Nagyszentjános új vásárcsarnoka

A település életében hiánypótló szerepet tölt be a közösségi és rendezvénytérként is használható új vásárcsarnok Nagyszentjánoson. A helyi hagyományok kortárs újragondolása őszinte és szerethető formában valósult meg a Terasz Csoport Egyesület építészeinek tervei alapján.

Impozáns, 19. században épült, téglaarchitektúrájú vasútállomás fogad Nagyszentjánoson, ahogy leszállok az S10-es személyvonatról. A település léptékéhez képest már-már monumentális léptékű, amit tovább erősít, hogy az első lakóházakat jó százméternyi parkos, beépítetlen terület választja el a vasúttól, így az állomás épülete méginkább dominálja a teret. A park mentén kelet felé indulva rövidesen fel is tűnik az új vásárcsarnok épülete.

Az épület története 10 évvel ezelőttre nyúlik vissza, ekkor kereste meg a mindössze 1990 óta önálló önkormányzattal rendelkező község polgármestere az építészeket azzal az elképzelésével, hogy egy többcélú, multifunkciós közösségi házat szeretne a faluba, ahol korábban nem volt erre alkalmas épület – kisebb rendezvényeknek az óvoda vagy az általános iskola adott teret. A forráshiány és egyéb nehezítő tényezők miatt az időközben vásárcsarnokká továbbgondolt épület kiviteli terve 2019-ben készült el, maga az építkezés pedig 2022 tavaszán indult és meglehetősen gyorsan, egy év alatt be is fejeződött. Az önkormányzat a projekt helyszínének egy, a település szerkezete szempontjából központi, korábban mégis építkezési hulladék tárolására használt telket jelölt ki, amely helyzetéből adódóan egyfajta új településközponttá válhat – az állomás közelsége miatt pedig a szomszédos települések lakói számára is könnyen elérhető.

Új épület, kortárs részletmegoldásokkal, mégis időtlen építészeti nyelvezettel, melyben a településre jellemző mezőgazdasági épületek – elsősorban a csűrök – és a vasútállomás architektúrája köszön vissza. Egy kisebb és egy nagyobb egymással párhuzamos, de térben némileg eltolt, nyeregtetős tömeg alkotja a struktúrát – melyről fontos megjegyezni, hogy a teljes tervezett kompozíció első üteme, amely idővel kiegészül majd egy harmadik, a megépültekre merőleges épülettel a vasút felé eső részen. A kisebbik épületrészben a kiszolgáló helyiségek és irodák kaptak helyet, a nagyobbik pedig maga a vásárcsarnok. A két tömeget összekötő térrész az utca tengelyének folytatása – ez az épület fő megközelítési iránya, a megérkezés tere.

A felülvilágított csarnoktér nagyvonalú, tágas, kényelmesen elférnek benne az árusítópultok, ahol főként helyi termelők kínálják portékájukat. A pultok igény esetén elpakolhatóak, így a csarnoktér nagyobb rendezvények befogadására is alkalmas – működhet tehát a projekt legelején felmerült igényeknek megfelelő közösségi épületként, az elsődleges vásárcsarnok funkció azonban biztosítja, hogy a mindennapokban se álljon üresen a ház.

Az épület főbejárata a település felől a templom irányába mutató gyalogos tengelyben van. A mindennapi használat, de akár rendezvények esetén is ezt használják. Nagyobb rendezvények esetén a vasút irányába néző, kis rendezvény térre nyíló kapu is nyitható, ekkor akár 200 főnek is helyet tud adni a megnyitott épület. A hatalmas tolóajtókkal szintén nyitható az előtér is, mely használható kisebb közösségi foglalkozások helyszínének, melyek így akár piacnapokon is megférnek a vásárcsarnok mellett. A csarnok túlsó felén lévő kapu a gazdasági bejárat. A megvalósuló második ütemmel a kisrendezvény tér egy védett kisvárosi főtérré válik majd, melyre valamennyi épületszárny nyitható lesz.

Az épület különlegessége kétségkívül a nyers téglafalazat, melynek külön története van. A megfelelő falazóelemek kiválasztásánál több nagy gyártó termékeit megnézték a tervezők, de végül egy kis Miskolc környéki, manufaktúra-szerűen működő téglagyárra esett a választás. A falazóblokk eredetileg nem homlokzati téglának készült, de a családi vállalkozásként működő gyár léptékéből adódóan el tudta vállalni, hogy egyedileg gyártott, sima felületű elemeket készítsen, melynek homlokzati és belső burkolati felhasználására az illetékes hatóság is megadta a megfelelő engedélyt, így megvalósulhatott a kétrétegű, 30-30 centis, légréses téglafal, mely nem igényelt külön hőszigetelést. A legfőbb kiegészítő anyag a fa, ez adja a nyílászárók kereteinek anyagát, a tetőszerkezetet, valamint a köztes előtérben is megjelenik burkolatként. A csarnoktér megfelelő fényviszonyait az áttetsző polikarbonát oromfalak biztosítják, melyek amellett, hogy fényáteresztőek, hőtechnikailag is megfelelőek.

Összességében reményteli, hogy egy olyan kistelepülésen, mint Nagyszentjános, meg tudott valósulni egy olyan ház, amely kifejezetten izgalmas építészeti megoldásokat nyújt. Kellően hagyománytisztelő ahhoz, hogy ne idegen elemként ékelődjön a faluképbe, de kellően kortárs is, így nem redukálható valamifajta nosztalgikus múltidézéssé. Őszinte gesztusai, anyaghasználata szerethetővé teszik a házat, a település életében betöltött hiánypótló szerepe miatt pedig nem lehet kérdés, hogy megérdemli a figyelmet.

Hulesch Máté