Örökösföldi tanuszoda - Szödényi Katinka diplomaterve

Aki nem ismeri, Örökösföld neve hallatán mesebeli tájra gondolhatna... és a nehezen kezelhető, lakóteleppel övezett, elhanyagolt városi közpark azzá is vált Szödényi Katinka (BME Ipari és Mezőgazdasági Épülettervezési Tanszék) tervezőasztalán.

Tervezési helyszín

A tervezési helyszín az 1980-as évek elején épült panel lakótelep. A város keleti peremén található, innen is kapta a nevét, ugyanis régen művelés alatt álló, örökös földek voltak itt, így lett Örökösföld a terület neve. Örökösföld a város legfiatalabb lakótelepe, ahol a közösségi funkciójú terek, létesítmények kialakítása nem történt meg. Közterek tekintetében a városrész a hazai lakótelepek átlagos, szegényes kínálatát mutatja, vagyis sem a nagy zöldterülettel rendelkező központi Fazekas János tér, sem a többi lakótelepi közkert nem funkcionál valódi közösségi térként. Növényzetben is szegény a lakótelep, ami az ültetés hiányából származik. A közterek, parkok, sportolási lehetőségek fejlesztésével a városrész bekapcsolódhat a város zöldfelületi rendszerébe, valamint növekedhet rekreációs értéke. A fejlesztésekkel a városrész a belvároshoz közeli attraktív lakóövezetté válhat.

A központi Fazekas János tér egy közel 3 hektáros közpark zónájú kopár, gyepes tér. Ennek déli nyúlványa az építési telek. A telken 2008-ban társasházat kezdtek építeni, de az akkori és mostani gazdasági problémák miatt ezt nem fejezték be. A városi fejlesztés - egyúttal a tervezési program - célja a Fazekas János tér rendezése, parkosítása, és sportolási lehetőségek teremtése a lakók és a közeli iskolák számára. E telek visszavásárlásával az Önkormányzat lehetőséget adna egy tanuszoda építésére a park mellett, anélkül, hogy a park zöldfelületét csökkentené. Ezen fejlesztésekkel a városrész vonzereje nőne, elkerülhető lenne a kedvezőtlen irányú demográfiai, társadalmi folyamatok megindulása, amelyek népességcserét és szegregációt eredményeznének.

A helyszín formálta tömeg

A probléma meghatározása
Az 1980-as évek elején a lakótelep a szokásos séma szerint épült. A telep szélén a 10 emeletes lakóházak, középen pedig a közösségi funkciójú létesítmények, mint iskola, óvoda, bölcsőde, park. A panelházak telepítési módja helyet biztosít további közösségi funkciók elhelyezésére. Ezt a világos építészeti képet - a zöldben „úszó" közfunkciók a lakópark centrumában - borították fel a 2000-es években megkezdődött társasház építkezések a belső magban. Ezzel a telep déli részén fekvő óvoda építészeti hovatartozása kérdésessé vált - lakó vagy közpark zóna. Az új építészeti „minőség" sérti az egységes képet, fejlődési problémákat helyez kilátásba.

A lakóházak építése tovább folytatódott, mellyel kiszakította az óvodát a központi magból, újabb területeket tett kérdésessé, és gyors feldarabolódási folyamatot helyezett kilátásba. A 2005-2008-as folyamat megakadt, a további épületek finanszírozási problémáinak köszönhetően. Így adódik a lehetőség a szükséges beavatkozásokra. A park stabilizálása, rendezése és a kérdéses területek szerepvállalása a feldarabolódási folyamat megállításában fontossá vált. A leszakadó területeket vissza kell csatolni a középső magba, és a probléma megoldásához kiemelten szükséges a helyes fejlődési elvek lefektetése az új középület formai megfogalmazásánál (városépítészeti szerep).

Épület és környezet viszonya - tömegformálás
- Az 1. tömegvázlat, az épület a domb alatt. Ez épület és park teljes integrációja. Déli homlokzatával nyitottan kezeli a park határvonalának jövőbeni kérdését, és éles kontrasztot teremt a lakótelep épületeivel.
- A 2. lehetséges tömegforma az épületre felfutó park, mely részlegesen integrálja a parkot. Reagál a parkra és a környező épületekre, városias homlokzatával és tereivel délről zárja a parkot. Átmenetet képez a leszakított terület és a park között, ugyanakkor erősíti a terület eredeti koncepcióját. Lehetőséget biztosít további területek „visszaszerzésére" és a jövőbeni fejlődésre. A park határozott integrációja nélkül az épület nem reagálna a felvetett problémákra. Az épület felelőtlen formai megfogalmazása tovább gyengítené a középső zóna eredeti rendeltetését, utat engedve a további feldarabolódásnak.

A választás a 2. verzióra esett. A forma amellett, hogy teljesíti az urbanizációs tervezési pontokat, képes az uszoda funkció nagyméretű tereinek befogadására is. Délről zárja a parkot, elegáns fogadtatást biztosítva a déli irányból érkezők számára (tömegközlekedés és gépjárműves megközelítés). Északi oldalával tökéletesen eggyé válik a parkkal, épület és park határa eltűnik. Az urbanizációs tervezési szempontok közül kiemelendő továbbá (környezetpszichológiai okok miatt) a vizuális kapcsolat a parkot övező panelházak magasabban elhelyezkedő szintjeivel. A parkban eltűnő épület ezt a kérdést is megoldja.

Tervezési koncepció

A tervezési program a közpark és a telek rendezésével párhuzamosan egy új, 25 méteres úszómedencéjű és egy kisebb tanmedencéjű uszoda tervezéséről szól. Az épület karakterét adó járható félintenzív zöldtető eredményezte a nehézkes tartószerkezetet, mely monolit vasbeton keretállásokból és zárófödémből, merevítő támfalakból és andráskeresztekből áll. Ezen keretek közé kerültek az alacsony belső dobozok, melyek felett szabadon kígyózhat a gépészet.

Az épület kompakt, homogén tömegét a szerkezet négy belső hajóra osztja. A park felőli, északi hajó a kiszolgáló helyiségeket és a kávézót foglalja magába, a második keretállásban az irodák, a belső udvar és a bejárati átmeneti tér kapott helyet. A harmadik egységben található az uszoda bejárata, a recepció és az öltözők, mely mellé a negyedik és egyben legnagyobb fesztávú és belmagasságú rész, a medencetér került. Ezen két utolsó hajó alatt helyezkedik el a pinceszinti gépészet, melynek kiszolgálását egy rámpa biztosítja az utca felől.

A homlokzatok egységesen üvegfelületként jelennek meg, amelyek betekintést engednek az épület belső világába, s mely mögött a második réteg már maga a belső tér. Ez kívülről homogénné, nagyvonalúvá teszi a tömeget, míg belülről nézve közelebb engedi a környezetet. A nagy üvegfelületek hasznosítani tudják a téli Nap melegét, míg nyáron a textil árnyékolóknak köszönhetően mérsékelhető a hőteher, ugyanakkor nem bontja meg az építészeti egységet.
A tervezési program a kidolgozott épülettel együtt jól illeszkedik a 21. századi értékeknek megfelelően lefektetett urbanizációs elvekhez.

Összegzés

A tanuszoda az ott lakók számára kikapcsolódási, sportolási lehetőséget nyújt, a terület melletti iskolák tanulói számára pedig biztosítaná az úszás oktatás lehetőségét a testnevelés óra keretein belül. A park rendezése és az uszoda előtt kialakított városi tér pedig több lehetőséget teremt a kinti időtöltésre és a közös szabadtéri programokra.

Szödényi Katinka

Köszönöm a segítséget tanáraimnak:
Vasáros Zsolt DLA, építész konzulens
Árva Péter, tartószerkezeti konzulens
Horváth Sándor, épületszerkezeti konzulens
Dr. Braxatoris Ákos, épületgépészeti konzulens
Dr. Filetóth Levente, épületvillamossági konzulens
Huszár Zsolt, építéskivitelezési konzulens
Viczai János, gépészmérnök

Nagy Péternek (opponens), Török Péternek (tájépítész), barátaimnak és családomnak.