Lebegő kubusok – Human Labor Selfness Központ, Dabas

Dabas főutcája négy különböző történelmi múlttal rendelkező kerületet köt össze, jól mutatva a korok és az igények (igénytelenségek) változását. A Ligetvári István tervezte Human Labor nem csak azt kísérelte meg, hogy a kaotikus környezetben a letisztult megjelenésű épület teremtsen helyet maga körül, hanem egy új életformát is meghonosít hazánkban. A ház, melyet Balog Ádám írása mutat be, egyben példa arra, hogyan lehet egy építész egyszerre művész, mérnök, menedzser és még a kivitelezés koordinátora is.

Dabas fő útja 8 km-en keresztül szeli át a várost, és köti össze a 4 különböző történelmi múlttal rendelkező kerületet. Az út mentén sorakozó házak megjelenése jól mutatja a korok és az igények változását, valamint az egykor volt ösztönös esztétikai ízlés megszűnését. Kaotikus környezetbe új elemet elhelyezni sokféleképpen lehet. Ligetvári István az új életforma új otthonául egy letisztult megjelenésű épületet tervezett, amely helyet teremt maga körül. Egy kis középület, amely vizuális gyújtópont lehet Dabas főútján.

 

 

 

 

 

2010 elején Ligetvári István építésznek meglepő ötlete támadt. Egy saját ingatlanfejlesztés keretén belül néhány éve egy három ikerházból álló lakópark építésébe kezdett. A terület utolsó, a főúthoz közvetlen kapcsolódó telkére egy olyan létesítményt álmodott, ami méltón zárja le a lakóparkot, és teszi azt egységes egésszé. Szándéka volt, hogy az épület rendeltetése úgy legyen érték azonos fekvésével, hogy közben a lakóparkban élők életét nem zavarja, sőt hozzájárul identitásukhoz. Ekkor jött egy olyan holisztikus szemléletű egészségügyi központ megtervezésének gondolata, amely a nyugati és a keleti orvoslás előnyeit ötvözi. Az elképzelését megosztotta könyvelőjével, aki szinte sorsszerűen talált egy befektetőt, kinek kérésére az ötletet részleteiben kidolgozták. Hamarosan döntés született, elkészült az épület műszaki, pénzügyi terve és egy év alatt felépült a Human Labor Selfness Központ.

 

 

A selfness egy életforma, melynek követői a test, a lélek és a szellem teljes harmóniájára törekszenek. A központ számukra biztosít minden olyan szakértelmet, diagnosztikai eljárást, terápiát, kezelést és tréning programot, amelyek egymásra épülve elősegíthetik egy magasabb szintű életminőség elérését és az egészségtudat fejlődését. A gyógymódok a holisztikus szemlélet jegyében, az embert teljes egészében vizsgálva, nem csupán tüneti kezelést alkalmazva a betegségek lelki okainak feltárására fókuszálnak. A központ nagy hangsúlyt fektet a prevencióra is, amivel számos, a későbbiekben akár krónikussá váló egészségügyi probléma megelőzhető. A selfness szemlélet Magyarországon a közelmúltban jelent meg, elsősorban wellness szállodák mellékszolgáltatásaként. Mivel a Human Labor Selfness Központ Magyarország első, kizárólag selfness szolgáltatásokra specializálódott létesítménye, így megtervezésekor fontos szempont volt, hogy az épület típusalkotó legyen.

A tervezés során a funkcióból kifejlődött egy egyszerű, modern forma. Az épület két tömegből áll. A földszinti, lepényszerű hasábban vannak a fő funkciók: az előtér-recepció-váró, a rendelők, a csoportos foglalkozásokra alkalmas nagyterem és a kiszolgáló egységek. A földszinten a különböző helyiségek egy félátrium köré szerveződnek, ami mintegy zöld szíve a háznak. Az emeleti kubus az intézmény vezetésének (két irodának) ad helyet, jól elkülönítve ezzel a két eltérő rendeltetést. Az emeleti tömeg és a félátrium egymást kiegészítő, inverz viszonyban vannak: az egyik tömegként, a másik kimetszett térként van jelen.

 

 

A ház az utcáról szemlélve zártnak hat, és a sok épület között egyedül van. A már említett kaotikus építészeti környezet alkalmat adott Ligetvári Istvánnak, hogy a helyet tágabban értelmezze, és az épületet a 1970-80-as évek dabasi modern építészetének távolságtartó eleganciájával ruházza fel. Az építészetet egyszerűen megközelítő szemlélet Dabason visszafordíthatatlan következményekkel járt: a hely értékei folyamatosan eltűntek (a szocializmus alatt sokszor felső utasításra), és az építészeknek nem maradt más, mint új helyet teremteni. A Human Labor esetében folytatódik a helyteremtés és a városban eddig még nem tapasztalt minőség iránti vágy.

A környezettel szembeni távolságtartás tehát koncepciószintű törekvés volt az építész részéről, amely leginkább a részletképzés gesztusaiban fedezhető fel. A lábazat a homlokzat síkjához képest olyan mélyen van, hogy az épület már-már lebegni látszik, a bejárat felé vezető híd pedig tovább fokozza ezt az érzést. A felső tömeg egy két végén üvegezett keret, amelynek irányultsága van. Valahonnan valahová néz. Az épületnek mintha arca lenne, amely azt elfordítja az utcától. A felső tömeg nagy ablakai a szomszédos épületek kissé romos tetőire néznek. A földszinti megnyitások többnyire az átriumra és az oldalkertekre szerveződnek, ezzel is jelezve, hogy a ház „befelé dolgozik".

 

 

A külső színhasználat a környezettel ellentétben kellemes és harmonikus. A selfness életszemlélet spirituális oldala a színeknek fontos szerepet szán. A homlokzatok zöldes-bézs színű vakolatot kaptak (a felső tömeg színe kissé sötétebb), az ablakokat összekötő mélyedések antracit színű szálcement homlokzatburkolatába pedig absztrahált fa motívumokat martak. Ez kissé oldja a ház kemény megjelenését, és utal a természetre, amely a holisztikus szemlélet egyik központi eleme. Annak ellenére, hogy egy, az anyag éréséből következő természetes patina szerencsésebb megoldás lett volna a természetesség jelzésére, különleges hatása van a mintának, amikor napsütésben úgy ragyog a szálcement véset, mint egy negatív kép.

A belső térben emberarcú minimalizmussal találkozunk. Ezt szinte természetesnek vehetnénk egy olyan épületben, ahol a páciensek meggyógyítása, megnyugtatása a fő cél. Az előtérben üveg szélfogófalat találunk; tovább haladva a recepciót pillantjuk meg. A recepciós pult világoszöld kerete szalagként formálja ki a bútort. A mennyezeten lévő éles, tördelt vájatokban (színüket változtató) LED-ek világítják meg a várót. Minden beépített bútor pontosan illeszkedik a helyére; a nagyterem szekrénye már-már falként hat. A rendelők kialakítását a célszerűség irányította: van olyan rendelő, ahol (gazdaságossági okokból) más-más időpontokban, más-más tevékenység folyik majd. A szakemberek maguk rendezhetik be a rendelőiket; az előírások kötöttsége mellett kedvükre alakíthatják azt.

 

 

A jelenség összetettebb, mint látszik. A Human Labor példa arra, hogyan lehet egy építész egyszerre művész, mérnök, menedzser és még a kivitelezés koordinátora (ha úgy tetszik mediátor) is. Ennek megfelelően minden részlet a helyére került, és a ház úgy valósulhatott meg, ahogy az az építész fejében megfogant. A feladat az épület méretéhez képest bonyolult volt, amelynek minden egyes szálát Ligetvári István irányította egy személyben. A Human Labor méltó folytatása annak, amit a rendszerváltozás előtt alkotó dabasi építészek elkezdtek. A „sokságból" végre tiszta hangok is megszólalnak a dabasi főút mentén.

Köszönöm Ligetvári Istvánnak, hogy megosztotta velem az épület tervezésének és kivitelezésének körülményeit, továbbá Iszak Adriennek, a Human Labor marketing igazgatójának, hogy ismertette a selfness életmód lényegét.

Balog Ádám

---

Human Labor Selfness Központ
vezető tervező: Ligetvári István
építész munkatársak: Steiner Rita, Kovács Zoltán, Balog Ádám, Ligetvári Dorottya, Oláh Dániel
szakági tervezők:
belsőépítészet: Ligetvári István
statika: Barta Lajos
elektromos tervező: Vrabély Imre
gépész tervező: Kertész Csaba
generáltervező: L’Art Bt.
tervezés éve: 2010-2011
kivitelezés éve: 2011
Fotók: Ligetvári Dorottya