LIWA - egy malomban őrölve

Budapest építészeti öröksége az egykori Liwa malom épületének torzója.  A legrégibb és a pesti oldal egyetlen meglévő vízimalmának csupán romjait kereshetjük fel a Szilas-pataknál.  Az ökológiai és közösségi szempontból egyaránt jelentős ódon falak revitalizációjának célja, hogy visszaadja mindazt, ami az idők során elveszett. Szigetvári Balázs diplomamunkája.

Anno

Diplomatémám kiválasztásakor fontosnak tartottam, hogy olyan helyszín megújulásával foglalkozzak, ami szülővárosomnak segít, és a teljes közösség számára hozhat létre értéket. Ezért választottam, azt a helyet amerre gyerekkoromban én is sokszor elbicikliztem, de sajnos már nem láthattam teljes fényében.

Rákospalota Nagy-Budapest létrehozásakor került a fővároshoz. A XVIII. századi gyökerekkel rendelkező város hirtelen egy metropolisz külvárosában találta magát, majd az alapvető feszültséget a paneles lakótelepek csak tovább fokozták Sokan váltak gyökértelenné az ide költözésükkor, amin közösségi terek hiányában az idő sem segített. A kétféle lakásmód integrációjának sikertelenségével, inkább alvó várossá vált.

A Liwa családot mindenki ismerte, ide jártak, megvitatni a falu életét. Fenntarthatóság szempontjából példa értékűen a természettel összhangban ökologikus gazdaságot működtettek. A vízfelületeket a hasznosítással karban is tartották: a malom árka biztosította a vízi élőlények áttelelését, a nádast tetőfedéshez használva megóvták a tavat a záródástól, valamint a patakot friss oxigénnel dúsították. Sajnos az államosítással a tápláló patakot elszikkasztották a malom is bezárt, majd az ezredforduló előtt a tűz martalékává vált.

A város pihenőzónájának része a Szilas-patak. Partja mentén a Dunáig futhatunk, kerékpározhatunk olyan kincsek mellett, mint a Nevesincs tó, Budapest egyik utolsó lápja. Mindennek szüksége van gazdára, aki segít megőrzésében. A malom kedvező helyen fekszik közel az eredeti városmaghoz és a két féle lakózónához. A jelenlétet biztosító funkcióval megteremthetjük fennmaradásának és a köz életébe integrálásának feltételeit.

Koncepció

A helyszín fő aspektusai a rekreáció, közösségi élet, kapcsolat a múlttal, és a fenntarthatóság (gazdasági és ökológiai szempontból egyaránt). Rendezvénytér a lakóknak, étterem az idegenforgalom számára, kerékpáros pihenő, a kirándulóknak, strandfürdő mindenkinek. A gazdasági fenntartásról gondoskodik a vendéglő. A malomban lévő új közösségi térrel kerületi programok találhatják meg régóta keresett állandó helyüket.

Az elkülönült (lakó)területek szerkezeti összekötésére önkormányzati telkek megnyitásával, átkelők létesítésével, van lehetőség. Házi hidakon túl, nincs megfelelő közforgalmú átkötés. Az új híd egyúttal kapuként gyűjti be az ide érkezőket.

A beépítés a korábbit idézi, úgy, hogy az új épületek térszervezése elősegítse a patakpart és a lakóövezetek összekötését., az arra járók bevonzását. A tömegek között uralkodó a monolitikus malom tömbje, amely mementóként az eredeti tömeg magasságát visszaállítva emelkedik a többi épület fölé. A kőfalakhoz illeszkedő szilikát szerkezetekből készül a tartószerkezete, míg az új funkcionális épületek, könnyű favázas szerkezettel készülnek. Fontos volt hagyományos és kevés környezetterheléssel járó anyagok választása így fa, nád és kő dominálnak. Az erdőhöz illeszkedve fa szerkezetű épületek kerülnek a malom köré, amelyek esetleges későbbi átalakításuk során újra felhasználhatók.

Az alaprajzi kialakítás a malom megmaradt szerkezetéből indul ki, ami egy zárt szigorú négyszögletes tömbből és a malomárok megtört átmenetiségéből épül fel. Az összekötő nádszövetes terasz, biztosítja a kétoldalú megközelítést. A térszervezés kerttől fokozott átmenetiségen át egyre zártabb és privátabb funkciókon keresztül jut a bázikus négyszög formához. A tört és egyszerű összeépülésében az alaprajzi forma leképezi a terület sorsának szimbolikáját, amit nem szabad elfelednünk, örökségeink megőrzésekor. Belülről kifelé a történet újra indul: komoly funkcionális rend (a működő malomé), majd törés (bezárás és leégés), végül a kert (a természet visszatérése).

Kert és táj

A családi kert a tavat övező sétaúttal, játszótérrel, tűzrakóval a patakot szegélyző biciklis parkok rendszerének részesévé válhat. Kézműves táborokon és a malomban berendezett kiállításon a gyerekek a természettel ismerkedhetnek. Célom, volt az épületek pozicionálásánál a meglévő fák és zöldfelület megőrzése, a szükséges akadálymentes felületeknél gyepfugás térkővel és kavicsburkolattal.

A kerület jelenleg nem rendelkezik szabadtéri stranddal, így a régi fürdő új életre keltésére készül a fürdőtó. A tavak biológiai körforgása, télen biztosítja a vízi élővilág áttelelését, és mikor tovább állnak, kikapcsolódási lehetőséget nyújt. Mindezzel egyszerre aknázhatjuk ki a vízfelületek egészségre és az élővilágra gyakorolt pozitív hatásait. A tó élő rendszerként fenntartja önmagát, így nincs szükség vegyszerekre.  A talajvíz és az elszikkasztott felső patak a tóba vezetve biztosítja a víz utánpótlását. A malomkerék zsilipen keresztül szabályozva működtethető és korunkba átültetve a víz energiája hasznosítható. A hasznosítás egyik akadálya, hogy a telek nincs összközművesítve, melyre megoldás egy biológiai víztisztító rendszer.

Összességében az építészeti program célja egy olyan rekreációs központ kialakítása, amely, a Liwa-malom szellemiségét mai korunkba átültetve értelmezi újjá.    

 Szigetvári Balázs