Emberek/Interjú

Húsz éve a Mértékkel

1/13

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/13

Húsz éve a Mértékkel
Emberek/Interjú

Húsz éve a Mértékkel

2007.10.27. 15:43

A Mérték Stúdió a KÉK-ben ünnepelt. Az elmúlt húsz évből kiállítás is látható, stílszerűen húsz project fotójával készültek az ünnepeltek.a stúdióvezető építészekkel beszélgettünk

A stúdió alapítója, motorja dr. Komjáthy Attila. Építészeti Stúdióját 1987-ben alapította meg az Országos Műemléki Felügyelőségből kivált építészekkel. Megalakulásukkor kisszövetkezetként működtek, 180 ezer forintos alaptőkével indultak. Mára a cég tehetős alaptőkével bír, az ország első tíz építészeti tervező szervezete közé sorolják.

A Kortárs Építészeti Központban megtartott születésnapi party-n, egy összeszokott csapat képe bontakozott ki előttünk. Ahogy Paulinyi Gergely, a Mérték műteremvezető építésze fogalmazott, a Stúdió felépítése lapos piramishoz hasonlítható. „Műtermi rendszerben dolgozunk, az egyes csapatok saját ívük szerint gondolkodhatnak. A napi teendők a stúdiókra vannak bízva, a stratégiai döntéseket természetesen Attila hozza meg." A műtermi rendszer egyszerre jelenti azt, hogy önmagukat szervezik, de természetesen egymás között kommunikálnak. A piramis szintjei jól elkülönülnek, ugyanakkor, adott esetben van átjárhatóság az egyes szintek között. Mindez azt jelenti, hogy egy fiatal építésznek lehetnek perspektívái a Mértékben.

1/13

Reith Andrástól megtudtuk, hogy a Stúdió nagyon fontosnak tartja a csapatmunkát, a közös alkotótevékenységet. De legalább ennyire fontos bekapcsolódni a nemzetközi építészetbe is.

2/13

- Az a baj, hogy még mindig lokálisan gondolkodunk, pedig világviszonylatban kellene - mondja Komjáthy Attila. - A kultúrák egymásra hatása nagyon fontos, és izgalmas dolgok keletkezhetnek, már csak emiatt is fontos lenne kilépni ebből a lokális gondolkodásból. Különben sincs olyan, hogy magyar építészet. Az épületek meglévő struktúrák alapján készülnek, nem lehet interpretálni, mert nincs olyan, hogy tipikusan magyar. Az egyetlen kivétel, talán Makovecz Imre.

A nemzetközi kapcsolatoknál maradva megtudhatjuk, hogy a Mértéknek számos partnercéggel sikerült jól és eredményesen együttműködnie, sőt, ahogy Fábián László fogalmazott „néhol sikerült túlszárnyalnunk őket". Az építész stúdió egységes véleménye, hogy nagyon fontos a nemzetközi megbízókkal, befektetőkkel a jól ápolt kapcsolat. Ugyanakkor azt a lényeges kérdést is fel kell tenni, hogy kinek mi lehet a piaca.

3/13

Ha már szóba kerültek a megbízók, bármennyire is ünneprontónak tűnhet, muszáj rákérdeznünk a megrendelő-építész ellentmondásos viszonyára. Határozott véleményt fogalmaz meg a stúdió vezetője: „A piacról élünk, ezt tudomásul kell venni. Az építészetnek van egy szolgáltató oldala, a pénz a befektetőé. Természetesen a megrendelésen belül mindenkor a maximumot kell megcélozni, de ki kell szolgálnunk a megrendelőt. Létezik egyfajta kötöttség a megrendelő felé, de ezt tudni kell kezelni." A Média Építészet Díj kapcsán, amelyre idén több munkáját is pályáztatta a Mérték, a stúdió munkatársai nem győzik hangsúlyozni, hogy mennyire fontosak a megmérettetések itthon és külföldön egyaránt. „Sok pályázaton veszünk részt, de el kell tudni viselni, ha nem nyerünk."- fogalmaz Komjáthy Attila.

Ez elmúlt húsz év mérlegének megvonása után azzal a közhelyszámba menő, de kihagyhatatlan kérdéssel zártunk, miszerint a stúdió hány évet adna még magának. A választ természetesen a stúdió kapitánya adta meg: „Minden reményem, hogy a fiatalok átveszik tőlem a stafétabotot."

szöveg: Biczó Gabriella és Abonyi Anita
fotók: éf

4/13

5/13

6/13

7/13

8/13

9/13

10/13

13/13

11/13

12/13

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Mozgásjavító Általános Iskola épülete // Egy Hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:36
10:30

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Nézőpontok/Történet

Japánkert // Egy hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:35
10:27

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.