„Kolostorok és kertek a veszprémi vár tövében” – egy fiatal tájépítész szemével

Az éremnek mindig két oldala van, egy fejlesztésnek lehet ennél több is. A veszprémi „Kolostorok és kertek" turisztikai célú beruházást bemutattuk már az építész (és kisgyermekes szülő) szemszögéből. Most. Veisz Adrienn írásából azt is megtudhatjuk, mi a véleménye egy tájépítésznek ugyanarról.

2011. március 10.: a „Kolostorok és kertek a veszprémi vár tövében" című beruházás sikeresen befejeződött, a területet átadták a nagyközönség számára. A fejlesztési tervet az A.D.U. Építész Iroda Kft. és a Budapesti Corvinus Egyetem Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszéke közösen készítették, míg a kivitelezésért a Vemévszer Kft. felel, a projekt lebonyolítója a VeszprémBer Zrt. – Aditus Zrt. Konzorcium. A turisztikai és városfejlesztési beruházás, melynek összköltségvetése 1 milliárd 74 millió Ft, egy vissza nem térítendő, európai uniós forrású támogatás (860 millió Ft) segítségével valósulhatott meg (1. táblázat). A projekt fő célja Veszprém két leglátogatottabb színterének, a Kittenberger Kálmán Növény- és Vadasparknak, illetve a veszprémi Várnak összekötése egy zöldfolyosó segítségével. A veszprémi Séd partján, a 2,3 kilométer hosszú, kijelölt fejlesztési akcióterületen parkok, sétálóösvények kiépítése, illetve a meglévő, azonban romos állapotú műemlékek helyreállítása szerepelt a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának fő célkitűzései között. A remények szerint a beruházással a veszprémi lakosok életszínvonala, a város vonzereje, látogatottsága nő, és a fenntartási munkálatok szükségességének következtében (csónakázótó tisztítása, növények karbantartása, metszése, stb.) munkahelyeket biztosít a helyiek számára.

1. Jezsuita kolostorrom környezete 215 971 651 forint

• Általános kertépítés, zöldfelület-rendezés
• Rendezvénytér kialakítása
• Szervízutak építése
• Veszprémvölgyi utcai (vörös kő) kerítés és portaépület felújítása
• Jezsuita templom melletti pihenőhely kialakítása és rekonstrukciója
• Jezsuita templom, volt kocsmaépület, porta,
• Jezsuita templom és vidámparki terület közművek kiépítése
• Vidámparki tó átfogó rendbetétele (teljes kotrás, iszaptalanítás, partrendezés és vízfolyás-rendezés)
• Illemhely épület építése (női, férfi, mozgáskorlátozott, pelenkázóval és tárolókkal)
• Utcabútorok (szemetesek, padok)

2. Betekints völgy játszótér 43 585 908 forint

• „A part alatt" népmesék játszókert építése egyedi játszóelemekkel, kerítéssel és parképítéssel
• Vidámparki bejárat melletti fa játszótér építése

3. Szerelemsziget – Benedek-hegy közpark 117 214 099 forint

• Általános kertépítés, zöldfelület-rendezés, támfalak
• Benedek-hegy gyalogos sétány burkolása
• Várlépcső és közművek felújítása
• Gyaloghíd építése
• Céhház utca és parkolók felújítása
• Szerelemsziget, Kertalja utca, Kutas tér közművek
• utcabútorok

4. Kutas tér 31 686 371 forint

• Általános kertépítés, zöldfelület-rendezés
• 2 db gyaloghíd építése
• Kutas téri parkoló bővítése
• Ivó- és díszkút építése
• 5. Séd menti sétány, 74 881 556 forint
• Általános kertépítés, zöldfelület-rendezés
• Volt kisvasútmegálló-épület felújítása
• Szent István Völgyhídra vezető lépcső és gyalogos pihenő (kilátó) felújítása
• Gyaloghidak felújítása
• Nyugati rendezvény terület – Kiskuti csárda felől (burkolt terület vegyes funkcióval, parkoló és rendezvény helyszín)
• Burkolt sétány kiépítése
• Séd mederrendezés

6. Margit romok közpark 114 965 007 forint

• Általános kertépítés, zöldfelület-rendezés, díszkert építése
• Vízilabirintus és szökőkút építése
• Margit romok helyreállítás
• Margit romok közművek átépítése
• 2 db gyaloghíd
• Kittenberger K. út kiépítése Jókai utcáig közművekkel
• 7. Várostrom játszótér 45 221 780 forint
• Margit romokkal szembeni rézsűn játszókert építése előregyártott játszóelemekkel (hagyományos és mozgásukban korlátozott gyermekeknek), kerítéssel és parképítéssel Kertalja utcai lejáró lépcsővel)

8. Villamos munkák 122 967 792 forint

• közvilágítás, díszvilágítás, légvezetékek kiváltása földkábelre, gyengeáramú vezetékhálózat kialakítása

(Forrás: Indexveszprém.hu: Kolostorok és kertek kritikus szemmel, 2011. március 28.)

Terület bemutatása

A Séd-patak Veszprém és Fejér megyében folyik, hossza 70 kilométer. A Veszprémre eső szakasza a város domborzatában és megjelenésében is jelentős. A patak egy mély völgyet vájt magának, melyben kelet-nyugati irányban folyik, elhaladva a veszprémi vár tövében. A patakparton a történelem során vízimalmok, kolostorok álltak, ezek azonban az évek folyamán elromosodtak, vagy el is tűntek.  A „Kolostorok és kertek a veszprémi vár tövében" című, többek között turisztikai célú beruházás a Vár és a Vadaspark közti Séd-patak völgyét kívánta fejleszteni a kulturális emlékek rehabilitálásával, fennmaradásának biztosításával egyetemben. Az 1. ábrán a 2,3 km hosszú fejlesztési akcióterület látható, illetve az akcióterületen fellelhető fejlesztett területrészek elhelyezkedése. A keleti oldalról indulva, a Kutastér irányából egy hangulatos sétány (Szerelemsziget sétány) vezet a Várostrom játszótérre, ahonnan egy éles kanyarral jutunk a Szent Katalin Domonkos Apácakolostor romjaihoz, melynek mentén alakították ki a vízilabirintust. Ezek után következik a Kittemberger Kálmán utcai sétány, mely a Betekints-völgyi sétányba torkollik, ami végül a Nyugati-kapuhoz vezet.

A terv fejlődése

„A különleges környezeti és történeti potenciálokkal rendelkező terület kapcsán 2005-re megérett a szándék a városvezetés részéről, hogy a kulturális és természeti örökségeket összekötő, a két turisztikailag leglátogatottabb célponthoz (Vár és Állatkert) vezető, egyben „öko-folyosóként" működő Séd-patak völgyét rehabilitálják, vonzóvá tegyék, új szolgáltatásokat nyújtva az idelátogatóknak és munkahelyeket teremtve az itt lakóknak.

A projekt fontos elemei:

• A terület zöldfelületeinek komplex megújítása és kerékpározhatóvá tétele: nyomvonal kiépítése és hidak felújítása;
• A Betekints völgy (régi vidámpark) teljes rekonstrukciója: köz-, szabadidőpark-jelleg megteremtése, játszóterek, sétautak felújítása, a zöldterületek megújítása, tórekonstrukció;
• A Viadukt rekonstrukciója, a Veszprémvölgyi út felújítása és a Kittenberger Kálmán utca egyirányú megnyitása;
• Jezsuita templom és a szomszédságában elhelyezkedő apácakolostor teljes feltárása és rehabilitációja, kulturális (zenei és egyéb) rendezvényekre alkalmas teremmé alakítása.

A terv megvalósításának első lépéseként készítette 2005 nyarán az első koncepciótervet az A.D.U. Építész Iroda a Corvinus Egyetem Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszékével együttműködve. A továbbdolgozott terv 2007-ben rangsor nélküli díjazásban részesült a Magyar Építész Kamara és a Magyar Urbanisztikai Társaság által rendezett Városépítészet—Tájépítészet Vándorkiállításon. Ebben az évben nyert a terv a Közép-Dunántúli Operatív Program (KDOP-2007-2.1.1/A Kiemelt Vonzerők Fejlesztése) keretén belül támogatást, a tervezett összköltség (1.074.757.792 Ft) 80%-át (859.806.234 Ft). Ezenkívül a város csatlakozott a Királyi Városok Integrált Projekthez, mely partnerség szakmai együttműködése kiterjed Esztergom, Tata, Székesfehérvár és Veszprém kiemelt turisztikai projektjavaslatainak együttes tervezésére."

Kivitelezés

2011. március 10-én tartották a terület ünnepélyes átadását az eredetileg tervezett 2010. augusztus helyett. Az utómunkálatok azonban még az átadás után sem fejeződtek be, ami több helyen gondot okoz: néhol például még a füvesítés is hiányos, ami a fűmagok elvetése után a kitaposás veszélyét hordozza, meggátolva ezzel a fű kikelését. Ugyanakkor a kivitelezéssel kapcsolatban nem csak a több, mint fél éves időtúllépést és az utómunkálatok kései kezdetét lehet hibaként értelmezni, de azt a tényt is, hogy a terv megvalósítása során jól láthatóan a költségcsökkentés volt az egyik fontos szempont, így jelentős hibákat, hiányosságokat lehet felfedezni. Ennek köszönhető például az is, hogy több régi hidat (pl. Sóhajok hídja) nem újítottak fel, elmaradt a Séd-patak mederrendezése, mindössze egy helyen épült vizesblokk a 2,3 km hosszú sétányon, illetve sok helyen a nem megfelelő anyaghasználat (mosott kavicsburkolat a legalább stabilizált kavicsburkolat helyett) is gondot okozhat, a pihenőhelyek pedig nem a terv szerint épültek meg. Azt viszont minden hiányosság ellenére kijelenthetjük, hogy a beruházás által végre fejlődésnek indult az eddig „alvó" város, Veszprém összképe javult, és a környéken élők számára számos előnyt jelent (házárak növekedés, szép, tiszta, idilli környezet, stb.) a projekt megvalósulása. Az pedig, hogy a kiépített környezet meddig marad meg, már nagyrészt rajtunk, területhasználókon is múlik.

Részletes elemzés

1. A projekt egészét átfogó vélemény

Egészében elmondható, hogy a projekt pozitív kimenetelű, hiszen fejlődött, szépült általa a város, a települési zöldfelületi mutató növekedett, és a lakosok életszínvonala javult. Ennek ellenére azonban nem lehet szemet hunyni a parképítési munkálatok hiányosságai, hibái és néhol szakszerűtlenségei felett. Ezenkívül az egyik legfőbb hibának például azt látom, hogy a városban nem jelennek meg az új látványosság indítóállomásait, főbb elemeit jelző táblák, így a programot nem integrálták a városszövetbe.

Terv

A terv átgondolt, viszonylag egyszerű és letisztult. A térképen is lehatárolt (1. ábra), a projektben érintett területen fejlesztési gócpontok vannak, melyek a Séd-völgyének lineáris, kanyargó vonalára lettek felfűzve, míg a „fűzér" két végén parkolókat, kerékpártárolókat találunk, ezek nyitják és lezárják az egységet. A fejlesztéssel érintett terület 3 részre tagolható; a Szent Benedek hegy és környéke, a Püspöki pihenő, illetve a Betekints-völgy képeznek egy-egy egységet.

Turizmus

A Séd-völgyében kialakult sétányrendszer segíti a város két leglátogatottabb pontja közti közlekedést. Általa a turisták Veszprém igényesen kialakított, és remélhetőleg fenntartott részeivel ismerkedhetnek meg („kirakatterületek"). Az egyes fejlesztési területrészeken kihelyezett információs táblákon pedig érdekes kultúrtörténeti, helyrajzi adatokat, és egyéb érdekességeket olvashatnak. Mivel a városban azonban nem jelennek meg az új látványosság indítóállomásait, főbb elemeit jelző táblák, így aki nem célirányosan látogat a megyeszékhelyre, az nem feltétlenül értesül a fejlesztési terület nyújtotta lehetőségekről. A projekt által fejlesztett terület messze nem rendelkezik kistérségi, regionális és országos szintű vonzerővel, így turisztikailag mellékszerepet tölt be a város életében.

Lakosság

A sétányrendszer emeli a helyi lakosok életszínvonalát, javítja a környéken élők közérzetét, és a házárakat növeli, míg a műemlékek biztonságosan fennmaradhatnak az utókor számára, ezzel öregbítve a város hírnevét. A terület kellemes elfoglaltságot nyújt egy hangulatos vasárnapi sétára, piknikre. Persze egyetlen olyan nagy volumenű, sok embert érintő (60.000 fő lakosú Veszprém, és vonzáskörzete) megvalósult beruházás sincs, ami mindenki igényeit teljes mértékben ki tudná elégíteni. A „Kolostorok és kertek a veszprémi vár tövében" című projekt főként a gyermekekre és családokra épít. A patakparton minden korosztály megtalálhatja a neki tetsző játszóteret (Várostrom játszótér, régi vidámpark kapuzata mentén álló játszótér stb.). A tervezők azonban a többi korosztályról sem feledkezhettek el. A párok, futók, kutyasétáltatók, bicajosok, az öregebb korosztály, mind a fiatalok, vagy csupán az egyszerű járókelő ugyanúgy használói lehetnek a zöld folyosónak. Véleményem szerint azonban a Séd-völgyi beruházás nem teremt hosszú távon az eddiginél nagyobb vonzerőt a városi polgárok számára sem. Ez alól kivételt képeznek persze a gyermekes családok a fentebb leírt indokok alapján.

Sport-szabadidő

A sétányrendszer kiépülése nem befolyásolta jelentősen a sportolási lehetőségeket. A kerékpárosok, futók és a hegymászók számára is megfelelő a terület a mozgásra. A Gulya-domb oldalában látható sziklakibúvásokon kiépített mászópályát jelenleg is a Veszprémi Sziklamászó Egyesület használja. A Séd-völgyének tehermentesítése, így kultúrtörténeti és földrajzi értékeinek megóvása szempontjából azonban a sportolásra alkalmasabb terület lenne a Guyla-dombi fennsík, illetve az azon elhelyezkedő parkerdő, ami jelenleg a HM-Verga Zrt. kezelésében áll (Veisz Adrienn: A Gulya-dombi Parkerdő turisztikai fejleszthetőségének vizsgálata, 2009).

Parkolás

A veszprémi Séd-völgy sétányának két végén kb. 30-30 férőhelyes parkolót építettek ki, míg egy kb. 5-8 gépjármű az Úrkut sétány (Szerelemsziget) végén elhelyezett parkolóba is elfér. Ez az eddig meglévő férőhelyekkel együtt (a Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark bejáratánál lévő, kb. 50 férőhelyes, illetve a régi vidámpark bejáratánál álló, kb. 40-50 férőhelyes parkoló) körülbelül 200-230 parkolóhelyet jelent. A Séd-völgyben egy átlagos hétköznapon nem jelentős az autóforgalom. Mindössze a környéken élők, illetve 1-2 turista/lakos érkezik gépjárművel a területre. Hétvégén a területhasználók megsokszorozódnak ugyan, de a jelenleg kiépített parkolók elegendő helyet biztosítanak számukra. A nagyobb ünnepnapokon viszont, mint például május elsején, jóval nagyobb tömegek érkezésére kell felkészülni. Ilyenkor a város nagy része és a környéken élők is az állatkertet veszik célba, így hatalmas kocsikaravánok alakulnak ki. Ilyen esetekben a Séd-völgyi sétányt szokták használni parkolásra, ami azonban a sétány kiépítése után többé nem lehetséges. Ez persze előnyös a völgy értékeinek megóvása szempontjából. Véleményem szerint ilyen esetre közlekedéstechnikailag a Gulya-dombi fennsíkon meglévő murvás parkolókat kellene használni, melyek tehermentesíthetnék a vizsgált területet. Ehhez mindössze információs- és irányjelzőtáblák kihelyezésére lenne szükség a belvárosban. (Veisz Adrienn: A Gulya-dombi Parkerdő turisztikai fejleszthetőségének vizsgálata, 2009).

Kommunikáció

A 2,3 km hosszú fejlesztési akcióterületen több, érdekes információkat tartalmazó, „tanösvény jellegű állomást", táblát találhatunk. Ez hozzásegít a hely átfogóbb megismeréséhez, a szabadidő hasznos, kellemes eltöltéséhez. A táblákon apró térképeken is nyomon követhetjük a jelenlegi pozíciónkat, azonban ez nem minden esetben könnyű. Az egyszerűbb tájékozódást (turisták számára, illetve a kerékpárosoknak kijelölt útvonalon) irányjelző táblák segítenék, ilyen táblákat azonban nem találunk a völgyben. A tájékoztató és irányjelző rendszer nem teljesen átgondoltan készült. Jelenleg a kerékpáros útvonal nyomvonala nem egyértelmű, így aki két keréken érkezik a sétányra az szintén a gyalogosösvényt használja, ami így már nem elég széles mindenki számára. Ide kapcsolódik a már említett probléma is, hogy a városban nem jelennek meg az új látványosság indítóállomásait, főbb elemeit jelző táblák, így a program nincs integrálva a városszövetbe.

Célok-megvalósulás

A „Kolostorok és kertek a veszprémi vár tövében" című beruházás minden kritika ellenére pozitívnak tekinthető, hiszen fejlődést hozott Veszprém életébe. A város szépült, a helyi lakosok életszínvonala nőtt, a romosodó műemlékeket méltó módon felújították, és funkcióval töltötték meg. Mindemellett az eddig meglévő értékek (pl. sziklakibúvások a Gulya-domb oldalán) sem tűntek el, tájba jól illeszkedő, természet közeli kialakítású környezetet hoztak létre. A projekt két legfőbb célja a műemlékek rekonstruálása és a város két leglátogatottabb pontjának összekapcsolása volt. Ez többé-kevésbé meg is valósult a Séd-völgyben (eltekintve a Jókai Mór utcai átkelő kérdését, részletesebben lásd később). A fejlesztés fontos elemei, mint például a Séd-völgyének rendezése, a program városszövetbe illesztése és több régi híd (pl. Sóhajok-hídja) felújítása azonban elmaradt. A tervezők a helyi adottságokhoz nagymértékben igazodtak, és egy szép, természetközeli kialakítású, igényes tervet készítettek. A kivitelezésben azonban már a spórolási szándék és a részleteken való átsiklás a jellemző.

2. A főbb fejlesztési területek külön-külön

Kutas tér

A Pajta utca és az Úrkúti sétány találkozásánál találjuk a Kutas tér elnevezésű területet (1. kép), mely a fejlesztési terület legkeletibb részén fekszik, így a sétány nyitányaként is szerepet játszik. A tér mentén található parkoló kibővítése ésszerű és fontos lépés volt. Az új, bővített gépjárműtároló (kb. 30 férőhelyes) és a téren elhelyezett kerékpártárolók közlekedéstechnikai szempontból hasznosak, hiszen könnyen elérhetővé teszik a területet, és gyalogos továbbhaladásra inspirálnak. A térről már rálátni a veszprémi várra, és kihelyezett térkép segíti a tájékozódást. A funkcionalitáson túlmenően az újonnan épült kút és az új burkolat esztétikusabbá teszi a teret, a növénykiültetés azonban viszonylag gyér, főként évelőt (pl. kecskerágó (Euonymus fortunei)) és egy-két törpecserjét (pl. madárberkenye (Cotoneaster spp.)) találni. A tér legnagyobb hiányosságának a kerékpárút kezdetének kitáblázatlanságát és a letisztult információs rendszer hiányát látom. Emiatt a gyalogos és kerékpáros forgalom keveredik a sétaösvényen zavarva ezzel egymást a pihenésben.

Szerelemsziget sétány

Az Úrkúti sétány (Szerelemsziget sétány) (2. kép) igényes, esztétikus, az itt is megjelenő kialakítás a fejlesztési terület (2,3 km) egészén egységes. Az oldott, kanyargós útvonalvezetés és a kényelmes, nem hétköznapi ülőbútorok, melyek nem mellesleg közvetlen a várra néznek, teszik izgalmassá a területet. A padok lábazata gabionból (az építés helyszínén kővel megrakott acéldrót szerkezet), ülő felületük pedig fából készült, amit modern, környezetbarát és látványos megoldásnak tartok. Ezzel a megoldással viszonylag olcsón természetes hatású és esztétikus utcai bútort kapunk. Ezt az élményt tovább fokozza az ivókút elhelyezése. Számomra egy igen pozitív élmény volt az ösvényen végigsétálni. A területrész legnagyobb hiányossága, hogy a padokat a gyepen át lehet megközelíteni, ami a gyepszőnyeg kitaposását eredményezheti.

Várostrom játszótér, akadálymentes játszótér

A meglévő adottságokat kihasználó játszópark ötletes, élménygazdag kikapcsolódást nyújt a családok, gyerekek számára (3. kép). A városban egyedülálló az ilyesfajta játszótér, így még nagyobb élvezetet jelent a fiataloknak. A különböző méretű és meredekségű csúszdák lehetőséget nyújtanak arra, hogy szinte minden korosztály megtalálhatja a neki megfelelő nehézségű pályát. A csúszdapark mentén találjuk az akadálymentes játszóteret, mely az esélyegyenlőség jegyében készült. A játszóteret a sérült, nehezebben mozgó gyerekek is használhatják. Az ötlet és a kialakítás igen pozitív számomra, azonban hibának látom, hogy a növényesítést csak az átadás után kezdik meg, ami megnehezíti a fiatal növények megerősödését és a gyepesítést, míg vár alatti rézsűn pedig a normál használatot tartósan biztosító burkolatok hiányoznak. Ezenkívül a Kertalja utcát csak a játszótéren át lehet kényelmesen, lépcsőn megközelíteni, pedig a játszótér mellett lévő területen is jó lenne egy feljáró építése.

Szent Katalin Domonkos Apácakolostor

Szent Margit után elnevezett műemlék helyreállítása igen fontos lépés volt a romosodó állapotú építmény megőrzése szempontjából (4. kép). A Margit-romok Veszprém történelmi múltjához tartoznak, általuk a város összképe javul, így mindenképpen pozitív eredménye volt a területfejlesztésnek.

Labirintuskert és vízijáték

A vízilabirintus és sétány (5. kép) a napokban készült el véglegesen (2011. április 16.). A terv ötletes, a kialakítás szép, igényes, a padok és növénykiültetések (javarészt rózsákat (Rosa spp.) és levelükkel is díszítő növényeket találni) pedig funkcióval és esztétikummal töltik meg a teret. Ezt már csak az erős, sziklára épített vár látványa dobja fel még inkább. Ezenkívül a változatos felületű burkolat és a víz medrének kanyargós, tördelt útvonalvezetése és az újonnan épült gyalogos hidak színesebbé teszik a képet. Mindenképpen pozitív élmény a sétány ezen szakaszának bejárása.

Szent Benedek hegy

A várba felvezető lépcső, illetve a hegyre vezető sétány burkolatának felújítása/cseréje történt meg (6. kép). A sétány anyaghasználata és megjelenése előkelőséget sugároz, azonban néhány ülőpad elhelyezése praktikus lett volna, hiszen ez a város egyik legnépszerűbb találkahelye a lakosok körében is. A várba vezető lépcső sajnos a terület átadását követően sem lett biztonságos. Az egy dolog, hogy a mozgássérültek számára egyáltalán nem használható a hegyre vezető (Szerelemsziget sétány felől) feljáró, azonban az egészségesek számára sem feltétlen balesetmentes. A lépcső Szent Benedek hegyet és a veszprémi Várat összekötő szakaszát azonban megfelelőnek találom.

Püspöki pihenő

A Pajtakert utcai épület és környezetének fejlesztése önálló beruházás, a terület nem önkormányzati tulajdon, így a fejlesztés magánpénzből történik, azonban a teljesség kedvéért megemlítem. Felújítása még nem fejeződött be. A jövőben szolgáltatói funkciót kap.

Kittenberger Kálmán utcai sétány

A fejlesztési terület ezen útszakasza már eddig is az állatkert és a vár közti kapcsolatot próbálta megteremteni, azonban a megjelenése nem volt igazán esztétikus. Ezen is próbált a projekt változtatni új burkolat lerakásával, az egész sétányrendszerre jellemző utcabútorok megjelenésével (a már ismert gabion lábazatú, fa felületű padok), azonban a beton támfal és a vízvezetékcsövek takarása elmaradt (8. kép). Emiatt a terület benyomása nem javult nagymértékben. Itt említeném meg azt a hiányosságot is, hogy a vízilabirintus területének és a Kittenberger Kálmán utcának az összeköttetése nem a legszerencsésebb, hiszen aki nem ismeri a járást, az könnyen hiheti azt, hogy a labirintus területe után véget ér a sétány, illetve a Jókai Mór utcán egy gyalogosátkelő építése is fontos lenne balesetbiztonsági szempontok miatt.

Völgyhídi kilátó

A kilátó felújítása még nem készült el.

"A part alatt" c. népmesei elemeket tartalmazó játszótér

A főként fiatalabb korosztály számára készült játszótér ötletes, élménygazdag, a fantáziavilágot serkenti (9. kép). A játékok egyedien, főként fából kialakítottak, igényességük azonban megkérdőjelezhető. A tervezők figyeltek a részletekre, hiszen a kerítés is természetes anyagból készült, stílusában és megjelenésében passzol a játszótér többi eleméhez. A területen fapadokat és hulladékgyűjtőket helyeztek el a szülők és gyerekek számára. A szórt kő burkolat azonban nem minden esetben szerencsés a babakocsik számára. Ettől eltekintve viszonylag pozitív a fejlesztés ezen területe.

A régi vidámpark (Keleti kapu) kapuzata mentén álló játszótér

A területen már állt egy fa játszótér, melynek korszerűsítése és felújítása következett be (10. kép). A Séd-völgyben kialakított másik játszóterekhez képest ez egyszerű, hagyományos megjelenésű. Mivel az "A part alatt…" c. népmesei elemeket tartalmazó játszótér mindössze pártíz méterre fekszik ezen területtől, és az nagyobb közkedveltségnek örvend, így e fa játszótér viszonylag kihalt. Ennek elkerülésére a játszóterek közti távolságot lehetett volna növelni, vagy a területen funkcióváltást eszközölni.

Csónakázó dísztó

A csónakázó dísztó patinás megjelenésűre sikerült. A dísztó kotrása, tisztítása megtörtént, azonban a tervezők figyeltek a nádkultúra megmaradására is a pallósétány egyik oldalában. (A nád a 2 méternél sekélyebb vízben szeret élni, ott könnyen terjed. A pallósor jobb oldalán egy 2 méternél sekélyebb rész kialakításával biztosították a nád megmaradását, míg a másik oldalon a kotrással gátolták a nád tó belseje felé terjedését.) Így a nád élővilágának bemutatása is megtörténhet. A pallósor anyaghasználatában, megjelenésében tájba illő, esztétikus, kiépítésével pedig lehetőség nyílt a víz még jobb megközelítésére. Ez utóbbit a partvonal kialakításával is fokozták a lépcsőzetes palló-támfalak kiépítésével.  A terület így egy előkelő, szép, idilli képet sugároz, ahol az emberek kikapcsolódhatnak, partján piknikezhetnek.

Rendezvénytér

A Jezsuita kápolna mentén szabadtéri színpadot alakítottak ki, és néhány ülőpadot helyeztek el (12. kép), így a területen kisebb műsorok szervezése vált lehetségessé. A kialakítás szép, igényes, a tópart pozitív hatása itt is érződik. A tó másik partján találjuk a kisvasút megmaradt megállójának felújított épületét, melyben büfé kaphat a képesőbbiekben helyet. Így az építmény megmaradásával a helytörténeti múlt is erősödik, a terület kihasználtsága is javul, és kiegészíti a rendezvénytér nyújtotta lehetőségeket. Ide kapcsolódik még a vizesblokk is, amiben mosdók és pelenkázók találhatóak. Kialakításával a hosszabb, akár egész napos programok szervezése is lehetségessé vált, a látogatók kényelemérzetének fokozása szempontjából fontos elem. Azt azonban ki kell emelni, hogy ez az egyedüli vizesblokk épült a 2,3 km hosszú sétányra, ami igen csekély. A mosdók hiányát nem ellensúlyozták a környékbeli létesítmények használatát biztosító egyeztetések.

Jezsuita templom és romkert

A romosodó műemlék felújítása fontos lépés a fennmaradás szempontjából (13. kép). A romkert ásatási terület, azonban a már megtalált részletek a fejlesztés által bemutathatóvá váltak. A beruházás ezen része Veszprém kultúráját színesíti, ezenkívül az épület különböző kulturális eseménynek ad helyet a jövőben. A fejlesztést mindenképpen pozitívnak találom.

Betekints-völgyi sétány és Nyugati kapu

A sétány két részből áll. A kanyargós, tájképiesen kialakított, szórt kő burkolattal ellátott sétányból, és a térkővel burkolt, egyenes kerékpárosösvényből. A két vonalas létesítmény között helyezkedik el a patak medre, illetve az azon átívelő gyaloghidak. A fejlesztés során a meglévő értékek és megjelenés megtartására törekedtek, illetve több utcabútort helyeztek el. A padokkal, tájképi kialakítással hozzájárultak ahhoz, hogy a  terület piknikezésre, sétálgatásra, nyugodt lelki feltöltődésre is használható legyen. Azt azonban negatívumnak tartom, hogy mosottkavics burkolatot használtak, mely kiszóródik, a járás nehézkes és a babakocsival való séta szinte lehetetlen.  Ezenkívül a pihenőhelyek (a sétány egészére – 2,3 km – elmondható) a sétányon nem a terv szerint készültek, hanem ahogy „az utolsó pillanatban a kivitelező érezte az irányt" (forrás: dr. Illyés Zsuzsanna, társtervező).

A sétány szélén egy 30-40 férőhelyes parkolót alakítottak ki (14. kép), ami nemcsak a sétány szempontjából, de a völgy mentén elhelyezkedő Gulya-dombi Parkerdő számára (mely innen is könnyen megközelíthető) szintén előnyös.

Az itt bemutatott terveket, makettet az A.D.U. Építész Iroda Kft. és a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti és Tájrehabilitációs Tanszéke készítette, elérhető itt, letöltés dátuma: 2011. 04. 10.

A fényképek a szerző által készültek, készítés dátuma: 2011. 03. 20.

A „Kolostorok és Kertek a veszprémi Vár tövében" című beruházás már átadást követően is igen vitatott és kritizált projekt volt a lakosok körében, hiszen elég nagy összeget emésztett fel a költségvetésből, sokáig is készült, illetve súlyos hibák-hiányosságok is közbecsúsztak. Ennek ellenére azt senki sem vitathatja, hogy általa szépült a város, és a kikapcsolódási lehetőségek köre bővült, növelve ezzel az emberek életszínvonalát. Az pedig, hogy az újonnan szép, esztétikus kialakítású sétányrendszerünk meddig marad tiszta és rendezett, már rajtunk, területhasználókon is múlik.

Veisz Adrienn

Szóbeli segítségnyújtás:

Tájvédelmi esték előadássorozat – dr. Illyés Zsuzsanna, Nagy Ildikó Réka: Kolostorok és Kertek a Veszprémi Vár tövében című előadás (2010 tavasz)

Dr. Illyés Zsuzsanna - társtervező (BCE, Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék – egyetemi docens, Pagony Táj- és Kertépítészeti Iroda - vezető társtervező, társtulajdonos)

Diplomamunka:

Veisz Adrienn : A Veszprémi Gulya-dombi parkerdő turisztikai fejleszthetőségének vizsgálata, szakdolgozatmunka

Internetes forrás:

Gaschler-Gyeviki Nóra: Kolostorok és kertek, Veszprém, epiteszforum.hu, letöltés dátuma: 2009, augusztus 13

Vehir.hu, Janni Anikó: Kolostorok és Kertek bejárása c. cikk, 2010. szeptember 28., letöltés dátuma: 2011. április 02.

Indexveszprém.hu, Kolostorok és kertek kritikus szemmel, 2011. március 28., Kolostorok és kertek a veszprémi vár tövében c. kisfilm (letöltés dátuma: 2011. április 01.)