KOMPOZIT: a veszprémi Gizella Kápolna megújítása

A 18 műemléki épületet magába foglaló beruházás egyik újabb fontos projektjét, az úgynevezett Gizella Kápolnát mutatjuk be. Noha a legenda szerint az épületet Boldog Gizella királyné alapította, valójában később, a XIII. században épült. Építtetőjét, eredeti titulusát nem ismerjük. A kétszintes, koragótikus kápolna eredetileg a középkori vár épületegyüttesének szerves részét alkotta, a XVIII. században a szomszédos épületek egyikéhez kapcsolódott.

A kápolna térbeli elhelyezkedése
A veszprémi vár több irányból is megközelíthető, a legismertebb az Óváros tér felől, a Vár utcán keresztül vezető útvonal. A várhegy magas pontján az utca jelentős térré bővül, amelyet északról a Főszékesegyház, nyugatról a ferences templom (Szent István Templom) és rendház, keletről pedig a Nagypréposti Ház határol, középen a Szentháromság-szobor díszíti.

A tér délkeleti sarkában, az Érseki Palota és a Nagypréposti Ház épülete között bújik meg a vári épületegyüttes egyik legrégebbi architektúrája, az úgynevezett Gizella Kápolna. Az egykori, kétszintes középkori kápolna egyedülálló emlékünk, amely a veszprémi várban sétáló látogatók többsége számára kevéssé ismert. Az egyedi műemléki érték megőrzése és bemutatása mellett fontosnak tartjuk a méltó kiemelést, amely a korábbinál sokkal nagyobb figyelmet irányít a veszprémi vár rejtett kincsére. Ehhez építészeti eszközökkel szeretnénk hozzájárulni, a tervezést ezzel a felelősséggel és gondossággal végeztük.

Történeti háttér
Noha a legenda szerint a kápolnát Boldog Gizella királyné alapította, valójában később, a XIII. században épült. Építtetőjét, eredeti titulusát nem ismerjük. A kétszintes, koragótikus kápolna eredetileg a középkori vár épületegyüttesének szerves részét alkotta, a XVIII. században a szomszédos épületek egyikéhez kapcsolódott. Az emeleti kápolna tere a földszintinél jelentősen magasabb volt. Az északi, Nagypréposti Házzal közös falon ma is láthatóak a földszintinél gazdagabb, koragótikus tagozatok, előkelő ornamentális és figurális faragásokkal. Az emeleti kápolna falait, akárcsak a földszintiét, egykor freskók díszíthették. Míg a földszinten ma is látható apostolpáros kifestés a kápolnával bizonyosan egyidős, az emeleten látható csekély festésnyomok datálását a folyamatban lévő restaurátori kutatások fogják pontosítani.

A kétszintes kápolna, átalakításokkal ugyan, de egészen addig fennállt, amíg Koller Ignác püspök új palota építésébe nem kezdett az 1760-as években. A Fellner Jakab építész tervezte palota eredetileg a mai kápolna területére is kiterjedt volna.

Az építéshez felhasználták a bontáskor félretett boltozati bordákat, a zárókövek pedig –, ahogy a csatlakozó bordaprofilok is mutatják – az emeleti kápolna bontásából kerültek az újjáépített földszinti térbe. Az északi fal mintájára az új palotával közös déli, valamint a keleti és a nyugati falakra is, a középkorit utánzó festés került. Koller Ignác püspök a magyarok megtérésében szerepet játszó Gizella királyné testét Passauból, Veszprémbe hozatta volna és – Dávid Ferenc művészettörténész kutatásai szerint – nagy valószínűséggel a kápolnában helyezte volna el. Mindez a püspök korai halála miatt nem valósulhatott meg, mégis magyarázatot adhat arra, hogy az újító szellemű, modern palotát építő püspök miért a középkorit utánzó módon építette vissza a kis kápolnát. Az újjáépített kápolna ikonográfiája - az attikafal Gizella királyné emlékére utaló, és az 1772. évi felszentelési dátumot is hordozó dedikációs feliratával - szintén a püspök szándékát igazolja.

A kápolna történetében a következő jelentős momentum az 1938-as Szent István évfordulóhoz kötődő felújítás volt. A beavatkozás során a középkori falképeket feltárták és restaurálták, a barokk kori kiegészítéseket, berendezéseket eltávolították. A homlokzat timpanon fölötti attikafalát, a rajta lévő felirattal együtt elbontották, alatta rövid, Gizella királynéra utaló feliratot helyeztek el. A nyugati bejárat vasrácsán, a helyreállításban szerepet vállalt dr. Beöthy István kanonok neve és az évszám is megjelent. Ezt követően már nemigen miséztek a kápolnában, középkori műemlék épületként tartották számon.

A jelenlegi megújítás tervezése 2021-ben kezdődött. A tervezésben nagy segítséget nyújtó, alátámasztó restaurátori kutatások és műszaki szakvélemények egy része már korábban, jelentős része a tervezéssel párhuzamosan készült el. A tervezési program az érsekséggel való folyamatos egyeztetések során alakult ki.

A megújítás építészeti koncepciója
A földszinti kápolnatér korábban is látogatható volt. A közel 35 négyzetméter alapterületű, egyszerű téglalap alaprajzú kis kápolna hajója két keresztboltozatos részből áll, a harmadik keresztboltozat a hajótól diadalívvel elválasztott kis szentélyt fedi. A keresztboltozatokat tartó egyszerű, élszedett bordák tekintélyes kőkonzolokon nyugszanak, a bordák kereszteződésénél és a hevederek záradékánál tárcsába foglalt motívumokkal ellátott záróköveket találunk. A kápolnatérhez északkeleti irányban néhány négyzetméteres, dongaboltozatos sekrestye kapcsolódik.  

A földszinti látványt erőteljesen meghatározó – a harminc évvel ezelőtti felújításkor készült – vörös tégla padlóburkolat eltávolítását tervezzük. A történetileg és koncepcionálisan hozzá kapcsolódó kőtáblákat, az érsekség által 2020-ban a Főegyházmegye jelmondatául választott – és a jelenlegi fejlesztés gondolatiságát is meghatározó – “Őseink hite a jövő reménye" felirattal a felújítás során áthelyezzük. A földszinti kápolnatér egységes kialakítású, rézlemez betétes öntött terrazzo padlóburkolatot kap.

Kiemelt helyre, a kápolna szentélyébe kerül a mostanáig a Főszékesegyházban őrzött – 1993-ban a Veszprémi Főegyházmegye érsekségi (főegyházmegyei) rangra emelése alkalmából Passauból Veszprémbe került – Boldog Gizella ereklye. A sekrestyében megvalósítható egy, a kápolna kalandos történetét digitális eszközök segítségével bemutató kiállítás.

Az északi falon látható apostolpárok restaurálását a kivitelezés második ütemében végezzük. A középkori falképek védelme érdekében a kápolnában állandó hőmérsékletet és páratartalmat tervezünk. Az ehhez szükséges gépészeti berendezést a kápolna alatti búvótérben helyezzük el. A megfelelő műszaki működés feltétele, hogy a kápolna bejárati kapuja többnyire zárva legyen, ezért ide egy új, asszimetrikusan forgó üvegajtót tervezünk, így zárt állapotban is biztosított a kápolnába való betekintés. Az épület földszinti terének megtekintése időszakosan bekapcsolható az Érseki Palota felőli látogatói útvonalba is.

A földszinti boltozatos kápolnateret évitizedekig alacsony hajlású nyereg, majd félnyereg tető fedte. A műszakilag kompromisszumos megoldások miatt a kápolna gyakran beázott, az egykor díszes emeleti kápolnatér faragványdíszes falpillérei pedig fedetlenül álltak a szabad ég alatt. Sedlmayr János 1992-ben tervet készített az emeleti tér bemutatására. A terv, bár az egykor volt emeleti kápolna terét érzékelhetően megidézte volna, továbbra is fedetlenül hagyta a még megmaradt középkori értékeket. Végül az emelet bemutatása elmaradt, a védendő elemek fölé kortárs kialakítású ideiglenes védőtető került. Utóbbi, a műszaki problémákat ugyan megoldotta, de a kápolna emeletének léte több évtizedre feledésbe merült.

Az emeleti kápolnatér a Nagypréposti Ház épülete felől, az emeleti iroda fogadóteréből nyíló, az egykori – a jelenlegi felújítás során rekonstrukcióra kerülő – emeleti sekrestyetérből közelíthető meg. A korábban befalazott ajtót kibontva, kőkeretes nyílás vezet a kápolnába. A kápolna tere felől a háromkaréjos nyílás orommezőjében előkerült Vetési Albert püspök festett címere, amely jól restaurálható, kiemelkedő érték. A kortárs kiegészítés semleges környezetet biztosít az északi falon megmaradt díszes középkori falpillérek, boltozatindítások, homlokívek látványának. A festőrestaurátori kutatás szerint kevés, töredékes festés maradt a falon. Ezek bemutathatóságáról a folyamatban lévő kivitelezés során, restaurátori terv alapján lehet dönteni. Az emeleti kápolnateret, bár belső tér, a fent ismertetett történeti előzmények okán dél felől mégis az Érseki Palota homlokzata zárja.

A palota homlokzata fehér, a térben megjelenő földszinti ablakrácsok is fehérek. Az épület homlokzati részlete makettszerűvé válik ezen a szakaszon, ezt erősíti a felület előtt leereszkedő láncfüggöny is. Az emeleti tér az elmélyülés tere. Nyugat felől finoman áttetsző, márvány burkolatú, metszett felületen szüremlik be a napfény az egykori kápolna arányait idéző keskeny, magas térbe.

A külső megjelenés funkcionális, dobozba zárt történelem. Az új, kortárs beépítés az intenzív történeti környezetben nem akar hivalkodóan megjelenni, mégis a tömbszerű, súlyos kőburkolatos tömeg az utcán sétáló számára mutatni fogja a hely jelentőségét. A tömbszerűséget oldja az észak-nyugati oldalon megjelenő metszett, finoman “behorpadó", háromszögalakú transzparens felület. Az áttetsző fehér márvány elegáns, természetes világítást ad a belső térnek, este pedig a tér felé derengő felület kortárs módon jelöli meg a kiemelt történeti jelentőségű helyet.

V. Marton Rozália DLA

A veszprémi várhegy felújításainak projektbemutatóit ebben a dossziéban gyűjtjük össze.

Szerk.: Pleskovics Viola