Elkészült a Magyar Zene Háza – 2022. január végén nyit az intézmény
Elkészült a Magyar Zene Háza épülete, mely 2022 január végén kiállítással és zenei programokkal nyitja meg kapuit a közönség előtt. A japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett ház komplex zenei beavató intézményként funkcionál majd.
„A Magyar Zene Háza a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében épült fel. A 2018 óta tartó, s most lezárult kivitelezésnek köszönhetően a magyar főváros egy, a világelithez tartozó, nemzetközi sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett, ikonikus kortárs épülettel lett gazdagabb, a Városliget pedig megújítva visszakapott egy itt korábban évtizedekig elzárt, rendkívül elhanyagolt állapotú 7.000 négyzetméternyi zöldfelületet." – emelte ki Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa.
A hármas osztatú ház zenei beavató intézménynek ad otthont
Az épület tervezői víziója feloldja a határokat a Magyar Zene Háza és a Városliget parkja között, az épületbe belépve olyan élménye támad a látogatónak, mintha továbbra is a természetben sétálna. - írja a Liget Budapest sajtóközleménye. Az transzparenciát elsősorban a hatalmas, vízszintes szerkezeti osztás nélküli homlokzati üvegfalak adják, pontosan 94 darab, melyek mindegyikét egyedileg gyártották le, és amelyek egyes szakaszokon elérik a közel 12 méteres magasságot is. Az álmennyezetben többezer, stilizált növényi levelet mintázó díszítő elemet helyeztek, melyek aranyló színezete folyamatosan reagál a fényviszonyok változásaira. A ház másik jellegzetessége az organikus, lebegő tetőszerkezete, melyet a hang rezgésének vizuális képéből, a hanghullámból kiindulva formált meg a tervező. A tetőzetében szinte nincsenek szögletes elemek, csak kizárólag hullámzó formák; felületét közel 100 egyedi tervezésű fénykút töri át, amelyek közül több átvezeti a természetes fényt a belső terekbe, és ezzel különleges atmoszférát teremt.
Az épület külső megjelenéséhez egyedi belső felépítés párosul; a Magyar Zene Háza összetett zenei-, pedagógiai- és programkínálatát az épület hármas szintfelosztása tükrözi. A térszint alatti terek a kiállításokéi, itt kapnak helyet az állandó és időszaki tárlatok, összesen mintegy 2000 négyzetméteren, illetve itt kapott helyet az egyedülálló hangdóm is. A park szintje az előadóművészeté, ahol koncerttermeiben és a szabadtéri színpadán nyújt élőzenei programokat, valamint kikapcsolódási lehetőséget a tó melletti kerthelyiségben. Az épület emeleti szintje pedig az elmélyüléshez és az oktatáshoz kínál világos, de jól tagolt tereket. Itt található a digitális archívum, amely elsősorban a magyar könnyűzene történetének számos dokumentumát tartalmazza, a multimédiás könyvtár és klub, valamint a zenepedagógiai termek.
„A Magyar Zene Háza műszaki rendszereinek tervezése és kivitelezése során kiemelt figyelmet fordítottunk a fenntartható és klímabarát megoldások alkalmazására: energiaellátását nagyobb részben megújuló energiaforrásokból fedezik, ennek biztosítására 120 talajszondát helyeztek el 100 méter mélyen a föld alá, amelyek a geotermikus energiát szolgáltatják. További rendkívül innovatív megoldás, hogy az épület hűtését távhűtés biztosítja, amelyet a közeli Műjégpálya energiakapacitása biztosít." - hangsúlyozta Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója.
Különleges akusztikai megoldások a koncertteremben
Az akusztikát tekintve óriási kihívást jelent tervezőnek és kivitelezőnek egyaránt az épület üvegfala. A feladat megoldására azonban egy óriási nemzetközi tapasztalattal rendelkező japán cég vállalkozott, a Nagata Acoustics, amely a Los Angeles-i Walt Disney Concert Hall, a hamburgi Elbphilharmonie, a szentpétervári Mariinszkij Színház koncertterme és a Philharmonie de Paris akusztikáját is tervezte.
A Magyar Zene Háza akusztikájának kidolgozása során a Nagata Acoustics kezdetektől fogva szorosan együttműködött a tervező Fujimotóval. A nagy, összefüggő üvegfelületek helyett valamivel kisebb és cikkcakk alakban megtört falat hoztak létre, mert így a falnak ütköző (beérkező) hang nem közvetlenül, hanem szétszóródva verődik vissza a felületről, ami homogén hangzást eredményez. A Nagata Acoustics munkatársai a koncertterem elkészültét követően egy héten át végeztek méréseket: a termet először hangosítás nélkül, majd akusztikus hangszerekkel (szóló fuvolával, vonósnégyessel, népi hangszerekkel), végül pedig hangosítással is tesztelték. A próbák során megállapították, hogy a terem bármelyik pontján hallgatva ugyanaz az a kiváló akusztikai hangminőség szólal meg.
Sou Fujimoto magyar tervezőpartnere az M-Teampannon Kft. Sou Fujimoto tervét nyílt pályázaton 2014-ben választották ki 168 pályamű közül.
Forrás: Sajtóközlemény
16:33
Különös, hogy az akusztikai tesztelésről szóló, „Akusztika tesztelése a Magyar Zene Házában / Batta András interjú” című Youtube videóban https://www.youtube.com/watch?v=x7i_KsQXgZ0 jól megfigyelhető AKUSZTIKAI FÜGGÖNYÖKRŐL egy szó sincs az Építészfórum által átvett jelen sajtóközleményben. Sőt, az egy nappal későbbi „Aranyló levelek és üvegfalak – elkészült a Magyar Zene Háza” címmel megjelent ÉF-cikkben sem említik. A fenti videóban Batta András MZH ügyvezető igazgató lelkesen nyilatkozik az üvegfalú koncertterem akusztikájáról, de nem beszél az üvegfal elé, különböző magasságra leengedett, barna és szürke színű akusztikai függönyökről, amik egyúttal gátolják a kilátást a ligeti környezetre, ezzel éppen a japán sztárépítész agyondicsért alapkoncepcióját teszik – a koncertterem esetében – értelmetlenné. Merthogy pont akkor, amikor a termet használják (koncert van), akkor kell megszüntetni a belső üvegfal (a terem üvegfalának) átlátszóságát. A videóban 1:59-2:06 között, a háttérben egy fehér védősisakos ember vizsgálja és fotózza az egyik ilyen függönyt. Van azonban még egy különös dolog a videón: 0:34-0:39, 0:48-0:54 között és a végén 2:13-2:15 között figyelhető meg az épület (nem a koncertterem) üvegfalának BELSŐ oldalára kb. 2,50 m magasságig felvitt, fekete színű anyag, ami hosszú falszakaszokon szintén megszünteti az üvegfal átlászóságát. Vajon mi ez, és mi célt szolgál? Hasznos lenne, ha az Építészfórum a fentiekről megkérdezne néhány illetékest, például Batta Andrást (MZH ügyvezető igazgató) és Sághi Attilát (Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettes).
09:58
RE: dudubuildandrás Szerintem, te rossz fórumon vagy, de valószínűleg rossz városban is élsz. Válts!
16:23
Bár, még csak képeken láttam, de nagyon szép. Remélem az akusztika is rendben lesz!
16:21
A Ligetprojekt zöldfelület növelést ígért. Ehelyett a Zene háza körül rengetek murva/homok keverékű sétányszerűség jelent meg, sokkal kevesebb igazi zöldfelület, az Olof Palme stny kb a harmada lett, ezzel a borzalmas épülettel szemben a Rondó szintén egy olyan műpark lett, ahova én aki 22 éve ebbe a mostmár volt Ligetbe látogat ki, nem szívesen látogat ki, hiába a sok új pad, kuka, sétány, lámpa... Ezt is csak a túristák zsebében való túrkálása miatt építették ide.. sztárépítész, meg építészeti díj meg egyébb parasztvakítás az megy, de a parkkal való tötődés, a meglévő zöld megóvása az már nem megy! Remélem elbontják minél hamarabb. Nem esztétikus épület, nem illik se a Vajdahunyad vára, se a Műjégpálya épülete környezetébe...