Megszépült a „Sasok” egykori székháza – elkészült az Irányi Palota felújítása

Elkészült az Irányi utca 17. számú, korábban hosszú évekig elhagyatottan álló épület felújítása. A kiváló minőségű, ám komoly beavatkozásokat igénylő historizáló bérház átalakításának terveit a Pyxis Nautica jegyzi, az épület elegáns irodaházzá alakult.

A Budapest belvárosában álló palota az úgynevezett Saskörhöz köthető, mely egy az 1848-as szabadságharc emlékét őrző, függetlenségpárti és ellenzéki társaság volt. Nevüket az első székhelyükről, az Arany Sas Fogadóról kapták. A társaság Pest, Buda és Óbuda 1873-as egyesítése után várospolitikával is élénken foglalkozó csoporttá vált. Új székházra az Arany Sas Fogadó lebontása miatt volt szükség, a Sas és Körház Rt. a telket 1895-ben vásárolta a fűszerkereskedő Gräefl családtól. A zártsoros beépítésben álló, U alaprajzú, eredetileg négyemeletes, historizáló stílusú palota már 1897-ben állt. A terveket a többek között a pécsi Nemzeti Színházat és a kassai színházat jegyző sikeres építészpáros, Steinhardt Antal és Láng Adolf készítette. Az impozáns homlokzatú ház földszintjén kialakítottak egy vendéglőt, a magasföldszinten és az első emeleten a Saskör helyiségei voltak, a felsőbb szintekre pedig bérlakások kerültek. A Saskör termei között volt egy könyvtár, és egy kifejezetten elegáns, nagy belmagasságú bálterem is. A belső udvar lefedése a magasföldszint fölött egy vas- és üvegszerkezettel történt, mely szép természetes világítást adott. Az épület legjellegzetesebb eleme azonban a főhomlokzaton volt látható, az oromzat tetején nagyméretű, fém sasszobor ült, kitárt szárnyakkal. Az épület az 1920-as években esett át az első átalakításokon, ekkor ugyanis a jelentőségéből vesztett, az ingatlant fenntartani tovább nem tudó Saskör eladta azt a Budapesti Építőmesterek Ipartestületének. Az első lift ekkor került a házba. Az 1930-as években a lakásokat is korszerűsítették. A háború alatt óvóhely került az épületbe, a sas pedig nem meglepő módon eltűnt, sok más budapesti épületdísszel együtt. A házat Budapest ostroma során bombatámadás is érte, a háború után a tulajdonos Ipartestület csak lassan haladt a felújítással. Az épületet 1949-ben államosították – mint a legtöbb hasonló házat – ekkor költözött az épületbe az állami Építőipari Vállalat. Az 1980-as évekig szinte semmilyen felújítás nem történt, a homlokzat tatarozásán, és az 1920-as években épült lift elbontásán kívül, mely helyett 1987-ben egy vasszerkezetes „szörnyliftet" építettek a belső udvarba. Ez szerencsére csak a gangokon keresztül kapcsolódott az épület szintjeihez, az eredeti szerkezetben nem történt változás. Az épület szépen lassan irodaházzá vált, sok cég bérelt benne helyiségeket, majd az 1990-es években egy olasz szállodalánc hotellé szándékozta alakítani, még az átalakítási-bontási munkálatok is megkezdődtek, de a terv végül meghiúsult, az épület egészen a közelmúltig lezárva és használaton kívül állt.

2/12
Irányi Palota, Pyxis Nautica. Fotó: Jaksa Bálint

A beruházó Optinvest Zrt. 2017-ben vásárolta meg az ekkor már helyi védettséget élvező ingatlant, mely szörnyű állapotban volt. Különösen a legizgalmasabb és legdíszesebb tér, a bálterem szenvedett károkat az utóbbi évtizedekben. A beruházó célja első perctől színvonalas, elegáns irodai terek kialakítása volt, a megbízást a Pyxis Nautica kapta, a vezető tervező Tótszabó Tamás lett. Az építész és a beruházó is egyetértettek abban, hogy a dekoratív, történelmi értékkel bíró historizáló terek megmentése fontos feladat a helyreállítás során, a főhomlokzathoz, a bálteremhez, a lépcsőházhoz és az előtérhez nagy tisztelettel nyúltak. A nagyobb átalakításon átesett épületrészekben azonban nem kívántak historizáló, „ál-műemlék" tereket létrehozni, hanem kortárs építészeti nyelvezetet választottak. Az így összeérő új és régi terek találkozásánál pedig – a japán kintsugi elvhez hasonlóan – a különböző korú felületek érintkezési pontját arany színnel jelölték, mely az épület belső tereiben több helyütt is visszaköszön.

Az épületet az Irányi utca felől nézve nem látunk nagy változást – a homlokzat kiváló állapotán kívül –, mely tudatos döntés eredménye. A ház ugyanis az 5. és a 6. szint kiépítésével két új emeletet kapott, az utca felé eső épületrészére azonban nem történt ráépítés, hogy a főhomlokzat eredeti arányai megmaradjanak, és az továbbra is harmonikusan simuljon a történelmi, világörökség részét képező városképbe. Szintén a történelmi környezet miatt, a hatóságokkal egyetértésben döntöttek az épület nyeregtetővel történő lefedése és a natúr téglacserép mellett. (A környező, historizáló épületek is mind ilyennel rendelkeznek, városképi szempontból ez volt a legjobb döntés.) A felújításnak fontos része volt a különböző korú, minőségű és állagú toldások eltávolítása is, melynek köszönhetően a palota visszakapta racionális térszerkezetét. A legnagyobb volumenű munka azonban mégis a „monstrum" lift eltávolítása és az új felvonó kialakítása volt. Mivel a felvonó leglogikusabb, az épület használhatósága szempontjából legszervesebb helye a bejárat közelében van, az új liftet hatalmas munkával a 120 éves épületszerkezetbe beillesztve építették ki, a monolit vasbeton liftaknát hat szinten keresztül „beharapva" az épületbe. Dekoratív megoldás az udvart a magasföldszint fölött lefedő járható üvegfödém, mely az épület eredeti vasszerkezetes megoldására utal, és a természetes bevilágítást támogatják a körfolyosók új üvegkorlátjai is. A belső tér legizgalmasabb pontja természetesen továbbra is a bálterem, melynek helyreállítása igazán ízléses lett. A stukkókkal díszített termet az idők során többször átmázolták, a legutóbbi aranyozás túlzó volt. Az építész így visszafogottabb díszítés alkalmazása mellett döntött: a falak hófehérek maradtak, a stukkóknak pedig csak egy részére került aranyozás. A falakat díszítő pisztácia színű borítás igazán harmonizál az arany csillogásával. Az elegánsan felújított historizáló terek díszítettségét és a néhol látni engedett poroszsüveg boltozatok régiességét jól kiegészíti a modern épületrészek visszafogottsága és az udvar felé forduló homlokzatok egyszerű, rusztikus vakolata. Csak úgy, mint a kintsugi hagyományban, az Irányi Palotában is összhangban van a régi és az új.