Középpontban a jövő városai - Ars Electronica: Post City

1979 óta szembesíti résztvevőit az Ars Electronica Fesztivál a jövő fontos kérdéseivel, mindezt művészettel, technológiával és a társadalommal ötvözve. 2015-ben négy témakörre koncentrál: mind helyi, mind pedig globális szinten körüljárják, hogyan fogják a fejlesztések városaink kinézetét és funkcióit megváltoztatni - hogyan fog kinézni a "Post City". 

Post city – Lakóhelyek a 21. században. Úgy néz ki, hogy a város az emberi faj legsikeresebb túlélési stratégiája, ugyanakkor egyúttal a legnagyobb társadalmi kihívás is. A digitális forradalom új dimenziót hozott ebbe a társadalmi kísérletbe.

A mai emberek fele városokban él. 1900 környékén a világ népességének kb. 10%-a élt városokban. 2015-ben a városlakók száma meghaladta az 50%-ot, hogy pontosak legyünk a Föld népességének 54%-át teszik ki a városlakók és ők felelősek az összes energiafelhasználás 80%-áért. Emellett a számuk is állandóan növekszik – a túlélés és a jobb élet reménye, valamint a preferált életstílus folytatásának ígérete az embereket a városokba költözésre sarkallja.

A város mint jelkép

A városok azonban nem csak biztonságot és jólétet ígérnek, a városok a szabadság és a fejlődés szimbólumai is egyben. Szintén a városokból indult ki minden társadalmi konfliktus is, amikkel az embereknek szembesülniük kellett a különböző korokban. A most épülő épületek és a közlekedési ütőerek alkotják majd a 21. század városi tájképét és ezek határozzák majd meg a jövendő generációk életminőségét is.

Városi esélyek és konfliktusok

Az, hogy hogyan alkalmazzuk az építészeti eszközöket a közösségi terek kialakítása során, hogyan valósulnak meg az átláthatóságot és integrációt eredményező részvételi modellek és mindenekelőtt az, hogy kire ruházzuk ezek megvalósításának a felelősségét, ezek a döntő meghatározói annak, hogy milyen lehetőségeket és milyen konfliktusokat hoz majd a 21. század.

Hogyan is fog kinézni a város, amely képes megfelelni a 21. század kihívásainak? Máshogy fogalmazva, hogyan fog kinézni az élőhelyünk azt követően, hogy végbe ment a digitális forradalom, amelynek során megtörténik a politikai és gazdasági erő globális átrendeződése, és amikor már a klímaváltozás ténylegesen érezteti a hatását? A Post city a digitális forradalom utáni város, a város azoknak a kihívásoknak a kezdetén, amelyek talán a legnagyobb és legfontosabb átrendeződést hozzák az utóbbi évszázadokban. Ez egy olyan fejlődési lépcsőfok, amelyet egyesek egy fenyegető válságként azonosítanak, míg mások egy jobb jövő hajnalának tartanak.

Az Ars Electronica Fesztivál 2015-ben négy témakört jár körül, hogy hogyan fogják a fejlesztések – akár a már folyamatban lévők, illetve a jövőbeliek – a városaink kinézetét és funkcióit megváltoztatni:

Mobilitás a jövőben – A város mint közlekedési központ 

Az önmagát vezető autó egyszerűen a digitális forradalom logikai következménye. A nagyszámítógépektől a személyi számítógépekig, a mobileszközöktől a széles körben használt számítástechnikáig, a mindenhol jelen lévő elektronikus eszközök hálózatokba vannak kötve és ez egy olyan valóságot hoz létre, amelyben a kormány mögött ülő vezetők olyan ritkaságszámba mennek majd, mint manapság a lovaskocsik a városi forgalomban.

A mérnökök ma már tisztában vannak azzal, hogy hogyan fognak az ilyen robotautók és kamionok működni; ennek ellenére az még mindig nagy kérdés, hogy ezek hogyan fognak beilleszkedni az életünkbe és a lakótereinkbe és hogyan fognak velünk kommunikálni és mi hogyan válaszolunk nekik. Jelenleg a fókusz a kényelmes és gondtalan igény szerinti mobilitás műszaki megvalósítására irányul főleg, de a városokra a legnagyobb hatást azon emberek mobilitása fogja majd valószínűleg gyakorolni, akiknek nem lesz más választása, mint hogy elhagyják addigi lakóhelyüket. A 21. század népességvándorlásainak elsődleges célpontjai a nagyvárosok lesznek és a nemzeti határok nem fogják tudni ezeket az embereket visszatartani.

Munka a jövőben – A város mint munkahely és piac

Képes lesz-e a holnap városa munkát adni az embereknek? Milyen foglalkozásaik lesznek a lakosoknak a gazdasági válság után? Vagy egyszerűen el kell fogadnunk, hogy nincs olyan, hogy „utána", mivel a válság nem csak egy átmeneti betegség, hanem egy krónikus szenvedés, amit az okoz, hogy képtelenek vagyunk alkalmazkodni az új valósághoz? Vagy talán, de csak talán, az emberi arányérzékű jövő kreatív és innovatív mozgatórugóiként, feltámadunk hamvainkból mint a főnixmadár. Egy dolog biztos – Európa sokat magasztalt újraiparosítása több robotnak és automatának fog munkát adni, mint embernek. A város mint a tudomány és a kutatás-fejlesztés otthona, és egyben oktatási kampusz döntő szerepet fog játszani abban, hogy megszerezzük azt a tudást és kulturális módszereket, amelyek szükségesek a társadalmi polarizáció és szegregáció elleni fellépéshez.

Polgárok a jövőben: Nyílt társadalom vagy az internet globális uralma?

A városokat jól jellemzi a szociális integráló képességük, az infrastruktúrájuk és hálózataik, a tudományos létesítményeik a kulturális intézményeik, és mindenekelőtt a lakók hozzáértésének, tudásának és kezdeményezőkészségének változatos eszköztára.
Hogyan szervezzük meg a társadalmi együttélést a digitális társadalom szülési fájdalmai után, amely új gazdaságokat, a magán és közszférák újrarendeződését, járulékos veszteségeket és életmód betegségeket fog hozni, amelyek megelőzésére még mindig nincs high-tech eszközünk? Az ipari forradalom hozta magával a köztársaságokat és a demokráciákat. Milyen politikai rendszereket hoz majd a digitális forradalom? Milyen kormányzati berendezkedés tudja elégségesen elősegíteni a digitálisan összekötött polgárok képességeinek kibontakoztatását, hogy hatékonyan részt vegyenek a társadalomban és hogy így maximalizáljuk a jövő társadalmi tökéjét?

Ellenállóképesség a jövőben – Menedék és ellenállás:

A város mindig is a menedéket, a biztonságot jelentette. A középkorban a „város békéje" elengedhetetlen volt ahhoz, hogy a városok gazdasági sikertörténetté váljanak. A biztonság építészeti és közigazgatási megjelenésének számos hatása volt a városok külső megjelenésére és a lakók együttélésére.

Kiberbűnözés, teljes megfigyelés, klímaváltozás – mitől kell megvédenie az embereket a jövő városainak? Mitől kell megvédeniük magukat? És milyen eszközök állnak ehhez rendelkezésre? És mivel vitathatatlanul a városok lesznek a helyek, ahol a kihívások és problémák először jelentkezni fognak, ezért itt is kell keresni a megoldásokat

Ezen kérdések átgondolásakor hamar nyilvánvalóvá válik, hogy a rájuk adandó válaszokhoz minden társadalmi rétegből, az élet minden szegmenséből származó emberek széleskörű együttműködése lesz szükséges. Végül is a kihívások is nagyobbak, mint a szakértők különálló csoportjainak egyéni képességei. Újfajta szakértelemre van igény, amelyek átvágják a különálló területek közötti határokat és ennek következtében új munkaköri leírások és új oktatási módszerek is szükségesek.

Már negyed század eltelt azóta, hogy a világháló fejlődése következtében az internet szigorúan műszaki, számítógépes infrastruktúrából emberek hálózatává, egy szocio-kulturális plurális világegyetemmé alakult, amely jelenleg 2,6 milliárd fős népességgel rendelkezik.

A „digitális város" név digitális jelzőjét felülírta az „okos város", de a válasz a kérdésre, hogy hogyan jön létre a város digitális megfelelője, még várat magára. Talán át kell gondolnunk azt a korábbi koncepciót, hogy a város az erőforrások földrajzi együttese és meg kell fontolni azt az eshetőséget, hogy az internet maga lesz a jövő megavárosa.

Az Arc Electronica művészeti vezetői:

Gerfried Stocker (Ausztria)

Gerfried Stocker médiaművész és telekommunikációs mérnök. 1991-ben alapította az x-space csapatot interdiszciplináris projektekre, amellyel számos interaktív installációt és produkciót hozott létre a robotika és a telekommunikáció segítségével. 1995 óta Gerfried Stocker tölti be az Ars Electronica művészeti igazgatói posztját. 1995-96-ban egy csapat művész és műszaki szakember élén kidolgozta az Ars Electronica Központ úttörő jelentőségű kiállításai stratégiáit és létrehozta az intézmény belső kutatás-fejlesztési osztályát, az Ars Electronica Futurelab-et. Elsősorban ő felel Ars Electronica 2004 óta megtartott számos nemzetközi kiállításának kidolgozásáért és megvalósításáért és 2005 elejétől kezdve ő felelt az új, kibővített Ars Electronica Központ tervezéséért és újrapozícionálásáért is.

Christine Schöpf (Ausztria)

1979 óta Christine Schöpf volt az egyik mozgatóerő az Ars Electronica fejlődése mögött. 1987 és 2003 között kulcsszerepet töltött be a Prix Ars Electronica kidolgozásában és megszervezésében. 1996 óta ő és Gerfried Stocker közösen felelnek az Ars Electronica Fesztivál művészeti igazgatásáért. Christine Schöpf német és újlatin nyelveket és irodalmat tanult, ezt követően rádiós és tévés újságíróként dolgozott. 1981-től 2008-ig ő felelt az ORF – az osztrák televíziós társaság Felső-Ausztriai Regionális Stúdiójának – kulturális és tudományos műsoraiért. 2009-ben a Linzi Művészeti Egyetem Christine Schöpf részére tiszteletbeli professzori címet adományozott.

Az Ars Electronica fesztivál helyszínei:
Ars Electronica Center
OK Centre
Central 
Linz főtere
Lentos Art Museum
Brucknerhaus
Post City, (Bahnhofplatz 11, 4020)

További információk a helyszínekről: http://www.aec.at/postcity/en/locations/
Időpont: 2015. szeptember 5-7.
További információk: www.aec.at/postcity