Iskolabővítés a határon
Balassagyarmat építészete a nyolcvanas években gazdagodott Reimholz Péter művelődési központ és gimnázium épületegyüttesével. Most a város újabb lépéseket tett a kulturális élet és az oktatás körülményeinek javítása érdekében: ünnepélyes keretek között átadták az Eleőd Ákos által tervezett iskolabővítést.
Balassagyarmat, iskolabővítés a városközpontban
Balassagyarmat a XX. század nyolcvanas éveiben a kortárs magyar építészet egyik fontos helyszínévé vált; akkor épült meg Reimholz Péter magas színvonalú művelődési központ és gimnázium épületegyüttese. Most méltó szellemiségű társának, ismét egy kiemelkedő építészeti alkotásnak örülhetünk - Eleőd Ákos iskolabővítését avattuk az ünnepélyes tanévnyitón.
Az NFÜ-pályázaton elnyert támogatás tornaterem építésére szólt; s tornaterem épült persze; de mégis iskolabővítést írok, mert a megvalósult épület összetett közösségi funkciókat befogadó térkompozíciója sokkal több, mint egy tornaterem! S Eleőd ezt nem hozzáépítéssel oldotta meg, hanem gondolatgazdag koncepcióval, amelynek kulcsmotívuma: az épülettömeg megbontása. A tornaterem tömbjét részlegesen földbe süllyesztette, a járulékos épületelemeket pedig úgy helyezte el a szeszélyesen lépcsőző terepre illesztve, hogy az így kialakított tekintélyes fedett-nyitott játéktér, a (II. ütemben befejezendő) hangulatos híd, a híd alatt megtervezett kis szabadtéri színpad, s eleve: az épület több ponton való feltárása, kertkapcsolatai, - mind-mind a gyerekek érdekeit szem előtt tartó érzelmi és használati többletet jelentenek.
És az átgondolt elhelyezés, maximálisan funkcionális térszervezés mellett, "ráadásul" igen esztétikus épület született! Nagyvonalú tömegalakítása, markáns ritmusai a modern építészet nyelvén szólnak - mégis, környezete: a közel másfél évszázados iskolaépület, a városközponti Palóc Liget ősfás parkja, s a műemléki Palóc Múzeum magától értetődő természetességgel fogadta be; az új épület nem közvetlen, nem formai igazodásra törekedett, hanem a megvalósult koncepció színvonala tart szellemi rokonságot patinás környezetével.
Csach Gábor művészettörténész, Balassagyarmat alpolgármestere
Kiss Árpád Általános Iskola bővítése
Új tornaterem, kapcsolódó kiszolgáló helyiségek, s egy új szaktanterem, valamint a régi épületben – az egykori tornaszoba helyén – új tantermek kialakítása; s az épületegyüttes komplex akadálymentesítése. A beruházás anyagi hátterét az Új Magyarország Fejlesztési Terv Észak-Magyarországi Operatív Program pályázatán elnyert támogatás biztosította.
I. Adottságok
A balassagyarmati Kiss Árpád Általános Iskola a város kiemelt értékű parkjában, a városközponti Palóc Ligetben; s azon belül is pontosan a műemléki Palóc Múzeum épületének szomszédságában helyezkedik el, az épület három oldalról szigorú kerítésvonalak közé szorított, így fejlesztése, kapcsolódó épületszárny építése kizárólag a park felé volt lehetséges.
Az udvar speciális adottsága, továbbá, hogy területe két jelentős tereplépcsővel osztott: az iskola földszinti padlóvonalához képest már az épület közvetlen környezete 1,50 m mélységben található; s ehhez képest is – komoly vasbeton támfallal gyámolítva – közel 2,0 m mélységű újabb terep-ugrás jellemzi az udvar domináns középtraktusát, a kézilabdapálya szintjét. Az a tény tehát, hogy az udvar legfrekventáltabb zónája 3,50 m(!) mélységben található az iskola földszintjéhez képest, komoly tervezési elemzést igénylő szempont volt az épület elhelyezése, tömeg-formálása tekintetében, - ezen belül kiemelt figyelmet fordítva az akadálymentes közlekedés biztosításának megoldására.
(S végül még egy, környezetvédelmi – és érzelmi – okokból kiemelt fontosságú adottság: az iskolaudvar „két büszke őre", az iskola látványához szervesen hozzátartozó két óriási platánfa – amelyek vonatkozásában a beruházói oldal szomorúan bár, de kész tényként kezelte, hogy a kívánt 17 m × 34 m-es játékterű tornaterem telepítésének, valamint az akadálymentesítési előírások által meghatározott megközelítésének legalább egyikük áldozatául fog esni – az iskolaépület udvari homlokzatához oly’ közel álltak, s állnak ma is!)
II. Műleírás-mondatok
- az épület iskolaudvaron való elhelyezése a meglévő főbb elemeket (kézilabdapálya, hozzá kapcsolódó épített lelátó, kispálya) érintetlenül meghagyva a telek északi határvonala mentén, a kerítésvonal mozgalmas kontúrjához illeszkedve került elhelyezésre.
- az épület nem egyetlen, nagyméretű, homogén karakterű tömböt formál, hanem bontott tömegű, egymáshoz arányrendjében ritmikusan illeszkedő tér-egységekből áll.
- az épület háromszintes, szinteltolásos kialakítása maximálisan illeszkedik a terepviszonyokhoz; a földbe süllyesztett tornaterem padlóvonala: -6.90 m; az öltözők-vizesblokkok padlóvonala: -3.50 m - pontosan az udvar síkjában; az iskola felőli megközelítés síkja: ±0.00 m - pontosan az iskolaépület padlóvonalában >>> ez a szintkialakítás ezáltal ideálisan feltárható-bejárható (felfedezhető-berohangálható!); egyben akadálymentes megközelítést biztosít a funkcionális szintek használatához.
- a kelet-nyugati hossztengelyű épületkonfiguráció mindkét oldaliránya az adott funkció igényeire koncentrál: az északi oldalon a tornaterem ablaksora; déli oldalon pedig az öltözők tetősíkján: napsütéses tájolásra, a kézilabdapályára, az udvarra néző fedett-nyitott tetőterasz, játéktér: pingpongasztalok/sportjátékok, de kézműves foglalkozások, szakköri munkálkodások, kulturális események közösségi tere került elhelyezésre.
- ez a tetőterasz testesíti meg leghangsúlyosabban a tervezői szándékot, amely a tornaterem épületét a főfunkción túlmutatóan, a gyerekek által többfunkciósan birtokba vehető közösségi létesítményként határozta meg.
III. A második ütem
- fenti zárógondolatot erősíti a két lelátó sarokpontjába, a híd alá tervezett szabadtéri színpad; s maga a híd, a fedett-nyitott híd, amely korántsem csak átközlekedésre szolgál, hanem az egész iskolaudvarnak a legjobb pozíciójú – s a Palóc ligeti fák lombjának magasságában lévő – nézelődőpontján kialakított üldögélő-beszélgető helye lesz!
- az új épületegyüttes a meglévő iskolaépülethez fedett-nyitott tornáccal kapcsolódik; a tornác nem támaszkodik, nem terhel a ház falsíkjára, belső vonalában a műemlék-faltól elhúzott, a fal elé épített pillérek, s az azokra terhelő könnyed fémgerendázat a tartószerkezet; a fallal való kapcsolat egyetlen, rejtett kiképzésű bádogos lezáró-elem.
- az északi, a tornateremhez vezető utat új szélfogóval indító tornác karaktere az épület átellenes oldalán is megjelenik; a déli oldalon rekonstruált párja a Palóc Múzeumhoz vezető sétány mentén telepítve kulturális többletfunkcióval használja ki az épület délnyugati, napsütéses sarokpontját: a túlnyúló előtető alatt kialakított fa/fémszerkezetű üvegkubus kis könyvtárnak, s hozzá kapcsolódó olvasó-előtérnek ad helyet. (kis könyvtár, - azonban még így is nagyobb, mint a jelenlegi, mindössze 26,44m2-es könyvtárszoba - öröm, hogy lehetőség nyílik méltóbb kialakításra javaslatot tenni.)
Eleőd Ákos