„Elfogadhatatlan”: vezető építészek tiltakoznak a Gare du Nord átépítése ellen
Többek között Jean Nouvel, Dominique Perrault és Roland Castro is aláírta azt a nyílt levelet, amely Párizs legnagyobb vasúti pályaudvara tervezett átépítése ellen tiltakozik. A 600 millió eurós beruházásnak a 2024-es párizsi olimpiára kéne elkészülnie, a tiltakozók szerint azonban bevásárlóközponttá alakítaná a történelmi épületet. A vita komoly kérdéseket feszeget a pályaudvarok jövőjével kapcsolatban.
A Gare du Nord (hivatalos nevén Paris-Nord) nem csak a francia főváros, de Európa egyik legforgalmasabb vasúti pályaudvara. A Párizs-környéki és észak-franciaországi vasútvonalak kiszolgálása mellett ide érkezik be Londonból az Eurostar, illetve a szerelvények Amszterdamból és Brüsszelből is. Naponta 700 ezer ember áramlik át az 1864-re Jacques Ignace Hittorff tervei alapján elkészült, majd néhány évtizedenként bővítgetett épületegyüttesen.
A régóta esedékes felújítás látványterveit idén tavasszal hozták nyilvánosságra. A beruházás mögött a société d'économie mixte à opération unique (SEMOP) nevű társulás áll (az Auchan tulajdonában álló Ceetrus, illetve a SNCF Gares & Connexions vasúttársaság megosztott tulajdonában), amely két építészirodát bízott meg a feladattal: a Denis Valode architecture és az atelier d’architecture SNCF műhelyeit. A pályaudvar kereskedelmi hasznosítású területe tízezer négyzetméterről 45 ezer négyzetméterre nőne, emellett négyezer négyzetméternyi új zöldterületet hoznának létre. A tervezők fő célja az volt, hogy a jelenlegi zsúfoltságot és bonyolult alaprajzot átláthatóbb rendszerrel váltsák fel, egyben több szolgáltatást kínálva az utazóknak és a környékbelieknek.
A beruházás a tervek szerint 2019 végén indulna, hogy időben elkészüljön a 2024-es párizsi olimpiára. Ennek tehet keresztbe a Le Monde-ban szeptember 3-án publikált nyílt levél, amelyben 19 prominens francia építész és művészettörténész követeli, hogy a beruházást alapjaiban gondolják újra. A levél két fő problémát emel ki. Az egyik a kereskedelmi területek megnégyszereződése, ami veszélyezteti a környék kereskedelmét. Ráadásul a kritikusok szerint az új forgalmi rendszer szándékosan áttereli az utasokat a bevásárlóközpontnak nevezett fejlesztési területen, szükségtelenül meghosszabbítva az átszállási időt és bonyolítva a közlekedést.
A beruházás ellen tiltakozók azonban azt az elképzelést is abszurdnak tartják, hogy egy ilyen komplexitású projekt valóban elkészüljön a tervezett határidőre. Márpedig az olimpia időpontját nem lehet megváltoztatni: az 2024. július 26-án mindenképp elkezdődik. Az olimpia egyébként túlnyomórészt már meglévő sportlétesítményekben zajlik, így a legkomolyabb beruházások szállás- és közlekedésfejlesztéseket jelentenek.
A beruházás lebonyolító cég képviselője, Claude Solard a tiltakozásra adott első reakcióban leszögezte: a munkák a tervek szerint haladnak tovább, és a végeredménnyel mindenki elégedett lesz. A vitában azonban várhatóak még további fordulatok. A nyílt levél felvetései ráadásul az elmúlt években általánossá vált pályaudvar-fejlesztési koncepciókat is megkérdőjelezik, amelyek a kereskedelmi területek megnövelésével teszik népszerűbbé a lokációt és rentábilissá a beruházást.
07:04
Aki járt ott mostanában, tanúsíthatja: a Gare du Nord Párizs legzüllöttebb, legveszélyesebb környékeinek egyike lett. Egy alapos átépítés úgy lehetne a hely és a helyzet megmentője, mint a részegnek a gyomormosás. Már maga az évekig tartó építkezés is tisztitó hatású volna, a várható végeredmény pedig úgy viszonyul a mai borzasztó dzsuvához, mint a mostani helyzet a München Hauptbahnhof 20 évvel ezelőtti áldatlan állapotához.
Az általam látott új és felújított pályaudvarok közös jellemzője a tiszta, nagyvonalú térgazdálkodás, ami átláthatóbbá, ezzel biztonságosabbá teszi ezeket a hagyományosan kétes helyeket. A bécsi Hauptbahnhof és a Kelenföldi pályaudvar egyaránt példa erre, függetlenül a léptékbeni különségtől. Ami a bevásárlóközponttá alakítás gyakorlatát illeti, alighanem igaza van a bírálóknak. Megfigyelésem szerint Berlinben, Bécsben és a párizsi Gare l'Est előcsarnokában egyaránt panganak a ruházati és egyéb boltok. Csak az étkezőhelyek, a gyógyszertárak valamint a hírlap- és könyvárusok prosperálnak.
A berlini és a bécsi új főpályaudvarok nem "fejállomások", hanem átmenő vonatforgalmúak. Ugyanez igaz a gyalogos forgalmukra is: minél gyorsabban, minél több utason túladni, minél egyszerűbben a földalatti vagy gyorsvasúti hálózatra, esetleg a buszokhoz terelni az utasokat - ez az alapcél. Aminek pedig ellentmond az üzletközponttá alakítás.