Értékmentés és értékteremtés: egy belvárosi társasház átépítése Pécsett

A pécsi várfal és a Székesegyház közelében elhelyezkedő belvárosi társaház átépítése során a Studiobazaar építészei a város meditárrán hangulatához és a helyi hagyományokhoz igazodva alakították a koncepciót. A Zsolnay kerámiával díszített ház történetét és felújítását a tervezők szavaival mutatjuk be. 

„… Az ilyen szövetszerű városrészekben az egyes épületek nem cserélhetőek ki tetszőlegesen: a kontextus az épületek helyét bizonyos mértékben megköti. A rend, az egymásmellettiségből adódó rendszer kényszerítőereje korlátozásnak tűnhet, ami látszólag csökkenti az építész szabadságát. Egyidejűleg azonban egyfajta „felismert szükségszerűség" is, ami egyrészt alázatot, másrészt szolidaritást kíván a tervezőtől, és arra kéri, hogy fogadja el a kialakult beépítési struktúrát, amit nem ő hozott létre, de aminek fenntartásáért felelős."

dr. Meggyesi Tamás

Még 2016-ban kereste meg irodánkat egy budapesti házaspár azzal a céllal, hogy Pécsen a belvárosban vásárolt lakásuk feletti tetőtér beépítését megtervezzük. Mint kiderült, az emeleti lakás Pécs egyik legszebb és legfrekventáltabb részén, a várfal mentén húzódó Aradi Vértanúk sétány nyugati felén helyezkedik el, ahonnan közvetlen rálátás nyílik a Székesegyházra.

A helyszín sokszorosan összetett, építészeti emlékekben rendkívül gazdag és számos kor emlékét őrzi. Az egyik szomszédos lakóépület műemlék, 1820 körül épült klasszicista stílusban, a nyugati telekhatáron történeti értékkel bíró Petrezselyem-kút található. A házzal szemközti oldalon a műemlék várfal és az alatta húzódó, 1970-es években épült sétány látható, mögötte a Barbakán vártorony a Székesegyház sziluettjével.

Már az első helyszíni bejárásokon kiderült, hogy a tetőtér beépítése a rossz szerkezeti állapot és alacsony belmagasság miatt nem kivitelezhető. Az új ráépítés lehetőségét viszont gátolta az a tény, hogy a társasházban több lakás is más tulajdonában állt. Szerencsére idővel sikerült felvásárolni az utcai épületben lévő rossz állapotú lakásokat és az udvari különálló, de zártsorúan csatlakozó épületet is. Így megnyílt a lehetőség egy átfogó fejlesztési tervre, ahol a meglévő értékesebb és jobb műszaki állapotban lévő részek megtartásával, a környezethez illeszkedő és azt tiszteletben tartó épületet tervezhettünk.

A hajdani Petrezselyem utca és az Aradi Vértanúk sétány építése

Az Aradi Vértanúk útja és sétány helyén régebben a várfal mentén elhelyezett és a várfalhoz tapasztott szerényebb lakóházak sorakoztak, ekkor még Petrezselyem utcának nevezték a lakóházak közötti girbegurba és szűk utcát. A várfaltól északra fekvő Petrezselyem utcáról (eredeti nevén Petrezsil) 1864-ben tesznek először említést, előtte feltehetően itt közlekedtek a városfalon kívül a szőlőtulajdonosok és szőlőmunkások. A korabeli légi fotókon még jól látszik a régi Petrezselyem utca és a várfal felé tájolt rozoga lakóházak. Az archív felvételeken a házak és várfal közötti domboldal szőlősorait is láthatjuk.

Az érintett területen a nagy változást az Aradi Vértanúk útjának megépítése hozta el, mely a város megnövekedett autós forgalmát kívánta csillapítani és Pécs keleti-nyugati tengelyének közlekedési lehetőségeit javítani. A Petrezselyem utca déli oldalán lévő lakóházakat teljesen elbontották. Az utcát két külön térszintre tagolták, az alsó szélesebb utca a gépkocsi forgalomé lett, déli oldalon nagy kiterjedésű zöldsávval és a várfal mentén sétánnyal és köztéri szobrokkal tagolva. Így sikerült kiszabadítani a várfalat és teljesen bemutatni a pécsieknek. A felső északi oldali sétány egy meredek, sűrű növényzettel tagolt vasbeton támfallal lett elemelve az alsó forgalmas úttól, így megtartotta a Petrezselyem utca régi dőlésszögét és az elbontott házak helyén páratlan panoráma nyílt meg a belvárosra. Itt helyezték el az Aradi Vértanúk szobrait is, innen kapta nevét is az utca.

A sétány köztéri elemei magas minőségben készültek el, számos izgalmas részletet hordozva magukban. Ezek közé tartozik a Petrezselyem-kút is, mely éppen az átalakítani kívánt épületünk bejárata melletti homlokzatra került. A Petrezselyem-kút az Aradi vértanúk sétányának kialakításakor jött létre, azonban a falra erősített bronz vízköpő fej 1987-ben készült. Külön történeti érdekesség, hogy a kútból a Petrezselyem-forrás vize csobogott, mely feltehetően egykor a püspöki udvart és a Petrezselyem utcai közkutakat is ellátta. Elzárásával kényszerítették megadásra a belső várat védő mintegy 3000 törököt 1686-ban az ostromló keresztény csapatok.

Üres lakóépület a műemléki környezetben

Az átalakítani kívánt utcafronti lakóépületről 1933-ból származik az első levéltári anyag. Az épület utcai részeit feltehetőleg a XX. század elején építették. Az épület nem képvisel jelentősebb értéket, de egy 1960-as években készült fotón még látszik a vélhetően eredeti földszinti homlokzatdísz.

A lakóépület a 2000-es évek óta nagyrészt üresen állt. Az „L" alakú épület zártsorú beépítéssel csatlakozik a szomszédos műemlék épülethez. A várfalra néző déli tájolású utcafronti épületrész kétszintes volt. Már csak az emeleti szinten maradtak meg az eredeti homlokzati díszek, faablakok és a falat lezáró gipszstukkó párkány. A földszint eredeti homlokzatdíszei már régebben eltűntek, valószínűleg a sétány építése idején, az új vakolt ablakkeretek csak gyenge utánzatai voltak az eredetinek. A nyugati szomszéd kétszintes épületéhez egyszintes épületrésszel kapcsolódik a ház, a vörös vakolatú homlokzati fal mögött baloldalt egy ajándékbolt található, jobboldalt a már említett Petrezselyem-kút.  A zártsorú beépítés itt felszakad, és tovább cizellálja a helyzetet, hogy a telekhatár az ajtó és a kút között van. Míg a kút és a mögötte lévő boltíves záródású kőburkolat 1987-ben készült, addig az ajándékbolt bejárata már a kút mintájára a 90-es években.

Belvárosi Társasház átépítése

Az átépített lakóépület három épületrészből áll: az utcafronti háromszintes lakóépületből, a kút mögötti lapostetős épületrészből és az udvari épületből. Az utcafronti főépület tetőszerkezetének és emeleti szintjének részleges elbontását követően lehetőség adódott két teljes építményszint építésére úgy, hogy a háromszintes utcai épülettömeg nem emelkedik jelentősen a szomszédos műemlék lakóház párkányvonala fölé. A földszinten egy iroda kapott helyett, a felsőbb szinteken egy kétszintes, nagyvonalú polgári lakás jött létre, mely tetszőlegesen apartmanokra osztható. A szobák a város felé néznek, a közlekedés terei és a konyha-étkező az intim északi udvar felé tájoltak.

Az ajándékbolt és a kút történeti homlokzatát és a mögötte lévő egy szinttel feljebb lévő épületrészt megtartottuk, a lapostetőre egy fedett-nyitott teraszt terveztünk, mivel külső terasznak, kilátó pontnak ideális és továbbra is fenntartja az utcaképben kialakult természetessé vált hézagot, melyet a telekhatárviszonyok furcsa köztessége miatt végső soron rendezni sem lehet. Az egyszintes épületrész és a főépület között három oldalról zárt intim udvar jött létre, melyet a meglévő kőfal tovább gazdagít. A tetőtér ráépítéssel megnövelt udvari épület karakterében és anyaghasználatában is a lapostetős, kút mögötti épületrészhez igazodik. Téglaburkolatával és fémlemez fedésével élesen elválik a főépülettől, a műhelyházak rusztikus világát idézi. A kétszintes családi házként is funkcionáló lakóház elemelkedik a társasháztól, közvetlen kijutással az öreg diófa árnyékolta teraszra és zöld udvarra, mely a belvárosban igen nagy érték.

A tervezés során a történelmi környezet miatt kiemelt figyelmet fordítottunk az utcai homlokzatképzésre. Az utcai homlokzat ablakkiosztása és ritmusa a régi feszes ablakrendet viszi tovább, harmonikusan illeszkedve a szomszédos épületekhez. Már a tervezés első pillanatától egy a környezetébe illeszkedő, ugyanakkor mediterrán jellegű épülethomlokzat lebegett a szemünk előtt. Mint egy toszkán villa vagy portugál bérház homlokzata: hangsúlyos kőlábazat, fehér vakolat, tagolt párkány, natúrvörös cserépfedés és karakteres, mélyen ülő ablaknyílások, fa nyílászáróval, díszes franciaerkély korlátokkal és marrakesh hatású mázas csempével.

A megálmodott homlokzat kialakításához időtálló, minőségi és kézműves anyagokra volt szükségünk. A lábazat, valamint a nyílásokat szegélyező keretek világos Jura mészkő burkolatot kaptak. Az ivókút felett tégla díszíti a hátrahúzott homlokzati szakaszt. A tetőre a műemlék környezetbe illeszkedő, natúr hódfarkú kerámia cserépfedést terveztünk. Az épület fő attrakciója a mázas pirogránit alapú csempeburkolat. Többszöri gyár- és műhelylátogatás alkalmával kristályosodott ki a minta- és színkoncepció. Egy meglévő Zsolnay mintát felhasználva, azt a helyszíni méretekhez igazítva és többszöri égetés után találtuk meg a megfelelő mélykék színt. Az egyedi mázas kerámia díszítés megidézi a pécsi építészet Zsolnay örökségét és tovább színesíti azt.

Az Aradi Vértanúk útja 50. számú lakóház igazi értékeit – az épülettömegek és nyílások arányát, az ajándékbolt és Petrezselyem-kút egységét – sikerült megmenteni, ugyanakkor új részletekkel ruháztuk fel az épületet. Reméljük, méltó társa lesz a szomszédos 200 éves műemlék lakóháznak és mintát, de legalábbis egy kiegyensúlyozott pontot teremt az Aradi Vértanúk útja egyre hektikusabb világában.

Gyergyák Ákos DLA

Szerk.: Paár Eszter Szilvia