Esti kivilágításban a főépület kerti homlokzata, a megújult klasszicista kastély előtt nagy a sürgés-forgás – a megnyitó előtti percekben.
A kastély a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. koordinációjában kelhetett új életre a hányattatott évtizedek után. A felújítás generáltervezője a PALATIUM Stúdió volt.
A kovácsoltvas kapu már tárva – átlátás a klasszicista kapualjon keresztül a tájkert tisztására, háttérben a Gerecse dombjaival.
Az orommezőben a Sándor család horgany címere, a belső falon a klasszicista átalakítás éve római számmal: 1834.
A kerti portikuszon keresztül is feltárul a kastély páratlan fekvése.
A keleti mellékszárnyból itt léphetünk át a kertbe, de innen indul a pincekonyhába levezető lépcső is, melyen át a helyreállított századfordulós konyhatérbe juthatunk le.
A főlépcső terében Sándor Móric gróf eredetileg is ide készült lovas portréja hosszú távollét, majd hosszú restaurálási folyamat után került vissza méltó helyére.
A főlépcsőház baluszteres korlátja – a rekonstruált babák mindegyikében eredeti töredékeket is felhaszáltak!
A kápolna az egyik legérdekesebb tér, több építéstörténeti periódus jelenik meg benne egyszerre, itt a szentély teljesen helyreállított oltárát és barokk falképeit is megcsodálhatjuk.
A nagyrészt hiányosan, de értelmezhető arányban fennmaradt korábbi barokk falfestést állították helyre nem teljesen kiegészítve a kápolnában. A későbbi klasszicista kifestésből annyit láthatunk, amiből el tudjuk képzelni az összhatását.
A földszinti boltozatos helyiségek barokk kifestésének feltárása és konzerválása remek keretet ad a kávézó fogyasztóterének, amelynek berendezési elemei szintén kortárs megfogalmazásúak.
Az előcsarnokokban a klasszicista kor tipikus hengeres kapualj-lámpáit idézik a klasszikus hangvételű, de modern lámpatestek.
Mivel mostantól a kastély korszerű múzeum és rendezvényhelyszín is lesz egyben, ajándékbolt, és kávézó is helyet kapott benne. Az információs tábla és a büfépult már a modern formavilág jegyében készült.
A mellékszárnyban elhelyezett közönségforgalmi mosdók magától értetődően az együttes legmodernebb részei, azonban a mosdótálak alatti vörösmárvány azért megidézi a történeti pincekonyhát.
Sándor Móric személyiségéről fest képet a kiállítás. A híres lovasról fennmaradt festmény tanúsága szerint citerán is játszott – a kép alatt kiállított hangszer elé állva bizony még citeraszót is hallhat a látogató. A kurátor dr. Rostás Péter volt.
A vadászterem melletti két térben modern kiállítási kontextusban jelenik meg a gróf lovas mivolta. Az interaktivitás itt nem csak jelszó, a lószerszámokat meg lehet fogni a szekrényben, sőt, a vállalkozó kedvű látogató felülhet a nyergekre is.
A földszint több helyiségében töredékességük miatt nem volt lehetőség bemutatni a fennmaradt díszítőfestéseket, itt korszerű kiállítás mutatja be a kastély múltját. Szétszedhető makett, miseruhák, archív felvételek másolatai is láthatóak e teremben.
Padlóvitrinben őrzött épülettöredékekre hajt egy 20. század közepi körmös kerekű traktor, amely így a II. világháború utáni pusztulás metaforájává válik, egyúttal megidézi az államosítás után a kastélyban elhelyezett gépállomás korszakát is.
Az élénkebb színű fal előtt álló kályharekonstrukció és az antik tükrös szekrény sugallja a tér történetiségét, de itt a modern kiállítás dominál. Egy filmvetítést barokk formájú, de átlátszó műanyag székekről élvezhetünk.
A kastély egyetlen faburkolatú, falikárpitos terme; a kiállításban Sándor Paulina divatcentrikussága jelenik meg benne. Egy szecessziós csillár függ alá, amilyet a századfordulón a merész újítónak számító Paulina is belerakhatott volna a történeti térbe.
A zöld falú vadászterem rekonstruált cserépkályhával és korabeli berendezéssel hűen idézi a vadász trófeákkal díszített grófi dolgozószobát – szinte valódi enteriőrrekonstrukcióról van szó, mint pusztán kiállítási térről.
A sárga Etruszk-terem újraalkotott stukkómennyezetével, restaurált gránitkandallójával, történeti csillárral teljes értékű képet ad az eredeti állapotokról – már csak a timpanonok pártázata hiányzik, melynek helyreállítása egyelőre nem valósulhatott meg.
A kastély legpompásabb terme a Raffaello-terem: szembeállított tükrök, korabeli klasszicista csillár, analógiák alapján rekonstruált függönyök, fotó alapján újragyártott parketta nyújt méltó keretet a Magyarországon páratlan mennyezetfestménynek.
A Raffaello terem mennyezetfestményének részlete. A 70-es években leválasztott, most visszahelyezett mű részleteit magyarázó érintőképernyőn is szemügyre vehetjük, ahol a látogatók azt is megtudhatják, melyik alak milyen mitologikus személyt ábrázol.
Kilátás a Raffaello-terem hármas ablakán át a téli tájra.
Téli naplemente árnyai a Raffaello-teremben, Sanquirico restaurált falfestése és a rekonstruált 19. század végi bőrszékek.
Az Etruszk-terem architektonikus keretezésű, egymással szemben álló tükrei és Alessandro Sanquirico tervezte díszítőfestése teljes pompájában újra az 1830-as éveket idézi.
Kilincs a Sándor család nevének kezdőbetűjével – az egyetlen előkerült eredeti darab alapján készült másolatok díszítik most az épület ajtajait.
Az emelet déli saroktermében kiállított ülőgarnitúra az eredeti berendezési tárgyak utolsó hírvivője, melyek hangsúlyozva a kastély hányattatott sorsát egy ideig még restaurálás nélkül, fellelt állapotukban lesznek bemutatva a közönségnek.
A kerti kapu a keleti oldalszárnyon, az öntöttvas díszrács lándzsaszerű elemei is a klasszicizmus formavilágát idézik.
Az új életre kelt épületegyüttes a magasból, háttérben a falu templomával. A még helyre nem állított orangerie felújítására elkészültek a tervek, ez a második ütem is hamarosan elindul.
