A Cserhát mélyén, a Buják és Szanda közötti Sas-bércen áll Pappenheim Szigfrid Gróf egykori pompás vadászháza, amely a közelmúlt felújítása óta elsősorban kilátóként működik.
A magas kőfalakra épített favázas felső szintek az 1950-es évektől elhagyott építményben 2000-re teljesen elpusztultak. Újjáépítésük több ütemben, az eredetihez nagyon hasonló szerkezettel, 2017-re fejeződött be.
Az alsó szintek 1910 óta álló kőfalai. A Franz Zell müncheni építész tervezte épület alsó szintjén a grófi család erdészei laktak, a felső szint szolgált a vadászok szálláshelyéül.
A felújítás során a belső tér is eredeti formájában született újjá. Az alsó szinteken turistaszálló kialakítását tervezi a tulajdonos Budapesti Erdőgazdaság Zrt.
A különleges kilátó hétvégéken tart nyitva, a kicsit rossz utat toleráló autóval akár pár száz méterre megközelíthető.
A szomszédos Mátrában, 2015-re egészen hasonló koncepció szerint készült el a Galyatető kilátójának felújítása, immár modern formában a Nartarchitects tervei szerint.
A meglévő torony tetején újabb három szint épült vasbetonból, amelyek belsejében három puritán puritán, de egyedülálló panorámájú szálláshelyet alakítottak ki.
A vasbeton toldásnak köszönhetően a torony újra magasan az immár évszázados bükkfák fölé emelkedik. A belülről kívülre áthelyezett lépcsők által a magasabb torony megtartotta az eredeti szélesség-magasság arányát.
Szintén a vasbeton volt az alapanyaga a Velencei-hegység népszerű kilátójának a Bence-hegy tetején. Az építésére kiírt tervpályázat győztes műve Ruppa Gábor és Merkel Tamás műhelyéből került ki, a pályázaton Betonvirág fantázianévvel szerepelt.
A 2018-ra megépült torony belsejében 113 lépcsőfok vezet fölfelé, amelyek ritkábbá válva, egészen a legmagasabb pontig folytatódnak.
A torony szétterülő tetején a kiszélesedő lépcső alkotja a kilátóteraszt. Mellette a főként pincék és alagutak építésénél, megerősítésénél használt, azonnal megkötő lőttbeton -felület is megfigyelhető.
Egy olyan természeti alakzatokat utánzó formát akartunk itt létrehozni, ami sok mindent felidéz, de valójában semmire sem hasonlít. Titokzatos tárgy a hegytetőn - írta a tervező a koncepcióról. A kilátó nap közben, belépőjeggyel látogatható.
A Veszprém feletti Guya-dombon az építtető praktikus okból tért el a fa szerkezettől. A körülötte növő, fiatal erdőben élő gombák a korábban itt álló fa kilátó vázát elkorhasztották, és a szakemberek szerint az utódjára is hasonló sors várt volna.
Végül a korábban több kilátót is tervező Magyar János szerkesztette az újszerű acél szerkezetet, a erőművi hűtőtornyokra jellemző, parabolikus hiperboloid formával.
Az ezernél is több, horganyzott acél rácsrúd és csomópont alkotta szerkezet előre méretre gyártott darabjait a helyszínen, egyszerű csavarozással illesztették össze, mintegy másfél-két méteres darabonként haladva fölfelé.
A hegyek legelegánsabb építőanyaga kétségtelenül a közelben bányászott kő. Mára persze sem az ára, sem a bányászat környezetvédelmi vetülete miatt nem elterjedt, de Budapest legmagasabb pontján most is megcsodálható.
A kilátó építésére 1904-ben kiírt tervpályázaton Klunzinger Pál műve nyert, amely Schulek Frigyes átalakítása nyomán nyerte el mai formáját (fotók: OSZK/Hungaricana, Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)
1908-ra újratervezett, több szintes tetőteraszaival, és pompás, historizáló stílusával a János-hegyi Erzsébet-kilátó ma is a főváros egyik legnépszerűbb túracélpontja, országos jelentőségű műemlék.
A kilátó alsó szintjén a kezdetektől kávézó működik, míg a fölötte lévő, hasonló kialakítású, kör alakú tér alapvetően üres, kiállítótérként és pihenőként funkciónál. A falakon elhelyezett tablók a hegy és a kilátó történetéről mesélnek.
Az egyre keskenyedő felsőbb szintek vastag falait boltozott ülőfülkék sora szegélyezi.
A kilátó legutóbbi teljes felújítása 2005-re készült el, azóta is jó állapotban várja a kirándulókat, minden nap a nappali órákban nyitva tartva. Fentről a föld görbületéből adódóan nyolcvan kilométeres látókör ered.