Kihirdették a Múzeumkert-ötletpályázat eredményeit

@városjáró: Köszönet, városjáró! 

De azért kérem, játsszák le három-négyszer a filmet. Meglátják, hogy a tervezett változás drámaiságát nagyban fokozza a képek színvilágában látható különbség. A jelenlegi állapot képe nyilván valamiféle Google Maps-felvételből származik, amelynek a színei sokkal sötétebbek, mint a tervé. A jelenlegi állapot felvételén a fűvel borított felületek nem harsognak világos sárgán, hanem sötét zöldjükkel növelik a fák ugyanolyan sötét zöldjének látszólagos felületét. A változás tehát nem olyan drámai, mint első pillanatra látszik, de kétségtelen. Javaslom a nyertes terv alkotóinak, hogy szívleljék meg a tanulságot, és próbálják növelni a fák tervezett számát, még akkor is, ha tudjuk, hogy a park nem sűrű, elvadult erdőt jelent.

Írtam én, majd megmutattam a felvételt a nejemnek, aki a Bródy Sándor utcai Olasz Intézetbe jár, és nyelvtanfolyamra várva, a Múzeumkert rendszeres, heti kétszeri használója, idestova három éve. Szerinte a tervezett fairtás felháborító. A Múzeumkert értékét nagyrészt az árnyas fák jelentik: a napos padokon alig akar valaki is ülni, míg az árnyasak ma is hiánycikknek számítanak. Hát, erre varrjanak gombot, kedves tájépítő kertészek.

@Pákozdi Imre: Mostanság én is többször megfordultam a Múzeumkert környékén. És láttam ugyan hogy előfordulnak a kertben dzsungelesebb részek, túlburjánzó bokrok, cserjék, netán nem őshonos fenyők, de a zöldterület nagy részét olyan fák alkotják, amikért igencsak kár lenne. Hiába jönne létre tőle négy-öt fényes kavicságyas placc. Felnyírni, visszametszeni lehet és kell is. De ilyen zöldhiányos belvárosban, mint amilyen Budapestnek jut, nem szabad "térképen szép" alapon dolgozni. Ráadásul "ezek"olyanok, hogy ha elkezdenek ágni, ott nincs megállj! Tudjuk, mert sajnos megtapasztaltuk már sok helyütt a városban. 

@furdos.zsanett: Kedves Zsanett!Köszi a megkésett reakciót. Várom/-juk a bemutatót. 

@furdos.zsanett: (mit jelent hogy "az oldalt is üzemeltetni"? mi az "üzemelés" akkor amikor az időszak egyik hangsúlyos pályázati eredményhirdetésére nincs ideje egy szakmai oldalnak? tényleg érdekel, valódi kérdésként kérdezem, nem kötekedésként. sok jól működő blog már másnap tud bármiről alapos, jól összerakott tudósítást adni: mi az ami ettől elveszi az időt - ha jól érzem még napokig vagy hetekig?)

@iwel: Tök jó szerintem, hogy ebből semmi se lett. Néha bizony csak egy kis földmunkára meg kertészkedésre van szükség, hogy a dolgok a helyükre kerüljenek. Mivel a rádió jórészt már kitelepült a Bródy Sándor utcából a III. kerületbe, így a múzeum bővítés célterülete logikusan átterjedhet ide. S ez esetben a Liszt Ferenc és mások által szervezett hangversenyekből, Báró Sina és Podmaniczky adományaiból összekalapozott klasszicista kert és a múzeum egysége sem sérül annyira. A kevesebb több. 

@bardóczi: Gondolod ? Érdekes felvetés el tudom fogadni ezt is. Én csak egyszerűen jobbnak tartok egy kortárs -akár merész- húzást megjátszani mint a fabódékat meg sufnikat nézni egész évben... szóval miért ne alakíthatnák át a kertet az igények szerint ? Nem szabad maradinak lenni, az a kert annyira nem nagy szám mint mondjuk egy iparművészeti múzeum, mindent nem konzerválhatunk csak mert 150 éve egy nagy névnek benne volt a keze...

@iwel: A fabódék és sufnik szörnyűek és méltatlanok. Semmi keresnivalójuk a Nemzeti Múzeum kertjében. Azt gondolom, hogy a belvárosban kevés a kert és kevés a zöldfelület. Ugyanakkor van rájuk igény. Jobban, mint egy kortárs múzeumi átalakításra, pláne, ha a háttérterületeken (rádió) ott a lehetőség a bővülésre. Ez nem maradiság, pusztán a tényleg valós igényekre való figyelés. Egy klasszicista épület kevesebb a kertje nélkül, főként azért mert ebben a korban épület és kert egy megbonthatatlan egységet alkotott. Kár, hogy ma ez nincs így. Igény, az lenne rá.

@bardóczi: Igazad van, de ennek ellenére látod, hogy a jelenlegi kertet is teleépítik mert "túl retail-képes", hogy zöldterület legyen. Nézd meg a legnagyobb szégyent a Deák teret... Egy kiváló dolognak indult, ma egy kupleráj 0m2 zöldfelülettel. Muszáj volna gátat szabni a retailes kapzsiságnak valamiféle politikai döntéssel. 

@bardóczi: Igen, és a Múzeumkertben is megtelepült egy kolbászos-sörös virslivurstli épület.

Ez a fideszes parkhasználat egyébként kulturális kérdés. A park a ma Budapesten és az országban regnáló "fiúk" számára értelmetlen dolog, ha nincs benne valami. Az, hogy csak lófrálsz a fák között, leülsz egy padra, tolod a babakocsit, beszélgetve sétálsz a barátoddal vagy a pároddal, netán a kutyáddal, ez nekik semmi. A jelenség illetve a magatartásforma ahhoz hasonlít, amikor otthon, a nagyszobában megy a tévé, noha senki sem nézi. Csak hogy legyen valami alaphang. Vagy az éttermekben, egyéb köztereken (például sok strandon) állandóan megy a "liftzene", csak azért, hogy ne legyen csönd. A mai hivatalos irányzat a parkok telezsúfolására is ilyesmi; a nyugalomtól való menekülés, a belső üresség leplezése, végső soron műveletlenség és igénytelenség.

@városjáró: Ha már cikket ajánlunk, hadd hívjam fel a figyelmüket a szerintem legjobb magyar tényfeltáró újságíró, Földes András írására a Nyugati pályaudvar melletti parképítésről és a városligeti házépítésekről. Benne rövid interjú a dologról Finta Józseffel és Bardóczi Sándorral: 

http://index.hu/belfold/2016/08/30/podmaniczky_park_liget-projekt_finta_jozsef/ 

@városjáró: Az ajánlott írás tényleg jó. A terv legjellemzőbb sajátja - a cikk megfogalmazásában - a következő: "[A tervezők] szeretnék, ha látványtengelyek jönnének létre a parkban és az épület vizuálisan kiszabadulna a nyugati oldalán és a Kálvin tér felé. A múzeum főhomlokzata előtt szimmetrikus elrendezésben nagy füves placcokat alakítanának ki, oldalt és hátul olyan tájképi jellegű pázsitos szigetek jönnének létre, melyeket néhány nagyobb fa ural. A kertbeli emlékművek szoborsétányszerűen lennének körbejárhatók..."

Ez, és a nol-cikkben közölt vázlatos elrendezési terv bizalomgerjesztő. Hozzátenném ugyanakkor, hogy a Múzeum épülete már ma is jól látható (azaz "vizuálisan szabad") a Múzeum körút és a Kálvin tér felől. Illetve... Ami a Kálvin tér felől takarja, az a Virág Csaba és Z. Halmágyi Judit által tervezett irodaház sarka. Mentségükre legyen mondva, hogy egy korabeli festmény ábrázolása szerint már a XIX. sz. hatvanas éveiben is takarta a mostani ház elődjének az elődje. Ezzel a perspektivával tehát hagyományosan szűkmarkúan bántak építészeink.

@Pákozdi Imre: Sajnos, nem tudtam elmenni az eredményhirdetésre, igyekszem mielőbb megnézni a terveket, amelyek persze csak szépségtapaszok, hiszen ötletpályázatról van szó, lakossági egyeztetés kilőve, mostantól azt csinálnak, amit akarnak.

A Múzeumkert a környek egyetlen zöldterülete, ennek megfelelően a Palotanegyed egyesület az előző igazgatóval egyszer már egyeztetett arról, hogy a kert a mostani autóparkoló jellét száműzve a helyi gyerek és felnőtt lakosoknak is kellene valamiféle szolgáltatást nyújtson, például egy korszerű gyerekjátszótér mellett egy "felnőtt játszóteret" is. 

Az MTI cikkek átvétele szinte minden sajtótermékben megtörtént, az ÉF-től, joggal többet várunk, azt hiszem.

@városjáró: sajnos az ilyen bicskanyitogató stílusú hozzászólások sem emelik a szakmai színvonalat. nem vok az éf szerkesztőségének tagja, de lojális vagyok az alkalmankénti munkaadómhoz, és ezt nem is szégyellem. az MTI-s anyagok közlésének oka minden bizonnyal a forráshiány - nem tud az éf minden hírért honort fizetni, súlyoznia kell. a díjátadón ott voltam (magán érdeklődésből) és egy tudósító is kint volt, lehet h lesz ismertetés. de úgy tűnik, h ez a pályázat nem akkora horderejű a megvalósulás esélyeit tekintve, hogy egyelőre nagyon bele kellene élnie magát bárkinek is.  a politikusok fotói elég hűen adják vissza a dolog lényegét. a tervek közléséhez pedig a kiírónak kell hozzájárulnia, illetve más esetekben a megbízónak - ez is akadályt jelenthet adott esetben. 

nem kell ekkora arccal kritizálni tényleges ismeretek nélkül. helyes, kedves, szorgalmas lányok szerkesztik az építészfórumot, minden KÉRÉST  készségesen teljesítenek.

@Zöldi Anna: Ez az MTI másolat nem cikk, hanem ciki. Ha annyira le sem érdemes sz@rni a témát ahogy itten magyarázni próbálod, akkor minek kellett egyáltalán felületet adni neki? Ugye érzed az ellentmondást?! Pláne, ha ott voltál (önszántólag, puszta véletlenből), akkor mesélj inkább a bemutatott konkrét tervekről saját mobilfotók felhasználásával. Amíg aktív voltam ilyen ügyekben, én ezt tettem - így ezt várom el másoktól is. Nem esett le a képzeletbeli aranygyűrű az ujjamról...

@városjáró: Szitkozódni semmilyen vélemény-rovatban sem illő, névtelenül pedig kifejezetten ciki. Mondhatni, ez a ciki.

@Pákozdi Imre: A nickem egy brand :) Magára bízom, kedves Imre, hogy utána(m)olvasson! 

@városjáró: Én amúgy szeretem a hozzászólásait, és a nickjével sincs bajom. Ráadásul a személyazonossága sem érdekel úgy igazán. Azt kifogásoltam, amit.

Megj.: Szerintem egy nick, az sohasem brand. A brand olyasvalami, amiről többdimenziós elképzelésünk, sőt, tudásunk van. Például, az IBM nevű brand története, pénzügyi adatai, vezetőségének személyi összetétele, a cég árupalettája, kutatási törekvései hozzáférhetők. Egy nick mögé bújtatott, mégoly tartós és folyamatos írásfolyam viszont csupán egydimenziós kis kurfli, amelynek szerzője semmilyen, értsd: semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal azért, amit skribál. (Egy brand mögött mindíg felelős szervezet áll.) Ettől még lehet a nick írása jó, csak éppen oly pillekönnyű, mint egy női illatfelhő - nem, nem, ez rossz példa, hiszen a női illatfelhő forrása egy hús-vér nő, aki megtekinthető, sőt, netán megérinthető. A nick mögül előbújó illat titkosabb természetű, ezért - pláne, ha rossz hanghordozású - sokkal alacsonyabb stílfekvésű és eredetű szagfelhőhöz hasonlít. 

@városjáró: van még pár ember a világon, akiknek a neve brand, mégsem kérkedik vele. csak teszi a dolgát. 

mi sem áll útjában, kedves bradtárs, hogy tájékoztasson a maga elvárásai szrint - mobilfotók, kommentek stb - irtó szabad világban élünk, nyitott társadalomban. ebbe természetesen, a fikázás, a fröcsögés és a nagyképűség joga is belefér, úghyogy hajrá. ha pedig tájékozódni akar, íme:

Kihirdették a Múzeumkert-ötletpályázat eredményétSajtóközlemény

„A Múzeumkert mint történeti közpark átfogó, a hagyományt sokoldalú fejlesztési eszközök segítségével szolgáló rehabilitációja” tárgyú ötletpályázatra 12 pályamű érkezett. A Magyar Nemzeti Múzeum a pályázat három helyezettje mellett még három ötletet vásárolt meg.

 

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója 2016. augusztus 29-én hirdette ki a Múzeumkert-ötletpályázat eredményeit, és adta át a legjobb munkáknak járó díjakat az intézmény Dísztermében. A mindenki számára nyitott pályázat legfontosabb célja volt, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum ötleteket gyűjtsön a Múzeumkert korszerű felújításához. A zsűri olyan elképzeléseket várt, amelyekből kiindulva az intézmény rendeltetésével, az épület műemléki jellegével harmonizáló, de a Palotanegyed zöldfelület-igényét is magas színvonalon kiszolgáló intézményi közkert tervezhető.

 

A 2016 májusában kiírt pályázatra 12 pályamunka érkezett. Az ötletpályázat díjazására fordítható 6 millió forintos összegből hat elképzelést díjazott a bírálóbizottság. Az első díj 2 millió Ft, második díj 1,5 millió Ft, a harmadik 1 millió Ft jutalommal jár. A Kiíró további három pályázatot vásárol meg, egyenként 500 ezer Ft értékben.

A Magyar Nemzeti Múzeum által a Múzeumkert rehabilitációjára kiírt ötletpályázaton az első díjat a TÉR-TEAM Kft. nyerte (Szabó Gábor, Szende András, Juhász Kristóf Attila, Győre Viola, Orbán Nóra) a pályamű alaposan kidolgozott vizsgálati és elemző részének értékei és a terv harmonikus, vizuálisan és funkcionálisan átgondolt, a kiírásnak leginkább megfelelő elképzeléseknek köszönhetően.

A második díjat a Pagony Kft-t (Bognár Emese, Rahnama Azadeh) érdemelte ki a pályamű értékes ötletei és a terv igényes kidolgozásáért. A harmadik nyertes pályaművet Stéhli Zoltán Imre készítette, aki a pályaművének első két tablójával, átgondolt és harmonikus alaprajzaival, valamint látványterveivel érdemelte ki a zsűri elismerését.

A megvásárolt ötletpályázatok között találjuk dr. Almási Balázs (munkatársak: Wang Xiao, Kelemen Edmond István, Kóbori Dorottya), Fábián Zsófia Eszter (munkatársak: Bálint Krisztina, Lugosi Flóra, Pap Miklós László, Szűz Attila,Turi Emese), valamint Lehotai Bence Gábor (munkatársak: Gyimesi Levente Zsombor, Lakner Lóránd László, Treszkai Anett, Vadász Dániel Pál, Oláh Péter Ciprián) munkáját, akik alaposan kidolgozott vizsgálati és elemző munkarészekkel, valamint tovább tervezésre alkalmas ötleteikkel segítik majd a végleges tervek elkészítését.

Az értékelés során a bizottság elsősorban a műemléki elvárások és szempontok betartását, megvalósítását vette figyelembe. Pozitívan ítélte meg, ha a pályázók történeti hűségre törekedve a 19. századi kert úthálózatának és növénycsoportjainak, valamint a szobrok, emlékművek, kerítés védelmére is hangsúlyt helyeztek, miközben szem előtt tartották a kerttel együtt élő kulturális közintézmény, a Magyar Nemzeti Múzeum fizikai kiszolgálásának feltételeit is. A kiíró a 19. századi hangulat újrateremtése mellett ahhoz is ötleteket várt, melyek a felmerülő mai egyéni és közösségi használati igények, és azok hogyan illeszthetők bele harmonikusan a részben újra alkotandó történeti környezetbe.

 

Bár az ötletpályázat kiírásában a történeti kert rekonstrukciója élvezett prioritást, a végleges tervek elkészítésekor legalább ennyire fontos lesz a meglévő faállomány – ezzel együtt Budapest levegőjének, zöld felületeinek – védelme. Az ötletpályázat nyertes munkáinak ötleteit is felhasználó terveket az Új Nemzeti Múzeum koncepciójával együtt Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter 2017. január 31-ig viszi kormány elé. Addig elkészül a faállomány újabb vizsgálata, amelyre meghívjuk a civil szervezetek képviselőit, illetve elindul a kert régészeti felmérése is. A megújult Múzeumkert 2017. december 31-ig készül el.

A pályázati kiírás: http://mnm.hu/hu/muzeum/muzeumi-informaciok/muzeumkert-otletpalyazati-kiiras

Letölthető anyagok:

http://mnm.hu (Zárójelentés, Részletes bírálatok)

 

A bírálóbizottság tagjai:

Dr. Csorba László főigazgató (elnök)

Varga Benedek főigazgató (társelnök)

Füleky Zsolt helyettes államtitkár

Krähling János építész, tszv. egyetemi docens (BME)

Hajdu-Nagy Gergely tájépítész

Fernezelyi Gergely építész

Alföldy Gábor kert- és tájépítész

Mártonffy Miklós építész

Kendik Géza építészmérnök

Dr. Dominek Dalma vezérigazgató

Debreczeni-Droppán Béla történész-muzeológus

 

A bírálóbizottság szakértői:

Tarnai Gergely főosztályvezető (Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság), építész szakértő

Szij Zoltán osztályvezető (Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság), építész szakértő

Dr. Vígh Annamária főosztályvezető (Emberi Erőforrások Minisztériuma Közgyűjteményi Főosztály), múzeológiai szakértő

Prof. Dr. Jámbor Imre tájépítész, egyetemi tanár

Takács Katalin tájépítész

Nemes Zoltán tájépítész

Dr. Illényi Péter Tamás jogi szakértő

@EMA: Engedelmükkel lefordítom EMA hozzászólását:

Köszönjük a tájékoztatást, és remélem, az Építészfórum minél hamarabb bemutatja a terveket.