Mintabölcsőde az ARKT felvetésében - A bölcsőde pályázat megvételt nyert terve

A mai magyar települések építészeti arculatának meghatározó elemei a 60’-80’-as évek típustervei alapján készült kockaházak. Az ARKT Építész Stúdió felvetése az újrahasznosítási lehetőségeket mérlegelte a Kopp Mária Intézet által kiírt ötletpályázatra beadott pályaműben.

Az építés idején korszerű technológiákkal épült házak mára elavultak, gépészeti rendszerük költségesek és környezetkárosítóak lehetnek. Ezeknek, valamint a jelenlegi társadalmi tendenciáknak – városiasodás, fiatalok elköltözése, falvak leszakadozása – köszönhetően sok üresen álló kockaház található a településeken. Ezeket figyelembe véve, valamint az adott település szükségleteit felmérve kell meghozni a döntést, hogy hol, milyen intézmény létesüljön. Törekedni kell a környezettudatos, fenntartható megoldások választására, valamint figyelni kell arra is, hogy az adott településnek milyen anyagi forrásai vannak. Sokszor a felújítás/átalakítás kevesebb költséggel jár, mint egy teljesen új épület tervezése.

Minden település más és más, nincs két egyforma szituáció, ezért ez a pályamű is inkább minta, ami követni való gondolkodásmódot, irányelveket mutat be, mintsem kitalált helyzetre megoldás. A mintaterv sajátossága a modularitás; könnyedén szükség szerint alakítható és bővíthető, valamint az, hogy különböző anyagi, tájegységi helyzetekre adaptálható.

Tervezési alapvetések, alapelvek:

A gyereknevelés már a születést követő első pillanatokban elkezdődik. Az otthonon kívül a bölcsőde az első olyan helyszín, ahol közösséggel találkoznak. A 0-3 éves kor közötti gyerekeket érő külső hatások, ingerek, élmények egész életükre kihathatnak, tehát fontos, hogy olyan minőségi környezetben legyenek, ami már az első pillanattól kezdve a fejlődésüket segíti elő: tágas belső terek, nagy megnyitások, kertkapcsolat, a fejlődést elősegítő színek, formák és textúrák. A kortárs építészeti értékeket már ebben a korban meg kell ismertetni velük, a „bölcsibe járásnak" biztos alapnak, élménynek kell lennie.

A pályázati dokumentációnkban a családi és a mini bölcsődére fókuszáltunk meglévő kockaház átalakításának és bővítésének tervezési megoldásait felvázolva. A kiírás szerinti, új építés meglátásunk szerint a szituációk egyedi (helyspecifikus) jellege miatt típusterv szinten nem kezelhető. A településeken jellemzően vannak kihasználatlan ingatlanok, amelyek potenciálisan felhasználhatók az új, bölcsődei funkció elhelyezésére, a népességszám pedig országos szinten csökkenő tendenciát mutat, ezért fenntarthatósági szempontok miatt is a meglévő épületállomány újrahasznosítását támogatjuk az új építéssel szemben.

Épületszerkezetek: a beruházáshoz rendelkezésre álló anyagi lehetőségek és a környéken tapasztalattal rendelkező kivitelezők ismeretében hagyományos technológiával vagy könnyűszerkezetes kivitelben is készülhet az épület. A moduláris rendszer, a raszterkiosztás alkalmassá teszi a tervet arra, hogy a technológia megválasztásában az önkormányzatnak mozgástere legyen.

- az egyedi szituációkhoz alkalmazkodni képes megoldások előtérbe helyezése

- a meglévő épületen szükséges beavatkozások minimalizálása, gazdaságosság

- megfelelő telekhasználat, a hagyományos beépítési módokhoz alkalmazkodó elrendezés

- kertkapcsolat maximalizálása vizuálisan és fizikailag

- differenciált terek kialakítása – a gyerekek bölcsődei tartózkodása alatt változatos lehetőségek játékra (tágas csoportszoba, fedett-nyitott terasz, kert – játszótér)

- logikus szerkesztés, moduláris rendszer (raszterháló) egységes formanyelv az új elemeknél

Családi bölcsőde

A kiindulásként kezelt kockaház a kiírás mellékleteként kiadott terv szerinti, esetünkben oldalhatáron álló beépítési módú – de szabadon álló beépítéssel is működőképes, az északi irányhoz közelítő telekhatár felé zártabb homlokzattal. Az utca felé előkertet feltételeztünk. A meglévő épület mellett megjelenő minden új elemet azonos megjelenéssel, moduláris rendszerben terveztünk, a beazonosíthatóság és a variálhatóság érdekében. A bejárati előlépcső helyett lejtőt terveztünk fagyálló, seprűzött (csúszásmentes) látszóbeton felülettel, minimum 50 cm magas leesés elleni mellvéddel. Igény szerint könnyű tetőt kaphat, melyet raszterre szerkesztett fenyő pillérek tartanak. A tető fa gerendavázra készített teljes deszkázaton korcolt fémlemez fedés.

A kockaház hátsókerti homlokzatához fedett-nyitott teraszt kapcsoltunk a fedett rámpával azonos kialakítással. A teraszt elhúztuk az épülettől, hogy a homlokzat benapozását biztosítsuk, és hogy egy lejtős híddal a szintkülönbséget áthidaljuk a terepre illesztett terasz és az épület padlósíkja között. A hidat a terasz rasztereivel és a kockaház meglévő nyílásaival összhangban kell elhelyezni, a parapetfal kibontásával teraszajtót kell beépíteni.

A ház válaszfalait eltávolítottuk, hogy az új funkciók kialakíthatóak legyenek. A homlokzatokon a meglévő nyílások megőrzésére törekedtünk. Az energetikai követelmények teljesítéséhez az épület hőszigetelése, nyílászáró-cseréje elengedhetetlen, de nagyobb bontást, új áthidalók beépítését nem tartjuk szükségesnek. Ahol a funkció (csoportszoba) nagyobb bevilágítást igényel – ott a parapetfal kibontásával nyerhetünk nagyobb bevilágító felületet, ezzel is növelve a ház és a kert közti vizuális kapcsolatot.

A válaszfalak bontásával kialakuló két traktusban meghatároztuk a funkciók elrendezési elvét: az utca felőli sávban kap helyet a dolgozói zóna öltözővel, irodával, konyha-étkezővel, vizesblokkal. A kert felé tájoltuk a csoportszobát és az átadót, hogy a gyerekek terei közvetlen kertkapcsolattal rendelkezzenek. Az átadó és csoportszoba között tároló – térelválasztó bútor készül, melyben a kabátok, lábbelik elhelyezhetők. A vizes helyiségeket csoportosítva, egy középre úsztatott dobozban helyeztük el, amely szintén „bútorszerű" kialakítást feltételez. Itt található a dolgozói zuhanyzó, wc, egy tárolószekrény, konyhapult és a gyerek fürdő. A gyerekek étkezése, az étel melegítése (családi bölcsőde szintjén) történhet a konyha-étkezőben.

Mini bölcsőde

A funkciók rendezési elve az előzőekhez hasonló: a meglévő épület utcai traktusában helyeztük el a dolgozók tereit (iroda – öltöző, zuhanyzó, wc, teakonyha). A hátsó traktusban a melegítőkonyhát és a bejárathoz kapcsolódó helyiségeket alakítottuk ki. A családi bölcsődében tervezetthez hasonlóan a vizes funkciók csoportosítva, egy dobozban kerülnek kialakításra. Az dolgozói sávban a„vizes" doboz teakonyhát, zuhanyzót, wc-mosdót és egy szekrényt rejt, a bejárati sávban a szülői (vendég) wc-t.

A funkciók rétegződése a bővítésben is folytatódik. Az új épületet a meglévőtől elhúztuk, így nagyobb bevilágításra, szellőzésre alkalmas szabad homlokzati felületet nyerünk, és lejtős padlósíkú összekötő híddal biztosíthatjuk a szintkülönbségek áthidalását a terepre illesztett bővítmény és meglévő kockaház között. A bővítményben a gyerek fürdő, csoportszoba, fedett-nyitott terasz sávjai a meglévő épület funkcióelrendezésének elvét követi, azzal párhuzamos.

A két épület közti összeköttetésben helyeztük el az átadót, ahol a lejtést követve a bútor lépcsőzetessége és a térhatároló felületek transzparens kialakítása a gyerekeknek izgalmas térélményt biztosít. A csoportszobához kétszárnyú üvegezett ajtó vezet, mely nyitva is tartható, ha a lejtőn a gyerekek napközben játszani, szaladgálni szeretnének. A csoportszoba tágas, világos tere teljes szélességében üvegezett a kert felé. Megfelelő időben az emelő-toló teraszajtók kinyitásával a külső-belső tér összeolvad. A gyerek fürdő a csoportszobától teljes hosszában üvegezett térelválasztást kap, hogy a gondozók megfelelően felügyelhessék a kicsiket. A pólyázó is ennek megfelelően elhelyezett.

A kiindulásként kezelt kockaház a kiírás mellékleteként kiadott terv szerinti, esetünkben oldalhatáron álló beépítési módú – de szabadon álló beépítéssel is működőképes, az északi irányhoz közelítő telekhatár felé zártabb homlokzattal. Az utca felé előkertet feltételeztünk. A meglévő épület mellett megjelenő minden új elemet azonos megjelenéssel, moduláris rendszerben terveztünk, a beazonosíthatóság és a variálhatóság érdekében.

A bejárati előlépcső helyett lejtőt terveztünk fagyálló, seprűzött (csúszásmentes) látszóbeton felülettel, minimum 50 cm magas leesés elleni mellvéddel. Igény szerint könnyű tetőt kaphat, melyet raszterre szerkesztett fenyő pillérek tartanak. A tető fa gerendavázra készített teljes deszkázaton korcolt fémlemez fedés.

Az átalakításhoz (családi bölcsődéhez) képest a mini bölcsőde szigorúbb, intézményi feltételeinek biztosításához a kockaházat bővítettük a hátsókert irányába. Az új épületszárnyban kap helyet a csoportszoba, átadó, gyerek fürdő. A bővítmény a többi új elemhez hasonlóan szabályos raszterre szerkesztett, pillérvázas. A négyzetes alaprajzon a meglévő kockaházéval azonos hajlásszögű sátortető készül.

Anyaghasználat: a külső falak hőkezelt fenyő burkolattal rendelkeznek, a nyílászárók fa tokszerkezetűek. A tető korcolt fémlemez fedést kap (a fedett rámpához hasonlóan). A vízelvezetés szerkezetei rejtettek. A terasz padló fagyálló, csúszásmentes látszóbeton.

Környezeti nevelés/ kertrendezés

A megfelelő mennyiségű inger és élményekkel teli környezet kialakítása fontos szempont. A téri-természeti tapasztalatszerzéshez elengedhetetlen a bölcsődekert gondos kialakítása, így a gyermek első kézből ismerheti meg a természetben előforduló anyagok és formák világát. A kert az a kapocs, ami összekapcsolja őket a természettel, ezért a környezeti nevelés elkezdése már ebben a korban is kiemelkedően fontos.

A környezeti nevelés célja olyan emberek nevelése, akik odafigyelnek környezetükre, s azzal harmóniában élnek. A környezettudatos magatartást, majd később a környezetért felelős életvitelt megalapozó bölcsődei tapasztalatok kiemelkedő fontosságúak; az egyéni szokások kialakítása, a természet felé való érzékenyítés elkezdése már ekkora gyerekek számára életvitel formáló hatással bizonyulhat, ugyanis legtöbb szokásunk alapja a korai életkorhoz kapcsolódik.

Bölcsődében a környezeti nevelés egyik célja, valamint eszköze is lehet, hogy a gyerekek minél több időt töltsenek a szabadban, megtapasztalják az évszakok váltakozását azoknak minden velejárójával együtt. A természet biztosítja a megfelelő mennyiségű ingert, amiben fejlődni tud és ismeretet szerezhet saját magáról, társairól és a világról amiben él. A környezeti nevelés hatékonyan csak tapasztalati úton valósítható meg, elengedhetetlen, hogy a gyerekek valóban megéljék és megértsék a természetet.

Alapvető cél az, hogy a gyerekek minden nap kint legyenek a szabadban. A természet, valamint a kert, mint a természet leképezése biztosítja a megfelelő ingermennyiséget, valamint helyszínt, ahol a gyerek tanulhat a környezetéről, társairól, magáról. Éppen ezért igyekezni kell minden létesítendő bölcsőde helyét úgy megválasztani, hogy megfelelő méretű és minőségű kert kialakítására legyen lehetőség.

A csoportszobához csatlakozó terasz átmenetet képez a kinti és benti részek között; fedett, burkolt felület, ami időjárástól függetlenül alkalmas a gyerekek kinti tartózkodására. Az előzőekben felvetett alapelvek szerint a kert két részre osztható, játszóudvarra és hátsó kertre. Habár éles határ a két rész között nincs, funkciók szempontjából érdemes elválasztani azokat. A játszókertben – ahogy a nevéből is adódik – zajlik a mindennapi játék. Itt van elhelyezve a homokozó, a pancsoló, valamint a mobil játszóeszközök is. Mivel ezen korú gyerekek egyik kedvenc szórakozása a lábbal hajtható bicikli/motor, ezért ennek megfelelő burkolt pálya is javasolt. Előny, hogyha körbe lehet menni rajta, így elkerülhető a tömörülés és a szükségtelen egymásnak ütközés, valamint a gyerekek számára is izgalmas, hogy körbe-körbe tudnak egy pályán haladni.  A környezeti nevelés témakörhöz szorosan kapcsolódik az, hogy milyen anyagokat használunk az épület/kert kialakításánál. Tervezői felelősségünk olyan környezetbarát vagy újrahasznosítható anyagokat alkalmazni, amivel nem károsítjuk tovább a természetet valamint jó példát mutathatunk. Ezért a burkolatok tervezésénél érdemes odafigyelni, hogy pl. a körpálya újrahasznosított gumiabroncsból készült gumi, vagy stabilizált szórt burkolat legyen.

A hátsó kert a legtermészetesebb része a kertnek, fás csoportok, lágy szárú növények helye. Itt található a veteményes, ahol külön programként a gyerekek megismerkedhetnek a fűszernövényekkel.

A kert kialakításának alapelvei:

- közvetlen kertkapcsolat

- megfelelő méretű játszóudvar és kertrész

- meglévő növényállomány figyelembe vétele a tervezés során (fák megtartása)

- izgalmas, változatos növénykiültetés, ami nem mérgező

- veteményes, ahol a kicsik ismerkedhetnek a gyógynövényekkel, fűszerekkel

- ha a kert mérete engedi, akkor leválasztott hátsó kert vadvirágos réttel és gyümölcsössel (ökológiailag aktív felületek kialakítása)

ARKT Építész Stúdió

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A pályamű a január közepén zárult Magyarország bölcsődeépítési programhoz kapcsolódó, tervezési programok, funkciósémák, és vázlat-, illetve koncepciótervek témában kiírt ötletpályázatra készült.

A pályázat kiírója a Kopp Mária Intézet, lebonyolítója a Lechner Tudásközpont volt. Célja, hogy a tervek magas építészeti minőségük és átgondoltságuk okán követendő építészeti mintát és kiindulási alapot szolgáljanak a bölcsődék tervezéséhez a konkrét megrendeléseket  kiíró szervezetek és intézmények számára. A pályázat azzal a lehetőséggel is kecsegtet, hogy a beérkező pályamunkák értékelése elvezethet a meglévő szabályozás újragondolásához.

A pályázatra beérkező tervek tehát nem helyettesítik a közeljövőben kiírásra kerülő pályázatokat, amelyeket konkrét tervezési feladatokra írnak majd ki, hanem csak előkészítik, támpontokat adnak hozzá. A pályázatról részletesen itt írtunk.

Szerk: Somogyi Krisztina