Megjelent a Magyar Rádió egykori épületeinek bontásáról szóló közbeszerzési felhívás

A tervezett Pázmány Campus területén nyolc épület teljes vagy részleges bontásáról szól a felhívás. A jelenlegi információk szerint 200 milliárdból megvalósuló józsefvárosi campusfejlesztés 2027 őszére készülhet el. 

A Nemzeti Múzeum mögötti Múzeum utca – Pollack Mihály tér – Bródy Sándor utca – Szentkirályi utca által határolt, a Magyar Rádió korábbi épületeit tartalmazó tömbben valósul meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nagyszabású józsefvárosi campusfejlesztésének egyik eleme, az állami finanszírozású Pázmány Campus beruházás, amelyet az egyetem saját forrásából irányított, úgynevezett Bródy-projekt, a Bródy Sándor utca 15. szám alatti műemléki épület („Kéményseprő ház"), illetve a Szentkirályi utca 26. szám alatti épület (a korábbi Nemzeti Tornacsarnok) átalakítása, felújítása kísér. A terület 2020 márciusában került a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tulajdonába a piliscsabai, Makovecz Imre által tervezett épületegyüttesért cserébe.

Az új campus kialakításának egyik legtöbb vitát kiváltó eleme – a jelentős környezetterheléssel járó építkezés mellett - a Rádió egykori épületeinek, különösen a legendás stúdióinak, kiváltképpen a 6-os stúdiójának elbontása – ezekre a munkálatokra a napokban jelent meg az Építési és Közlekedési Minisztérium felhívása a Közbeszerzési Értesítőben – számolt be róla a Józsefvárosi Újság. A fentebb említett tömbben összesen nyolc épület teljes vagy részleges elbontását említi a felhívás. Összesen 32 600 négyzetméter bontásáról van szó, ami 37 500 köbméter törmelék keletkezésével jár majd. A dokumentum szerint a nyolc épület a következő:

• B/1 épület: Az egykor a Magyar Rádió irodaházaként funkcionáló épület H alaprajzú, 5 emeletes, lapostetős, 1966 és 1969 között épült. Alapterülete cca. 8400 m2.
• D/1 épület: A Bródy Sándor 5-7. szám alatt található épület egykor a Magyar Rádió épülete volt. A két épületrészből álló építmény 3 emeletes, U-alakú, zártsorúan kapcsolódik egymáshoz és a szomszédjaihoz, alapterülete cca. 1 800 m2. Tetőszerkezete cserépfedésű, a kiugró részek korcolt fémlemez fedést kaptak. Az utcai homlokzat és az utcai traktus nem bontható.
• D/2 épület: A Festetics-palota szomszédságában álló épület egykor a Magyar Rádió Archívumának adott otthont. Pince, földszint és 4 emelet magaságú, alapterülete cca. 6 500 m2.
• D/3 épület: A rádióstúdiókat magában foglaló úgynevezett Stúdió Palota fölszint+2 emelet magas, historizáló stílusú, magastetős, cserépfedésű épület, melyhez egy 4 emeletes, újabb építésű lapostetős épületszárny csatlakozik. Alapterülete cca. 4200 m2. A D/3-as épület eredetileg különálló volt, azonban később egy átvezető szárnnyal hozzákapcsolták a D/1-es épület keleti szárnyához. Az épület előtt található a bejárati előtérként funkcionáló homorú tetejű, fém szerkezetű Pagoda épület.
• D/5 épület: A Szentkirályi utcán hátra húzva, zártsorúan beépített, ötemeletes lakóház. Korcolt fémlemez fedésű manzárdtetős, mely 1933-ban épült. Alapterülete cca. 2600 m2.
• D/4-6 épület: A Szentkirályi utcán található épület, közvetlenül a D/5 és a D/7 épületek által zártsorúan közrefogva. Alapterülete cca. 3300 m2. Pinceszintje a környező épületekkel megosztott, felette földszint és négy emelet + tetőtér helyezkedik el. Alacsony hajlásszögű, korcolt fémlemez fedésű nyeregtető fedi. Az utcafronton lévő D/6-os épület egybeépült a D/4-es nevű egyszintes, lapostetős stúdióépülettel.
• D/7 épület: A Szentkirályi utcán található, zártsorúan beépített, eredetileg lakóházként funkcionáló épület 1929-ben épült. Alapterülete cca. 4000 m2. Fedése pala héjazatú nyeregtető. A pince és földszint felett 5 emelet található.
• D/8 épület: A telek belső udvarán elhelyezkedő épület jellemzően raktár- és kiszolgáló funkciót lát el, alapterülete cca. 1800 m2. A magasabb épület a pincén kívül földszinti és két emeleti szinttel rendelkezik, melyben gépházak, irodák és raktárak helyezkednek el. Magastetős fedése korcolt fémlemezzel borított. Mellette található a fűrészfogas alaprajzi tagolású földszintes, lapostetős szárny, melyben mára leginkább lomtárnak használt egykori garázsok és irodák helyezkednek el. Az épület alatt a szomszédos épületekkel összefüggő pincerendszer található.

A felhívásra december 7-ig lehet jelentkezni. 

A Pázmány Campus tervezésére 2021 nyarán írták ki a pályázatot, amelyet a Közti-Hamburg konzorciuma nyert (vezető tervezők: Tima Zoltán és Kruppa Gábor). A győztes pályaművet az Építészfórum is bemutatta.

A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján 200 milliárd forintból megvalósuló beruházás, amelynek része az Esterházy- és a Károlyi-palota felújítása is, 2027 őszére készülhet el. A campusfejlesztés ötlete nem aratott osztatlan sikert, a Civilek a Palotanegyedért Egyesület (CaPE) szerint a területen parkosításra, a túlépítés megszüntetésére, valamint a megtartandó épületek meglévő adottságait kihasználó funkciókkal történő megtöltésére lenne szükség, álláspontuk nyomatékosítására aláírásgyűjtést is indítottak (ez jelenleg valamivel több mint 4 ezer aláírásnál jár). Továbbá közösségi ötletpályázatot írtak ki a Magyar Rádió korábbi ingatlanjainak hasznosítására, amelyre október 30-ig várták a pályaműveket. Október 20-án a Józsefvárosi Újság szervezésében közéleti vitaestre is sor került a témában. Az eseményen jelen volt Erő Zoltán, Budapest főépítésze, Márkus Ferenc a CaPE részéről, valamint Rádai Dániel városfejlesztésért felelős józsefvárosi alpolgármester, az egyetem és a minisztérium oldaláról viszont a meghívás ellenére nem érkeztek vitázók.