlássport propagálója is volt, előrelátó módon a szükségesnél nagyobb kapacitású kikötőket tervezett, így azok még ma is többnyire alkalmasak a megnövekedett forgalom kiszolgálására.

A kikötők hálózatának kiépítése a tópart fejlődésének folyamatát is kirajzolja. A települések egymással rivalizálva igyekeztek elérni, hogy minél hamarabb sorra kerüljenek a kikötőépítések elhúzódó sorában, és ezügyben elsősorban Kaáli Nagy Dezső támogatását szerették volna elérni. 1911-ben készült el a balatonszemesi és a tihanyi, 1912-ben a révfülöpi, 1913-ban a boglári kikötő, 1927-ben a füredi és a kenesei kikötőhíd, a bélatelepi (fonyódi) medence és az alsóörsi állandó kikötő, 1929-ben pedig az almádi kikötő. A siófoki kereskedelmi kikötőt 1930-ban alakították ki és ekkor készült el a földvári kikötő újabb nagyszabású átépítése. A földvári Galambsziget galambdúcos hídja és a móló végén álló szélsebességmérő állomás ennek az átépítésnek a ma is álló lenyomatai. Már Kaáli Nagy Dezső nyugdíjazását követően, 1934-ben bővítették a boglári kikötő kapacitását, 1938-ban a szigligeti kikötőhelyet és 1940-ben pedig a györöki kikötőt építették ki.[5] A kikötőkben minden településen a hely karakteréhez illeszkedő egyedi őrházat építtetett. A házak megformálása jellemzően historizáló, összetett tömegformájúak, sok esetben a természet erőivel dacoló, várszerű hatást keltenek.

»Balatonföldvári
6/57
»Balatonföldvári "Kvassay Jenő" emlékmű avatása. Előtérben: Bölömbika, Nautica, Gr. Klebelsberg Kunó és a folyamőrség Lily motorosa, 1929.« Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0834, év: 1929 / Fortepan 183373 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

A kikötőépítkezésekhez kapcsolódóan az ő nevéhez fűződik a partvédművek megfelelő kialakítása is. A megfelelő szerkezet kialakítása komoly kihívást jelentett, mert a hullámzás és a jég egyaránt amortizálta a partot, viszont a két hatás eltérő igénybevételt jelentett. A századelő fürdőtelepeinek parcellázásánál folyamatos problémát jelentett a partvonal elmosódása és a jég romboló hatása.

„A partvédművek igen sok fajtájával találkozunk a Balaton partján, melyeket helytelenül mólóknak neveznek. A kontárkodás nem csak a magasépítkezéseknél látszik a Balaton partján, hanem a különböző pártvédművek készítésénél is. A tisztán kőhányásból készített kőpartok, még ha némileg burkoltatnak is, nem védik meg a feltöltési anyagot a hullám kimosása ellen. Ezért némely helyen kísérletet tettek, hogy a parti kőhányást a védendő feltöltés felől, cölöpök mögé vízszintesen elhelyezett deszkákkal támasztják meg. Ez sem felel meg a célnak, mert a deszkák alatt, a feltöltési anyagot a hullámzás lassan kiszívja."[6]

»Tihanyi kikötő 1911 után« Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0885, év: 1916 / Forrás: Fortepan 183408 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum
10/57
»Tihanyi kikötő 1911 után« Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0885, év: 1916 / Forrás: Fortepan 183408 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

Partvédmű konstrukciójában egyszerre kívánt megoldást adni a hullámzás és a jég amortizáló hatása ellen. Épp ezért egy vegyes, vasbeton-kő konstrukciót alakított ki és a felület megfelelő geometriai kialakítására is tekintettel volt.

„…a jégnyomás egy 50 cm vastag jég esetén, amely a Balatonon nem ritka, a parti építmény folyóméterére 50.000 kg, vagyis 5 megrakott vagonnak a súlyával hat. Ezért nem lehet a déli parton jégnyomásnak kitett helyen merőleges falat építeni, hanem azt ferdén és lehetőleg simán kell építenünk, hogy a nyomás egyik komponense irányában a jég felcsúszhassék. A jégnyomás ellen tehát sima, ferde felülettel, a hullámok ellen pedig durva, nagy kövekkel kell védekeznünk. Ez a körülmény teszi problematikussá a balatoni víziépítmények tervezését és építését." [7]

KND típusú partvédőmű. Forrs: Hajtó Ödön: Partépítés az őszödi fürdőtelepen 1936-37-ben. 2021.04.02. https://www.balatontipp.hu/balatoni_hirek/dr-hajto-odon-partepites-az-oszodi-furdotelepen-1936-37-ben/
45/57
KND típusú partvédőmű. Forrs: Hajtó Ödön: Partépítés az őszödi fürdőtelepen 1936-37-ben. 2021.04.02. https://www.balatontipp.hu/balatoni_hirek/dr-hajto-odon-partepites-az-oszodi-furdotelepen-1936-37-ben/

A széleskörben elterjedt KND jelű partvédmű a nevének a monogramjaiból állt össze. KND rendszerű védmű épült például a harmincas években parcellázott Őszöd-telepen is. A piarista rend kezdeményezésére kialakított és később a szocializmusban a minisztertanács számára államosított telep történetéről a sorozat korábbi epizódjában már részletesen is volt szó. A telep partszakaszát 1936-ban a piarista rend finanszírozásával és a Balatonőszödi Fürdőegyesület szervezőmunkájával rendezték. A ma is látható vasbeton és kő kombinációjából készült védmű tervezésére Kaáli Nagy Dezsőt kérték fel.[8] Őszödhöz hasonlóan Fenyvesen is ekkor épült ki a védmű. Az 1110 méter hosszú partvédelem a korszak egyik leghosszabb védműje lett.[9] De Kaáli Nagy Dezső fényképeit lapozgatva felismerhetjük a siófoki kikötő keleti oldalán találhat Rózsakert nagyvonalú partfalának építését is. A ma is kedvelt, nemrég megújított közpark területét a kikötőszárny külső öblében mesterséges feltöltéssel hozták létre.

»Révfülöpi kishajókikötő a TIHANY (1910) motorossal 1913 körül« Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0740, év: 1912 / Forrás: Fortepan 183418 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum
12/57
»Révfülöpi kishajókikötő a TIHANY (1910) motorossal 1913 körül« Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0740, év: 1912 / Forrás: Fortepan 183418 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

A partvédművek kiépítése tette lehetővé a tópart biztonságos parcellázását, ugyanakkor ma már az ökológiai problémák tükrében kritikusan szemlélhetjük a tópart mesterséges keretezésének elindulását. Kétségtelen, hogy ezek a védművek, ahogy a fürdőtelepek parcellázásai és az üdülőhelyi építkezések is, hozzájárultak a tópart mesterséges keretezéséhez, de az igazán jelentős partvonalmódosítások, feltöltések és védműépítkezések csak jóval később, a hatvanas évektől indultak el.

Kaáli Nagy Dezsőnek más jelentős mérnöki alkotásai is megvalósultak a tóparton, elsősorban Siófokon. Tervei szerint készült el a harmincas évek közepén a Sió-zsilip és a hozzá tartozó csatornaszakasz átépítése, igaz, a munka csak nyugdíjazását követően fejeződhetett be. Nemzetközileg is elismert munkája a siófoki vízmű vízkivételező rendszerének megújítása 1935-ben. A tóparttól 200 méterre lenyuló, 0,6x1,8m keresztmetszetű csatorna végén réselt betonból és vöröskő szórással egy előszűrőfejet is kialakított.[10] A szerkezet még ma is működik és szolgáltatja a vizet.

Révfülöp, kikötő. Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0748, év: 1913 / Forrás: Fortepan 183448 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum
18/57
Révfülöp, kikötő. Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0748, év: 1913 / Forrás: Fortepan 183448 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

A vízparti feladatok mellett az üdülőhelyek rendezésével is foglalkozott. A harmincas évek elején készítette el a Balatonlidó parcellázásának tervét. A magyar Lidó kifejezés visszatérő motívummá vált a század első felében identitását kereső tóparti üdülőhelyeken. Elsősorban a keleti medence déli partján, Aligától Siófokig használták, hisz a földrajzi adottságok révén itt alakult ki természetes fövenyfürdő. A Balatonlidó elnevezést végül mégis egy kissé nyugatabbra, Siófok és Zamárdi közt, ekkor még az önálló Kilitihez kialakított parcellázás kapta meg.[11] Kaáli Nagy Dezső a 160 kataszteri holdnyi területen hat széles vízparttal párhuzamosan futó tengelyre építette fel a telep szerkezetét.[12] A reprezentatív európai üdülőhelyek mintájára tágas köztereket alakított ki: sűrű fasorokkal kísért 16 méter széles és 2500 méter hosszú utcákat, közparokokat és a vízparton a fövenyfürdőt tervezett. Az elképzeléshez képest a mai Balatonszéplak kialakítása eltérő formában valósult meg, csak néhány elem emlékeztet az eredeti, tágasabb elképzelésre.

Komplex mérnöki munkássága a magasépítésre is kiterjedt. Építészeti munkássága során a kikötői épületek mellett az első arácsi strandfürdő (ma Esterházy strand) náddal fedett épületének a tervét is ő készítette el 1926-ban. A Balaton Szövetség megbízásából a földvári kikötőben ő tervezte meg a Balaton Klub épülete mellett álló Kvassay-emlékművet 1929-ben, amelyet később, 1968-ban jelentősen átépítettek. Építészeti formái historizáló karakterűek, de egyszerűbb, stilizált részletképzéssel. Elsősorban az építmények tektonikus jellegére helyezte a hangsúlyt.

Siófok, bemutató halászat a befagyott tavon Mayer János földművelési miniszter tiszteletére. Balra vadászkalapban Kaáli Nagy Dezső az Országos Vízépítési Igazgatóság mérnöke. Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 1102, év: 1924 / Forrás: Fortepan 183487 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum
23/57
Siófok, bemutató halászat a befagyott tavon Mayer János földművelési miniszter tiszteletére. Balra vadászkalapban Kaáli Nagy Dezső az Országos Vízépítési Igazgatóság mérnöke. Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 1102, év: 1924 / Forrás: Fortepan 183487 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

Hivatala mellett a tópart társadalmi életének is meghatározó tagja volt. Részt vett a Balatoni Szövetség és a Balatoni Intéző Bizottság munkájában. A Balaton fejlesztéséről a vízmérnöki kérdéseken túlmutató, átfogó vízióval rendelkezett, ismerte az európai üdülőhelyek megoldásait és a nemzetközi turizmus követelményeit. Vízióit a különböző korabeli fórumokon is megosztotta, elsősorban a vízisportélet fejlesztésében rejlő lehetőségekre hívta fel a figyelmet.

„Mikor a trianoni pallos darabokraszaggatta Isten-adta, a természeti határokkal bekerített, ezeréves hazánkat, sok természeti kincset vesztettünk el. A néhány megmaradott közül, egyik legértékesebb és legszebb természeti kincsünk,a mi kis Magyar Tengerünk: a Balaton. A Balaton mondhatni — Európának a vitorlázósport üzésére a legalkalmasabb vize."[13]

A víz mellett a parton vezető új balatoni körútban rejlő lehetőségeket is felfedezte. Ekkor még nem az ultrafutás vagy a kerékpár jelent meg a horizonton, hanem egy európai jelentőségű automobil verseny: „Ezelőtt négy évvel kezdte meg a kereskedelemügyi kormány a mintegy kettőszáznegyven kilométer hosszú balatoni körút építését, amely már a befejezéshez közeledik. Ez a körút lesz Európának talán legszebb és legalkalmasabb automobil-versenypályája."[14]

»Balatonszemesi kikötő, 1929-1930.« Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 1137, év: 1930 / Forrás: Fortepan 183504 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum
28/57
»Balatonszemesi kikötő, 1929-1930.« Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 1137, év: 1930 / Forrás: Fortepan 183504 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

Mérnöki munkássága eredményeit hazai és nemzetközi fórumokon egyaránt publikálta. A vízközmű építéssel kapcsolatos megoldásai és a Balaton rendezéséhez fűződő meglátásai különböző szaklapokban jelentek meg és nagy hatást gyakoroltak a kor mérnök társadalmára. A siófoki vízkivételező szerkezetét az 1936-ben Berlinben megrendezett Vízépítési Kongresszuson ismertette és jelentős pozitív visszhangot kapott. A földvári kikötő építési rendszerét szintén nemzetközi szinten, német és japán folyóiratokban ismertette.[15] 1927-ben írta meg könyvét A Balaton hajókikötői címmel.[16]

1931-ben a Magyar Mérnök és Építész Egylet által szervezett Balaton ankéton is előadást tartott, ahol részletesen ismertette az általa vezetett építkezéseket. Bemutatta a KND rendszerű partvédmű rendszert és a modern kikötők kialakításának követelményeit. A korabeli sajtóban megjelenő beszámoló is külön kiemeli előadását:

„A balatoni kikötők és partvédő művek építéséről lebilincselő előadást tartott Kaáli Nagy Dezső miniszteritanácsos. Olyan közvetlenséggel mondta el a száraztémájú adatokat, hogy maga az elnök nemcsak értékesnek, hanem szellemesnek is karakterizálta. A kikötőépítés főmestere Kaáli Nagy Dezső és ma tulajdonkép sehol nem volna szabad a Balaton körül fontosabb építkezést végezni az ő megkérdezése nélkül."[17]

Balatonújhely, Vitorlás utca, Kaáli Nagy Dezső vízépítőmérnök, balatoni kikötők tervezője, az építések vezetőjének kertje a házmester lakással. Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 1161, év: 1920 / Forrás: Fortepan 183514 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum
29/57
Balatonújhely, Vitorlás utca, Kaáli Nagy Dezső vízépítőmérnök, balatoni kikötők tervezője, az építések vezetőjének kertje a házmester lakással. Leltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 1161, év: 1920 / Forrás: Fortepan 183514 / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

Bár Kaáli Nagy Dezső alkotó munkássága élete jelentős részében a Balaton régióra korlátozódott, talán épp ez a lokális elkötelezettség tette lehetővé, hogy nemzetközi horizonton is jelentős eredményeket érhessen el. A Balatoni Kikötők Magyar Királyi Felügyelőségét nyugdíjazásáig, 1933-ig irányította, de ezt követően is aktív szereplője maradt a Balaton-fejlesztésnek. Balatonújhelyi kúriájában élt a vízparthoz közel. Nemcsak szakmai hozzáértésével, de emberi karakterével is közmegbecsülésnek örvendett a Balaton körül. Alkotói szemléletét így fogalmazta meg: „csak az a mérnök tud alkotni, akinek a munka nem teher, hanem szórakozás."[18]

Révfülöp, kikötő / Fotó: Wettstein Domonkos
56/57
Révfülöp, kikötő / Fotó: Wettstein Domonkos

1940-ben halt meg, lakóhelyén, a ma már Siófokhoz tartozó Balatonújhelyen temették el. A kikötők és a partvonalak ma is őrzik emlékét, még ha utóbbi ma már ellentmondásos értelmezési keretet is kapott. Bár vízépítő mérnök szemléletével mindig alázatosan és érzékenyen viszonyult a természet erőihez és a tájjal való kulturált együttélés lehetőségét kereste, az utókor a technológiáját öncélúan, már a természet leigázására és a tópart jelentős részének betonkeretbe helyezésére használta fel, a túlkapással ökológiai problémák sorát előidézve.

Wettstein Domonkos

 

 

[1] Kaáli Nagy Dezső: A balatoni kikötők építésének módjai. Tér és Forma, 5 (1932) 5-6. 186-189.
[2] Zsigmond Gábor: Balatoni képek a Közlekedési Múzeumból, Múzeum Café 14 (2020) 4. (78), 119-154.
[3] Életútjának részletes ismertetéseit lásd: Zsigmond Gábor: Balatoni képek a Közlekedési Múzeumból, Múzeum Café 14 (2020) 4. (78), 119-154. ill. Matyikó Sebestyén József: Kaáli Nagy Dezső - A balatoni kikötők építője (1868-1940). Balatoni füzetek, Siófok, 2006.
[4] Matyikó Sebestyén József: Megemlékezés Kaáli Nagy Dezső munkásságáról Siófokon. Unitárius élet, 2005. szeptember–október, 12-13.
[5] Matyikó Sebestyén József: Megemlékezés Kaáli Nagy Dezső munkásságáról Siófokon. Unitárius élet, 2005. szeptember–október, 12-13.
[6] Kaáli Nagy Dezső: A balatoni kikötők építésének módjai. Tér és Forma, 5 (1932) 5-6. 186-189.
[7] Kaáli Nagy Dezső: A balatoni kikötők építésének módjai. Tér és Forma, 5 (1932) 5-6. 186-189.
[8] Hajtó Ödön: Partépítés az őszödi fürdőtelepen 1936-37-ben. 2021.04.02.
[9] Buza Péter: Balatonfenyves. Fejezetek egy nyaralótelep életéből. Balatonfenyves, 1993. 134.
[10] Matyikó Sebestyén József: Megemlékezés Kaáli Nagy Dezső munkásságáról Siófokon. Unitárius élet, 2005. szeptember–október, 12-13.
[11] Ferkai András: Szemes és Széplak, avagy hogyan nyaralunk a Balatonon? Építészfórum, 2020.08.24.
[12] A terv részletes ismertetését lásd: Somogyi Erika: A balatonszéplaki villaépítészet kezdetei I. Siófok - SiópArt, 4 (2021) 2, 55-65.
[13] Kaáli Nagy Dezső, Nemzeti Újság, 1929 június 2. 23.
[14] Kaáli Nagy Dezső: A balatoni állami viziberuházások és az idegenforgalom. Nemzeti Újság, 1929. június 2. 23.
[15] Matyikó Sebestyén József: Megemlékezés Kaáli Nagy Dezső munkásságáról Siófokon. Unitárius élet, 2005. szeptember–október, 12-13.
[16] Kaáli Nagy Dezső: A Balaton hajókikötői. Technikai fejlődésünk története, Budapest, 1927.
[17] Bánó Dezső: A nagy Balaton ankét. Közgazdasági Értesítő, 1931. 03. 21.,12. szám, 11-14.
[18] Matyikó Sebestyén József: Megemlékezés Kaáli Nagy Dezső munkásságáról Siófokon. Unitárius élet, 2005. szeptember–október, 12-13.

 

Szezonális örökség: A kutatás során a Balaton-parti nyaralótelepek kialakulását, parcellázását és jellegzetes épülettípusait vizsgálom. A Balaton kultúrtáj, miközben kérdés, a vízparti üdülőterületek huszadik századi emlékei is a tájegységi örökség részévé válnak-e? A harmincas, majd a hatvanas évek balatoni építészetében identitásformáló elemmé vált az a szezonális használatból adódó fesztelen karakter, amely a korszakban alkotó építészek számára is inspirációt jelentett. A balatoni építészetet elemző doktori kutatásomban a „re-kreáció" alkotásmódszertani folyamataként írtam le ezt a különleges, az alkotás alapelemeit kereső, kísérletező építészeti mentalitást. A kutatás során feldolgozott huszadik századi tervek és épületek rehabilitációja ma egyre inkább aktuális kihívást jelent. A sorozat ennek az egyre inkább eltűnő Balaton-parti identitásnak ered nyomába. A nyaralótelepek tipológiáját és huszadik századi történetét az MTA Bolyai kutatási program keretében vizsgálom.

 

Irodalomjegyzék:
Bánó Dezső: A nagy Balaton ankét. Közgazdasági Értesítő, 1931. 03. 21.,12. szám, 11-14.
Buza Péter: Balatonfenyves. Fejezetek egy nyaralótelep életéből. Balatonfenyves, 1993.
Hajtó Ödön: Partépítés az őszödi fürdőtelepen 1936-37-ben. 2021.04.02. https://www.balatontipp.hu/balatoni_hirek/dr-hajto-odon-partepites-az-oszodi-furdotelepen-1936-37-ben/
Kaáli Nagy Dezső: A Balaton hajókikötői. Technikai fejlődésünk története, Budapest, 1927.
Kaáli Nagy Dezső: A balatoni állami viziberuházások és az idegenforgalom. Nemzeti Újság, 1929 június 2. 23.
Kaáli Nagy Dezső: A balatoni kikötők építésének módjai. Tér és Forma, 5 (1932) 5-6. 186-189.
Matyikó Sebestyén József: Kaáli Nagy Dezső - A balatoni kikötők építője (1868-1940). Balatoni füzetek, Siófok, 2006.
Matyikó Sebestyén József: Megemlékezés Kaáli Nagy Dezső munkásságáról Siófokon. Unitárius élet, 2005. szeptember–október, 12-13.
n. n. A haladás első jelenségei. Állami kikötőnk kitűzése. Kertészeti szakoktatás elemi iskolánkban. A Vasúti Hajózási Club üdülőháza. Balatonvidék, 1913. 10. 19. 42. szám, 3.
Somogyi Erika: A balatonszéplaki villaépítészet kezdetei I. Siófok - SiópArt, 4 (2021) 2, 55-65.
Zsigmond Gábor: Balatoni képek a Közlekedési Múzeumból, Múzeum Café 14 (2020) 4. (78), 119-154.

A tanulmány az alábbi kutatásokra támaszkodik:
Wettstein Domonkos: Regionális stratégiaalkotás a Balaton-part rekreációs célú építészetében (1929-1979), BME Építészmérnöki Kar, Csonka Pál Doktori Iskola, 2018.
Wettstein Domonkos: Balatoni építészet – Stratégiakeresés a huszadik században. Tarsoly Kiadó, Budapest, 2022.
Wettstein, Domonkos: Regionális törekvések a Balaton-parti üdülőterületek építéstörténetében a két világháború között. Építés - Építészettudomány, 45 (1-2). pp. 139-171. (2017)

 

 

A tanulmány ismeretterjesztő céllal a szerző kutatását használja fel, amely a Kulturális és Innovációs és Minisztérium ÚNKP-23-5-BME-468 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.

 

Szerk.: Winkler Márk

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Mozgásjavító Általános Iskola épülete // Egy Hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:36
10:30

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Nézőpontok/Történet

Japánkert // Egy hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:35
10:27

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.