Elindultak a Pázmány campus kivitelezési munkái

A munkaterület körbekordonozásával szerdán délelőtt megkezdődött a sokak (különösen a környéken élők) által ellenzett Pázmány Campus beruházás a Magyar Rádió egykori székházának helyén. A bejelentésre Pikó András, Józsefváros polgármestere is reagált. 

A napokban érkezett a hír, hogy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánították a Pázmány Péter Katolikus Egyetem KÖZTI által tervezett épületének megvalósítását, nem sokkal ezután pedig már a munkálatok megkezdését is bejelentették. A helyszínen tartott sajtótájékoztatón Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára elmondta: szeptemberben kezdődnek meg a jövő tavaszig tartó bontási munkálatok a területen. A feladatot elnyerő cég kiválasztásakor szempont volt, hogy a lehető leggyorsabban, a legkisebb szállópor-kibocsátás mellett, a legszigorúbb rezgésvédelmi és veszélyesanyag-kezelési szabályokat betartva vállalja a munka elvégzését.

Az államtitkár elmondta: az eredetileg 200-250 milliárd forintosra tervezett és 2027-ben lezárni kívánt projekt tartalma időközben változott, kivették belőle például a szintén ide tervezett, de végül a közelben megépülő kollégiumot, így a korábban kalkulált 62 ezer helyett mintegy 57 és fél ezer négyzetméteres tér épül az egykor a közrádió által használt, 18 ezer négyzetméteres ingatlanon.

Hozzátette: néhány hónapon belül elkészülnek az érintettekkel folytatott egyeztetések nyomán elhatározott változások engedélyeztetéséhez szükséges dokumentumok, majd a kiviteli tervek, így a bontás befejeződése után megkezdhetik az építési munkálatokat. Az államtitkár hangsúlyozta: nyitottak minden olyan racionalizálási javaslatra, ami nem jelent minőségi engedményt.

Mindazon változtatási igényeket, amelyek magát az egyetemi campus beruházását ellehetetlenítik, nem tudtuk akceptálni - jegyezte meg a tervváltoztatásokról szóló egyeztetésekről.

Lánszki szerint a beruházással a mostani hétről 20 százalék fölé emelkedik a zöldterületek aránya, így itt - olasz mintára - kis terek laza hálózatával jöhet létre egy kifejezetten élhető városrész. Eközben, jegyezte meg, a területen álló mindhárom palotát felújítják, funkcióval töltik meg. Hangsúlyozta: nem fordulhat elő, hogy a munkálatok miatt bármelyik környékbeli lakás károsodik, vagy funkciója sérül, hozzátéve, hogy a fejlesztés értéknövekedést jelent a lakóknak.

A hírekre a kerület polgármestere, Pikó András is reagált. Szerinte a kormány a társadalmi véleményezés eredményeiből egyelőre egyet sem épített be a tervekbe, ugyanakkor “megzsarolta" a lakókat: ha nem tetszik nekik a fejlesztés, kivásárolja őket, és el is költözhetnek. Közösségi média bejegyzésében arról is ír, hogy a bontási közbeszerzési eljárás győztese egy olyan cég lett, amely által vállalt összesített sitt-szállítási környezetterhelés mintegy ötszöröse egy másik ajánlattevő által ígértnek, és nagyobb a zaj-, rezgés- és porterhelés is. A teljes poszt itt olvasható.

Lánszki a sajtótájékoztatón arra emlékeztetett: eredeti funkciójában a tudatos tervezés eredményeként létrejött Palotanegyed "egy kitalált, jól működő városrész" volt, de a Magyar Rádió beköltözésével változtak a belső arányok, ráadásul egyes épületekben azbesztet használtak, amit el kell távolítani.

A rádió Bródy Sándor utcai homlokzatát - annak történelmi fontossága miatt - megtartják. Hozzátette, az épületek egy részének modern átalakítása olyan jelentős pluszköltség mellett akkora megalkuvásokat tenne szükségessé, "ami egyszerűen összeegyeztethetetlen azzal, amit mi szeretnénk", vagyis a racionalitás és a fenntarthatóság legmesszebb menő figyelembevételével.

A Józsefvárosi Önkormányzat korábban lakossági véleményezést folytatott le, hogy megismerje a környékbeli lakosság véleményét a beruházással kapcsolatban. Az összes kitöltő 43,1 százaléka nem támogatta, 44,2 százaléka támogatta, a válaszadók 12,7 százaléka pedig csak részben támogatta a beruházást. Ha a támogatottságot lakóhely szerint nézzük, akkor az derül ki, hogy a közvetlenül érintett házakban élő kitöltők esetében a beruházás elutasítottsága lényegesen magasabb, mint a nem közvetlenül érintett kitöltőknél, és a részben történő támogatás arányai is nagyobbak a nem a kerületben élőkhöz képest. Legnagyobb arányban a nem Józsefvárosban élők támogatják a projekt megvalósítását.

Forrás: MTI