Nézőpontok/Kritika

Meggyesi Tamás: Városépítészeti alaktan

1/1

Hirdetés
?>
1/1

Meggyesi Tamás: Városépítészeti alaktan
Nézőpontok/Kritika

Meggyesi Tamás: Városépítészeti alaktan

2009.08.30. 07:16

Sokan lakonikusan megállapítják, hogy a városépítészet nagyon szép dolog volt, de mára elmúlt: béke poraira. • A könyv arra tesz kísérletet, hogy ismét felvegye a "városépítészeti" hagyomány szálait – kockáztatva a "korszerűtlenség" vádját.

A kötet elsősorban a városépítészet alaktani, morfológiai kérdéseiről szól. E megközelítés még nemrég a "formalista" jelzőt váltotta volna ki a kritika részéről, sőt, sokan talán ma is megütköznek azon, hogy milyen jogon lehet a városépítészet alaktanáról mint viszonylag függgetlen diszciplínáról beszélni.

A kérdés valóban alapvető jelentőségű. Meggyőződésem, hogy az épített emberi környezet számtalan dimenziója között a formai-strukturális megközelítés is igényt tarthat bizonyos - legalább relatív - önállóságra. Mint ahogy senki sem vitatja, hogy pl. a város forgalmi hálózatának és forgalomszervezésének alakítása, a város társadalmi arculatának vizsgálata, vagy a város ökológiai rendszerének fenntartása önálló szakterület saját szakmai fogalom- és értékrendszerrel. Vagy senki sem akad fenn azon, hogy a településrendezés gyakorlata szinte kizárólag a jogszabályok alkalmazására korlátozódik: ha a terv ennnek megfelel, nem utasítható el.

Pedig a városépítészeti alaktan olyan hagyományokra tekinthet vissza, mint amilyent Joseph Stübben és Camillo Sitte a 19. század harmadik harmadában, később Raymond Unwin és Frederick Gibbert az angol újvárosok építése kapcsán, a Team 10 kísérlete a modernizmus átmentésére, vagy a posztmodern mozgalom élén a Krier-fivérek és az amerikai kontextualista iskola képviseltek. Vagy talán elég olyan hazai kiválóságokra hivatkozni, mint Pogány Frigyes, aki a városesztétika, Szentkirályi Zoltán, aki a térművészet szellemtörténelmi kategóriái vagy Hajnóczi J. Gyula, aki a térelmélet, a "spaciológia" terén alkottak maradandót. E nemes hagyomány sajnos az utóbbi két évtizedben szinte maradéktalanul háttérbe szorult. A könyv arra tesz kísérletet, hogy ismét felvegye e hagyomány szálait – kockáztatva a "korszerűtlenség" vádját.

részlet a bevezetőből

Kiadó TERC Kft.
Megjelenés 2009
Oldalszám 312
Formátum 202×238 mm
ISBN 978 963 9535 90 9

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Hilton szálló // Egy hely + Építészfórum

2024.06.05. 14:37
9:40

Az Egy hely soron következő részében a Budai Várnegyed egyik legelutasítottabb épületének, a Hilton szálló építésének történetét mutatja be. A közel fél évszázados hotel mégis a budai látkép fontos részévé vált, különleges architektúrájával egyszerre különül el és illeszkedik a középkori romok, és a szomszédos épületek sokszínűségéhez.

Az Egy hely soron következő részében a Budai Várnegyed egyik legelutasítottabb épületének, a Hilton szálló építésének történetét mutatja be. A közel fél évszázados hotel mégis a budai látkép fontos részévé vált, különleges architektúrájával egyszerre különül el és illeszkedik a középkori romok, és a szomszédos épületek sokszínűségéhez.

Nézőpontok/Történet

A Tóth Árpád sétány // Egy hely + Építészfórum

2024.06.05. 14:34
9:25

Hadászati célokat szolgáló sikátorból gesztenyesorral és japán cseresznyefákkal tűzdelt gáláns sétány, a Budapestre nyíló egyik legszebb kilátással. A sétány sokszínű, rétegzett történetét az Egy hely csapata mutatja be.

Hadászati célokat szolgáló sikátorból gesztenyesorral és japán cseresznyefákkal tűzdelt gáláns sétány, a Budapestre nyíló egyik legszebb kilátással. A sétány sokszínű, rétegzett történetét az Egy hely csapata mutatja be.