Németh Ilona: Eastern Sugar

Németh Ilona Trafó Galériában látható kiállítása egy többéves kutatás egyik állomása, aminek az építészeti vonatkozásai is különösen izgalmasak. A 2017 óta tartó projekt a csehszlovákiai Juhocukor cukorgyár történetéből kiindulva mára tizenöt szlovákiai, csehországi és magyarországi cukorgyár közelmúltbeli folyamatait mutatja be: az 1861-ben alapított és 2002-ig működő Prága-Modřany cukorgyártól az 1969-ben alapított és működését 2006-ban befejező dunaszerdahelyi Juhocukor gyárig.

A kutatás bemutatja azt a folyamatot, ahogy a Szovjetunió összeomlása, valamint Csehszlovákia felbomlása után a privatizáció, a külföldi felvásárlások és az Európai Unió cukortermelésének csökkenése a cukoripar addigi formájában való széteséséhez vezetett. Ma már csak néhány gyár működik, annak ellenére, hogy az EU cukoripari szerkezetét azóta liberalizálták.

A Trafó Galéria kiállítása az Eastern Sugar projekt első magyarországi bemutatója. A kiállítás a kutatás személyes történelmi beszámolókat gyűjtő archívumából és az egykori gyárak helyszínein készült videók közül válogat. A kiállított anyagok az európai cukorpiaci folyamatokon belül többek között a kelet-magyarországi Hajdúsági Cukorgyár megszűnésére, valamint hat, egykor a közép-kelet-európai régióban működő gyár a projekt címét is adó francia-brit Eastern Sugar vegyesvállalat által történő felvásárlására reflektálnak. Az Európai Bizottság 2006-ban az Európai Unió cukortermelésének csökkentésére irányuló intézkedéseket vezetett be, miután a Kereskedelmi Világszervezet Ausztrália, Brazília és Thaiföld javára megállapította, hogy az európai cukorexport meghaladja a megengedett mértéket. A gyáraknak az uniós nemzeti kvótakiosztásokon keresztül kiosztott cukorkvótákról való lemondásért cserébe az Eastern Sugar vállalat is elfogadta az uniós szerkezetátalakítási kompenzációkat. A kompenzációért cserébe a kvótákról való lemondás mellett a rendelet a gyárak lebontását is előírta – a gyárakat gyakorlatilag a földdel kellett egyenlővé tenni, hogy semmiképpen ne indulhasson újra a termelés, aminek nagyon súlyos gazdasági és kulturális következményei voltak az egykori cukorgyárakkal rendelkező városokban. A projekt részeként Németh Ilona lépéseket tett azügyben, hogy a gyárak egyes megmaradt elemeit építészeti műemlékké nyilvánítsák, ezáltal akadályozva meg a lebontásukat – a befektetők számára ezek az építészeti maradványok nyilvánvalóan nem képviselnek értéket (sokkal inkább terhet), így ez nem egy egyszerű folyamat.

A szlovákiai Juhocukor gyárral ellentétben a magyarországi Hajdúsági Cukorgyár épületei a mai napig állnak, de a gyár már nem üzemel. A gyár létesítményeinek fizikai fennmaradása azt vonja maga után, hogy Magyarországnak hatalmas bírsággal kell szembenéznie amiatt, mert bár az Eastern Sugar vállalat 2006-ban elfogadta az uniós szerkezetátalakítási kompenzáció feltételeit, az épületállományt mégsem bontotta le. Annak ellenére, hogy 2017-ben megtörtént a cukorpiac liberalizációja, és megszűnt a korábban lefektetett kvótarendszer, így minden gyár korlátlanul termelhetne cukrot, a kabai cukorgyárban a szakértők szerint sem fog újraindulni a cukorgyártás a jövőben.

Németh Ilona szlovákiai magyar képzőművész és kurátor. Alkotói gyakorlata a közép-európai régió politikai légkörének személyes tapasztalatát olvassa össze a keleti blokk országainak egyetemes történetével a rendszerváltás éveitől napjainkig. Németh Ilona a Magyar Képzőművészeti Egyetemen diplomázott 1986-ban, majd 1987-ben többedmagával megalapította a Csehországban és a régió más országaiban performanszfesztiválokat szervező Stúdió erté-t. 2006-ban szerzett DLA fokozatot a Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskolájában.

A kiállítás június 19-ig látogatható a Trafó Galériában.

Szerk.: Hulesch Máté