Helyek/Infrastruktúra

Intermodális Közösségi Közlekedési Központ létrehozása Debrecenben - NAPUR Architect Kft.

1/26

Tervlap - 1.

Tervlap - 2.

Tervlap - 3.

Tervlap - 4.

Tervlap - 5.

Tervlap - 6.

Tervlap - 7.

Tervlap - 8.

Tervlap - 9.

Tervlap - 10.

Háromszög súlypont

Épületszobor

Szövet

Kertség - liget

Kertség - mag

Sugár-kör-csomópont

Utcatömb

Váradi kapu

Váradi kert, Petőfi tér

Belső lépcsőtér - 1.

Belső lépcsőtér - 2.

Belső lépcsőtér - 3.

Távlati kép

Modell fotó - 1.

Modell fotó - 2.

Modell fotó - 3.

?>
Tervlap - 1.
?>
Tervlap - 2.
?>
Tervlap - 3.
?>
Tervlap - 4.
?>
Tervlap - 5.
?>
Tervlap - 6.
?>
Tervlap - 7.
?>
Tervlap - 8.
?>
Tervlap - 9.
?>
Tervlap - 10.
?>
Háromszög súlypont
?>
Épületszobor
?>
Szövet
?>
Kertség - liget
?>
Kertség - mag
?>
Sugár-kör-csomópont
?>
Utcatömb
?>
Váradi kapu
?>
Váradi kert, Petőfi tér
?>
Belső lépcsőtér - 1.
?>
Belső lépcsőtér - 2.
?>
Belső lépcsőtér - 3.
?>
Távlati kép
?>
Modell fotó - 1.
?>
Modell fotó - 2.
?>
Modell fotó - 3.
1/26

Tervlap - 1.

Tervlap - 2.

Tervlap - 3.

Tervlap - 4.

Tervlap - 5.

Tervlap - 6.

Tervlap - 7.

Tervlap - 8.

Tervlap - 9.

Tervlap - 10.

Háromszög súlypont

Épületszobor

Szövet

Kertség - liget

Kertség - mag

Sugár-kör-csomópont

Utcatömb

Váradi kapu

Váradi kert, Petőfi tér

Belső lépcsőtér - 1.

Belső lépcsőtér - 2.

Belső lépcsőtér - 3.

Távlati kép

Modell fotó - 1.

Modell fotó - 2.

Modell fotó - 3.

Intermodális Közösségi Közlekedési Központ létrehozása Debrecenben - NAPUR Architect Kft.
Helyek/Infrastruktúra

Intermodális Közösségi Közlekedési Központ létrehozása Debrecenben - NAPUR Architect Kft.

2013.09.11. 09:00

Projektinfó

Földrajzi hely:
Debrecen, Magyarország

Építészek, alkotók:
Ferencz Marcel DLA, Ferencz István, Détári György

Vélemények:
1

URL:
NAPUR Architect Kft.

Tervezés éve:
2013

Stáblista

építész munkatárs: Boda Szabolcs
város: Kotsis István
közlekedés: Macsinka Klára PhD
statika: Pap Ferenc
elektromosság: Merkl Gábor
gépészet: Porosz Géza

Letölthető dokumentumok:

Bemutatjuk Ferencz Marcel, Ferencz István és Détári György (NAPUR Architect Kft.) tervét, amely a debreceni Intermodális Közösségi Közlekedési Központ tervezésére kiírt pályázaton megvételt nyert.

Intermodalitás és a városszövet általában

Az intermodalitás fogalma nemzetközi és lokális értelemben is működő közlekedési gazdasági és kulturális folyosók metsződésében keletkezik.
Térszerkezeti értelemben a kontinens léptékű közösségi közlekedési vállalkozás, újrafogalmazza a történelmi vásárterek találkozási pontját. Az intermodalitás a „régi-új városi piacterek" térdimenzióit követeli magának. Világosan érthetően és városszerkezetileg értelmezhetően nem épületegyüttesben, hanem szövetelemként utcatömbnyi méretben kell vele foglalkozni.

Tervlap - 6.
6/26
Tervlap - 6.

Tértopográfiai tördelés - Debrecen

A település sugár és körirányú megközelítésének természetes várostörténeti „kitaposódása" kirajzolódása adta a körgyűrűn belüli várostest és az azt ölelő kertségek városléptékű tértopográfiai tördelését. Általában a városléptékű közösségi építészeti elemek a sugárirányú városmagból induló főúthálózat és a körirányú városmagot körülvevő úthálózat metszéspontjainál emelkednek.

Sugár-kör-csomópont
16/26
Sugár-kör-csomópont

Így a városképet is meghatározó jelentőségű forgalmi metszéspontokban jellemzően identitást adó épületszobor vagy tér helyezkedik el. A tértopográfiai tördelés egészséges esetben ezen tereket és épületszobrokat utcahálózattal veszi körbe az említett városléptékű helyzetüknél fogva.

Épületszobor vagy tér Debrecenben?

A történelmi Petőfi tér helye délről az egykori Váradi kapu vonalában a mai 4.sz. Fő út mentén záródott. A városfalon túli déli területek kertségeinek laza legelőkkel és bevezető utakkal övezett szövetébe vonult be a vasút és a XX. századi ipari terület, de a reptér és a mai fejlesztési terület is ezen ősi még ma is érintetlen területet célozza meg távlati fejlesztésként.

Szövet
13/26
Szövet

Az intermodiális közösségi központ városszerkezeti értelemben a városfalon belüli szövet és a kertségek találkozásánál önállóan keresi helyét. Nem mosható össze sem a kertségekkel, sem a történelmi városszövettel. A legmarkánsabban ma is Váradi kapuként állná meg a helyét a terület elnevezése, hiszen Petőfi térként való további kiterjesztése megkérdőjelezhető.
A pályázatban adott építészeti válasznak nem célja a történelmi tértopográfiai tördelés logikájának felborítása, így a tervezési területet az IKKK programjával önálló utcatömbként kívánja integrálni a várostesthez az egykori Váradi kapu külső teresedéseként. A teresedés szó azért fontos mert a területet nem városi térfalak, hanem a települési kertségek , vasúti, ipari területek városképméretű sziluettjei adják. Ezen tervezett térségi léptékű teresedés neve illő módon lehetne „Váradi kert". A Váradi kert méretében megduplázza a volt Petőfi tér nagyságát.

Váradi kert, Petőfi tér
19/26
Váradi kert, Petőfi tér

Az IKKK épületszobor a történelmi Petőfi tér és a tervezett Váradi kert súlypontjába kerül. Az épületszoborként megfogalmazott IKKK egyben a történelmi városfal és a Váradi kapu ikonikus megidézése, a piacutca indítópontja. 

Toronyház és a tervezett épület viszonya

Mára a 70-es években országszerte épített toronyház magányosan és méltatlan állapotban hirdeti egy elmúlt világ nagyvárosi dinamizmusát. A markáns „pokoli" torony csak a magánytól félelmetes. A tervezett épület határozottan magához húzza az árván ágaskodó toronyépületet. A titáni „alak" megszelídül.
A meghökkentő, megosztó kísérletben ott húzódik az a szándék, amely a nemzetközi kulturális térben nem szokatlan: újat adni, ami még nem volt. Soha vissza nem térő alkalom az építészeti párbeszédre.

Tervlap - 8.
8/26
Tervlap - 8.

Felnőtté válás

A toronyház és a tervezett IKKK létesítmény együttese a kiegészülő Váradi kerttel olyan méretű városi szövetelemet képez, amely már meghatározó elemként rajzol a vasút, a kertségek az ipari területek és a történelmi városközpont irányába is.

Szándék szerint a kérdéses tervezési terület felnőtté érik, egyéniséggé aki megtalálja önmaga városszerkezetileg betölthető feladatát. Jelenlétével egyedivé összetéveszthetetlen elemévé válna a városának, térségének.

Ferencz Marcel, Ferencz István, Détári György

 

Vélemények (1)
Pákozdi Imre
2013.09.11.
16:15

Ez gyönyörű, de kik és hová kanyarognának ottan, bent?

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Hilton szálló // Egy hely + Építészfórum

2024.06.05. 14:37
9:40

Az Egy hely soron következő részében a Budai Várnegyed egyik legelutasítottabb épületének, a Hilton szálló építésének történetét mutatja be. A közel fél évszázados hotel mégis a budai látkép fontos részévé vált, különleges architektúrájával egyszerre különül el és illeszkedik a középkori romok, és a szomszédos épületek sokszínűségéhez.

Az Egy hely soron következő részében a Budai Várnegyed egyik legelutasítottabb épületének, a Hilton szálló építésének történetét mutatja be. A közel fél évszázados hotel mégis a budai látkép fontos részévé vált, különleges architektúrájával egyszerre különül el és illeszkedik a középkori romok, és a szomszédos épületek sokszínűségéhez.

Nézőpontok/Történet

A Tóth Árpád sétány // Egy hely + Építészfórum

2024.06.05. 14:34
9:25

Hadászati célokat szolgáló sikátorból gesztenyesorral és japán cseresznyefákkal tűzdelt gáláns sétány, a Budapestre nyíló egyik legszebb kilátással. A sétány sokszínű, rétegzett történetét az Egy hely csapata mutatja be.

Hadászati célokat szolgáló sikátorból gesztenyesorral és japán cseresznyefákkal tűzdelt gáláns sétány, a Budapestre nyíló egyik legszebb kilátással. A sétány sokszínű, rétegzett történetét az Egy hely csapata mutatja be.