/ AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! | Early Bird jegyek május 17 -ig meghosszabbítva / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 / AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! | Early Bird jegyek május 17 -ig meghosszabbítva / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 / AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! | Early Bird jegyek május 17 -ig meghosszabbítva / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 / AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! | Early Bird jegyek május 17 -ig meghosszabbítva / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 / AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! | Early Bird jegyek május 17 -ig meghosszabbítva / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 / AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! | Early Bird jegyek május 17 -ig meghosszabbítva / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024
Közélet, hírek

Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? // Call for Papers

1/1

Hirdetés
?>
1/1

Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? // Call for Papers
Közélet, hírek

Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? // Call for Papers

2024.02.04. 09:28

Mi a különbség a modernizmus és a modernitás között? Miért nem modern a szocreál? Meg kell-e védeni a modern épületeket? Modern-e a kortárs? Mi szépet lát egy építész egy sivár betonkockában? Milyen ideológiák mentén jöttek létre ezek az épületek, és leválaszthatók-e történeti kontextusukról? És mi van a modern után? Következő nyílt felhívásunkra ehhez hasonló kérdések mentén várjuk olvasóink írásait.

A ’modern’ alighanem az egyik leginkább félreértett építészeti fogalom – nem csak a nagyközönség, de sokszor a gyakorló építészek részéről is. Szerkesztőként gyakran találkozunk vele sajtóanyagokban és műleírásokban a ’korszerű’ szinonimájaként, és hasonló megközelítéssel alkalmazzák az olvasók is hozzászólásaikban – ezzel szemben valóban modernista épületekre még mindig sokan előszeretettel használják a szocreál jelzőt. A szakmai diskurzusban a modernizmus fogalmáról ugyan árnyaltabb a kép, amikor a diszciplína keretei között, építészeti stílusként van tárgyalva, tágabb kontextusban azonban sokszor mégis összemosódik a modernitás fogalmával.

A ’modern’ fogalma körüli félreértéseknél talán csak a modernista épületek megítélésében nagyobb a káosz. A nagyközönség egy jelentős része értetlenül áll előttük, a "sivár, minimalista beton- és üvegkockák" előtt, amelyek "nem illeszkednek környezetükhöz", "bárhol lehetnének", "nincs bennük érzelem", "olyanok, mint egy krematórium", és amúgy is "a komcsik tervezték/építették" őket. A szakma ezzel szemben ámulattal figyeli az érzékeny arányokat, az őszinte anyaghasználatot, a logikus funkciósémát, az átlátható térrendszert és azt az építészeti tudást, amit mestereik, vagy a mestereik mesterei ezen épületeken és terveken keresztül az utókorra hagyományoztak. E törés mentén egyesek legszívesebben a modernizmus minden emlékét eltörölnék és visszaépítenék a (vélt vagy valós) történelmi épületeket. Mások inkább az átalakításukra buzdítanak a fenntarthatóság, a "modernizáció" (sic!) vagy épp a városképbe való illeszkedés égisze alatt. Egyre többen vannak ugyanakkor azok, akik a kulturális és építészeti értéket látják bennük, megőrzésükre, megóvásukra szólítanak fel.

A meglévő épületállomány sorsa, a modernista építészet megítélése arra is hatással van, hogy hogyan gondolkodunk a kortárs építészetről. Ha a fentiekhez hasonló ellentmondások és félreértések jellemzik a kérdéskört, meg lehet-e – meg kell-e – felelni bármiféle ízlésnek – legyen az "polgári jóízlés" vagy "közízlés"? 

A modernizmus ízlésbeli megítélésében tehát rendkívül nagy a megosztottság, e stílusviták azonban elfedik a modernizmusról mint politikai/társadalmi/kulturális projektről való diskurzust. A modern építészet úttörőinek szándéka a társadalom jobbá tétele volt az épített környezet megújítása által – mely törekvés egyre inkább a háttérbe szorult, a modern építészeti stílus pedig kiüresedett formalizmussá vált. Vajon ez az utópia a kezdetektől kudarcra volt ítélve? Mi okozta az építészet efféle depolitizálódását? Mit tanulhatunk a modernizmusból a formai megoldásokon túl? És milyen kritikai olvasata adható mindennek?

Az Építészfórumon különböző cikkek, cikksorozatok formájában foglalkoztunk már modern örökségünkkel, meg nem értett műemlékeinkkel, egy-egy épület sorsával stb. A modern építészet megítélésében lévő megosztottságról nemrég Gulyás Levente írt véleménycikket az MCC tavaly novemberi konferenciája kapcsán, melyre Erhard Gábor válaszát is közöltük. E két írás szerzői ugyan a legtöbb kérdésben eltérő álláspontot képviselnek, abban mindketten egyetértenek, hogy a szakma és a nagyközönség közötti szakadékot át kell hidalni. Felhívásunkkal erre teszünk kísérletet.

Az alábbi felvetések mentén várunk szövegeket:

  • Modernizmus vs. modernitás: a fogalmak tisztázása
  • Modern vs. szocreál építészet: mi a különbség?
  • A modernista épületek helyzete és sorsa: megvédeni vagy lebontani?
  • A modernizmus hagyományainak továbbélése a kortárs építészetben
  • A modernizmus esztétikája – a funkcionalizmus szépsége
  • Ideológia és építészet kapcsolata
  • A modern mint politikai projekt
  • Az építészet depolitizálódása
  • “Poszt-poszt-posztmodern" és a modernizmus kritikái
  • Modernizmus vagy modernizmusok: lehet-e egységes stílusról beszélni?
  • A modern város – modernizmus és modernitás a történelem során a városépítészetben

A szakmailag megalapozott, kritikai igényességgel megszerkesztett szövegek beküldését március 4-ei határidővel várjuk a szerk@epiteszforum.hu email-címre. A Szerkesztőség fenntartja a közlés jogát, a kiválasztott írások publikációjáért honoráriumot ajánlunk fel. A szövegek terjedelme 8-10 ezer karakter, szóközök nélkül (indokolt esetben némi eltérés lehetséges).

2024-ben havonta egy témában kezdeményezünk véleménycikk-sorozatot, melyre az olvasóink pályázhatnak. Célunk a közös pontok megtalálása és a vita lehetőségének megteremtése: hogy az építész szakmát és a várost érintő témaköröket minél részletesebben, sokszínű megközelítésen keresztül tárjuk fel közösen. Első körben cikkeken keresztül, melyek alapként szolgálhatnak a május végén megrendezett Építészfesztivál tematikájához, ahol kerekasztal-beszélgetések keretében folytatódhat a szakmai diskurzus.

Az Építészfórum Szerkesztősége

 

A felhívásra beérkezett publikációk itt olvashatóak: https://epiteszforum.hu/dosszie/modernizmusok--cfp

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.