Forma és technológia kéz a kézben

Frajka Botond Félix diplomamunka témájaként egy dohányfeldolgozó tanüzem tervezését választotta. A témaválasztásnál fontos szerepet játszott, hogy valami újat szeretett volna tervezni, ezért cigaretta dohány előállítása helyett orvosi célú felhasználásra tervezett.

A dohányfeldolgozó tanüzem helyszínét a gödöllői egyetemi campus területéről választottam. A döntésnél fontos szerepet játszott, hogy mezőgazdasági terület legyen a dohánytermesztés miatt. A telek sajátossága, hogy a szintkülönbséget három sík platóval reagálja le. Megközelíthetősége egy aszfaltozott belső úton lehetséges, a Természetvédelmi és Tájgazdálkodási intézetnél.

Célom volt az egyszerű tömegalakítás letisztult felületekkel. Az épület egy kukorica góré formájához és működési elvéhez hasonlítható. Formailag egy keskeny, hosszú és magas épületet terveztem. Tájolását tekintve az uralkodó szélirányra merőleges. A forma és a technológia kéz a kézben jártak, ahogy a folyamatok követik egymást, úgy alakult ki az épület hossza. Mivel oktatási tevékenységek is zajlanak az épületben, ezért a szárítás mindkét változatát bemutatom: a kényszer- (földszint) és a természetes szárítást (felsőbb szintek). Ez utóbbi eredményezi az épület magasságát. A természetes szárításnál a levelek feljuttatása konténerrel történik. Ez okozta az épület fesztávját is, így elősegítve a már bevált méretekkel való tervezést, szállítást és daruzást. Az épület északi felében található a felvonó, mely a konténereket emeli a szárítás szintjeire.

A természet felé történő fő megnyitások az észak-keleti és a dél-nyugati homlokzatokra kerültek (alaprajzok). Észak-keletről a feldolgozó, dél-nyugatról pedig az oktatási funkció közelíthető meg, mindkét esetben akadálymentes módon.

Az épület szerkezete acél és vasbeton. A pinceszint és a két oromfal vasbeton, a felette elhelyezkedő szinteken acél tartószerkezet hordja a terheket, ezek váltása a homlokzaton is megjelenik egy doboz formájában, szimbólumként, mely még a funkcionalitásbeli eltéréseket is hangsúlyozza. A földszinten helyezkedik el az oktatás, beolvadva a szárítás acél tartószerkezetébe, falai könnyűszerkezetűek. Az épület szélirányra tájolása és a nagy homlokzatfelület miatt keletkező nagy szélteher indokolta egy kiszélesített lemezalap alkalmazását. Gépészetét tekintve a fűtést talajszondával oldottam meg, az áramigényt telepített napelemekkel, melyek többet termelnek, mint amennyit az épület felhasznál.

Három fontos, és egyedi elem található a házon. A zárófödém helyett nútféderes napelemeket (SOLARWATT EASY IN BLACK) szereltem héjazatként, ami biztosítja a vízzáróságot. Ez határozta meg a tető hajlásszögét annak érdekében, hogy hatékonyabb legyen az energiatermelés. A második a homlokzat kinyitható burkolata, így már-már a transzparenciával játszik, emellett biztosítja a természetes szárítás szabályozhatóságát. Harmadszor pedig a nyitható homlokzatburkolat mögött egy 90 cm széles járófelületet hoztam létre, mely egy állandó állványzatként biztosítja a szárítás folyamatának megfigyelését a diákok és a dolgozók számára, illetve a könnyebb karbantartási lehetőséget egyaránt.

Az épület anyaghasználatát tekintve négy anyag jelenik meg: beton, expandált lemez, acél, üveg. Törekedtem minél kevesebb anyagot alkalmazni, és arra, hogy azok minél időtállóbbak legyenek. Színvilágában, külsőmegjelenésében szerepet játszik még a nyers és száraz dohánylevél, mely csak sejtelmesen látszik a nyitott homlokzatburkolat mögött.

Frajka Botond Félix