Hangolj rá, Zugló!
Az olasz csapat dicséretben részesített terve Zuglóra az EUROPAN 12 pályázaton.
A Zugló által kínált városszerkezeti adottságok és lehetőségek jelenleg alig vannak kihasználva. Annak ellenére, hogy egy konszolidált városrészről van szó, hatalmas területek állnak funkcióváltás előtt: területek, amelyek elvesztették jelentőségüket, több esetben láthatatlan zárványkényt húzódva meg. Egy, a Rákos-patak menti beavatkozás-sorozattal azonban újra lehet hangolni a kerületet, felkészítve jövőbeli forgatókönyvek megvalósulására és újraalkotva központi, összekötő szerepét a kerület részei között, hogy a városi lét termékeny színtere legyen. Mire várunk hát? HANGOLJ RÁ, Zugló!
T mint Időzítés (Timing)
A piaci lehetőségek bizonytalansága miatt a terület fejlesztése pont az alternatív városi funkcióknak nyújthat teret. Azok ugyanis jobban reagálnak a városlakók szükségleteire és a piaci igényekre, hiszen jól variálhatóak és időben változtathatóak.
U mint Urbánus Vonzerő (Urban Public Attractors)
A meglévő közösségi funkciók folyamatos és jó összeköttetésű rendszerbe való integrálásával, a szórakoztatás és a szolgáltatások új szereplőinek belépésével, a terület újra képes lesz megfogalmazni saját szerepét. Mind városi, mind helyi viszonylatban bevonhatók olyan új funkciók, amelyek egész Budapest tekintetében újrapozícionálják a területet, miközben megteremtik a kapcsolatot a múlt és jövő között.
N mint Hálózat (Network)
Zugló jövőbeli fejlődésének meghatározó pontja egy olyan közlekedésorientált fejlesztés, amely a privát közlekedés racionalizálásán és szabályozásán, valamint a minőségi közösségi és kerékpáros közlekedés támogatásán alapul.
E mint Környezet (Environment)
A területen jelentős zöldfelület található, azonban ezek legnagyobb részben magántulajdonban vannak, a köztulajdonban lévők pedig nem átjárhatóak, rosszul kapcsolódnak egymáshoz és így karakterüket vesztették.
Ezen zöldfelületi rendszerek egyszerű eszközökkel újraegyesíthetőek, melynek eredményeként maga a környezet válhat a városszövet egységesítő infrastruktúrájává. Ez az ökológiai rendszer felfűzi a helyi, köztulajdonban lévő és félnyilvános szabadtér-hálózatot is.
Patakból Városrész
A terv által javasolt vízió a Rákos-patak Rákos Negyeddé való alakítása. Ma a patak inkább egy maradékterület, mindkét oldalán szervízút kíséri és a város elnéz felette, hiszen nem látható, karakter- és attraktivitásvesztett.
Ehhez képest a Negyed egy vonzó jelenség, saját karakterrel, urbánus térhasználattal, közösségi lehetőségekkel, és a közös identitás helyreállításának képességével.
A Rákos Negyed egy önálló identitással rendelkező kortárs infrastruktúra, amely kapcsolatba lép az őt körülvevő valós funkciókkal, miközben újakat adaptál és új kapcsolatokat hoz létre.
Egy hiper-infrastruktúra, amely kortárs, alkalmazkodó és flexibilis. Egy integrált rendszer, amely a patak teljes szakaszára megalkotott stratégiai szabályokon alapszik, helyspecifikus projekteket építve. A Rákos Negyed Eszköztár a terület egészén alkalmazható, módszertani és gyakorlati eszközöket felsorakoztató eszközkészlet.
Öt lépés, amellyel a Rákos-patakból Rákos Negyed lesz
1. A VÁROSRÉSZ BEAZONOSÍTÁSA
Az első lépés a Negyed területének definiálása és kijelölése. Nemcsak a meder, a két partvonal és a hozzájuk szorosan kapcsolódó köztulajdonú és félnyilvános terek, utak tartoznak ide, hanem egy egyszerű, de szisztematikus térrendszer, ahol a zöld, a mobilitás, a víz és a különböző használatok átfogó és egységes vízióvá forrnak össze.
2. A HIERARCHIA ÚJRAÉRTELMEZÉSE
A rendszer folyamatossága és egysége azonban csak azután válik olvashatóvá, hogy tisztáztuk az egyes kapcsolatok súlyát a városi helyzetek elemei - víz, közös közlekedési terek, utcák és magánterületek - közötti viszonyt. A Negyed egy egyedülállóan folyamatos és homogén rendszer lesz, amelyet egy egyszerű, fő útvonal szel ketté, tiszta és olvasható jelként osztva fel és kötve össze a patak két oldalát.
3. A FUNKCIÓK SŰRÍTÉSE
Vonzó funkciók elhelyezésével a homogén és egynemű rendszer érdekessé válik és lehetőséget nyújt különböző minőségi változások, eltérő léptékű és dinamikájú eszközök beiktatására. Az eseményközpontú fejlesztés lehetővé teszi a terület számára, hogy mind területegységek szintjén, mind hálózatként közösségi kulturális tereket, oktatást, sportot és szórakozást fogadjon be.
4. A POTENCIÁLOK MEGHATÁROZÁSA
A Negyed több kilométeres hossza, még ha identitásában egységet is mutat, számos eltérő karakterű városi közeget érint. Meghatározzuk a városrész egyes szakaszait, definiáljuk a szakaszokon meglévő legfontosabb potenciálokat és hangsúlyozzuk a már meglévő adottságokat.
5. AZ IDŐBELISÉG HASZNÁLATA
Azzal, hogy a stratégiai feladatokat ütemekbe rendezzük, lehetőség nyílik a tér olyan átformálására, mely az érintett közösség közös víziójába is beépül, és elősegíti egy új kollektív identitás kiépülését. A koncepció az idővel felmerülő fejlesztési lehetőségekhez illeszkedően módosítható, alakítható. Az eszköztár elemei adják meg a városrész elsődleges infrastruktúrájának aktiválási lehetőségeit, míg a metszéspontokba tervezett projektek jelentősebb átalakításokat eredményeznek.