Technológia
Passzívházak alapkérdései
2013.01.23. 11:58
Hegedűs Attila építész összefoglalójában a passzívházak alapvető energetikai jellemzőit, követelményeit és előnyeit tekinti át, kitérve a megvalósítás és a megtérülés kérdéseire is.
Mi az a passzívház?
A passzívház egy olyan épület, amely kimagaslóan jó hatékonysággal, és jelentős gépészeti közreműködés nélkül (passzívan) hasznosítja a környezetében rendelkezésre álló hőenergiát. Általánosságban elmondható, hogy a passzívház fűtési energiaigényének 1/3-át a nyílászárókon át érkező napenergia, 1/3-át a bent tartózkodó személyek és a használt berendezések hőleadása, 1/3-át pedig valamilyen hőtermelő (fűtési rendszer) biztosítja.
Ez a hatékonyság azt jelenti, hogy jó közelítéssel egy passzívház fűtési energiaigénye körülbelül 1/10-e egy hasonló, hagyományos épületnek. Egy ilyen épület 1 m2-nyi területe 1 éven át kifűthető maximum 15 kWh-nyi energiával, ami megközelítőleg megfelel 1,5 liter olaj, vagy 1,5 m3-nyi gáz fűtőértékének. Vagyis például egy 100 m2-es ház teljes éves fűtési energiaigénye nem több, mint 150 m3-nyi földgáz.
1/6
Fűtési rendszerek fejlődése
Fűtési rendszerek fejlődése
Fontos kiemelni, hogy a passzívház nem egy építési rendszer, nem egy konkrét technológia. Sokkal inkább mondhatjuk, hogy az építészetben és az építőiparban általánosan használt, járatos megoldások tudatos - műszakilag fegyelmezett, összefüggésekben vizsgált - felhasználása. A passzívházakat ez a fajta szemléletmód, ez a komplex gondolkodás emeli ki a mai, hagyományos épületek közül.
Milyen követelményeknek kell egy passzívháznak megfelelnie?
Ahhoz, hogy a kitűzött célt elérje az épület, egyértelműen számszerűsíthető követelményértékeket határozunk meg. Amennyiben ezeket teljesíti, biztosítható a megkívánt színvonal. Az első és talán a legfontosabb - már a bevezetőben is említett - elvárás, hogy az épület fajlagos fűtési energiaigénye ne haladja meg a 15 kWh/(m²év) értéket. Ez az érték a korábbi elméleti kutatások, valamint az első passzívházak gyakorlati tapasztalatainak összegzése. Egy kivitelezési, ráfordítási és energetikai optimum. Ez az a szint, melynek közelében - reális időtáv figyelembevétele esetén - az épület bekerülési és üzemeltetési költségei összességében a legalacsonyabbak lehetnek.
A fenti érték helyettesíthető egy másik - nem kötelezően betartandó - paraméterrel, ami azt határozza meg, hogy az épület fajlagos fűtési csúcshővesztesége, még a leghidegebb téli időszakban sem lehet nagyobb, mint 10 W m²-ként. A 100 m2-es példánál maradva ebben az esetben az épület maximális fűtési teljesítményigénye 1000W / 1 kW. (A nagyságrend érzékeltetésre: ez egy nagyobb hajszárító teljesítménye.) Ezen követelményszint elérése esetén hagyományos fűtési rendszer kiépítésére nincs is szükség, mert az épület kifűthető csupán a szellőztető levegő temperálásával is.
5/6
Követelmények
Követelmények
Passzívházak esetében az épület határoló szerkezeteinek légtömörsége kiemelten fontos. Arra törekszünk, hogy a szerkezeteken és a szerkezeti réseken keresztül minél alacsonyabb legyen a levegőáramlás. A légcsere csökkentése a hőszigetelés hatékonyságának növelésén keresztül is segíti az energiaveszteség minimalizálását, ezen felül növeli az épület műszaki minőségét, valamint a kontrollált szellőztetés hatékonyságát is. Jelentős szerepe van az energia-megtakarítás mellett a lakókomfort szintjének emelésében is, hiszen segít elkerülni a kellemetlen huzatérzetet és növeli az épület zajvédelmét. Ennek a követelménynek a teljesülését az építkezés egy adott szakaszában méréssel is igazolni kell.
Nem csak a fűtési szezonban szempont az alacsonyabb üzemeltetési költség és a lakótér komfortja, hanem a nyári időszakkal kapcsolatban is fogalmazunk meg hasonló elvárásokat. Egy passzívház esetében a lakótér nyári túlmelegedése nem haladhat meg egy - még elfogadható, 10%-os - szintet. Ez a kritérium - az ilyen épületek kiemelten jó hőszigetelési képessége, megfelelő tájolása, a beépített szellőztető rendszer és az árnyékolási megoldások racionális alkalmazása miatt - az esetek többségében klimatizálás nélkül is elérhető.
Az épület határoló szerkezeteivel szemben megfogalmazott korábbi követelményeken felül van még egy szempont, ami segíti, hogy egy passzívház összes energiafelhasználása se legyen pazarló, és ezáltal az üzemeltetés ökológiai lábnyoma alacsony maradhasson. Egy fontos elvárás, hogy a primerenergia-igény nem haladhatja meg a m2-re vetített 120 kWh/év értéket. Ez a mutató az épületek energetikai megfelelését, az alkalmazott energiahordozó típusától függetlenül, egymással összemérhető módon jellemzi.
Hogyan valósítható ez meg?
Ahhoz, hogy épületünk passzívházzá váljon, két fontos alapelv következetes betartásán keresztül vezet az út. Az épület hőveszteségeit csökkenteni, míg a hőnyereségeket növelni kell. A konkrét eszközök mellett ebben először a tervezési alapelveket kell megfelelően alkalmazni. A tervezési terület környezeti feltételeinek, a klimatikus adottságoknak az ismerete és figyelembevétele mellett kiemelt eszköz az épületek megfelelő tájolása, tömegformálása, az optimális alapterület / lehűlő felület arány megtalálása. Az épület konkrét alaprajzi rendszerének, az ablakok mennyiségének és méretének, valamint az árnyékolási megoldások racionalizálásának a szerepe sem elhanyagolható. Ezek együttes alkalmazásával lehet a legnagyobb hatással lenni a majdani épület energiaigényére.
2/6
Fő elemek
Fő elemek
A műszaki megoldások vonatkozásában első körben a jó minőségű, egyenletesen hőszigetelt, hőhidaktól mentes épületburok szerepét kell kiemelni. Ennek energetikai rendeltetése elsősorban a hőveszteségek csökkentésében jelentkezik. Ennek a buroknak a részei a megfelelően tájolt, minőségi nyílászárók, amelyek rendeltetése passzívházakban különösen fontos. Ezek az elemek a hőveszteség minimalizálása mellett a hőnyereségek maximalizálásában - napsugárzás energiatartalmának hasznosításával - is kiemelt szerepet vállalnak. A következő fontos szempont, hogy a határoló szerkezeteknek önmagukban, illetve a csatlakozásoknak a lehetőségek szerint minél légzáróbbnak kell lenniük. Az épület egészének légtömör kialakítása a passzívházak fontos alkotóeleme és a kivitelezés minőségének egy markáns sarokköve.
A mai építési technológiák mellett már hagyományos épületeknél is problémát jelent, hogy az ablakok zárt állapotában a lakás levegője hamar elhasználódik. A lakótér komfortjának megőrzése miatt azonban mindenképpen biztosítani kell a szükséges, folyamatos szellőzést. Ezt passzívházaknál kiegyenlített szellőztetési rendszerrel oldjuk meg. A hőveszteségek minimalizálása érdekében minden esetben hővisszanyerős szellőzést alkalmazunk. Ennek elve, hogy a távozó levegő nagy hatékonysággal átadja a benne tárolt hőenergiát a beszívott friss levegőnek anélkül, hogy a légáramok (és ezzel együtt a szennyező anyagok, vagy a szagok) keveredhetnének.
Mit nyújt egy passzívház? Miért jó?
Az első és legszembetűnőbb különbség az energiafogyasztásban jelentkezik. Mint arról már a bevezetőben volt szó, egy passzívház fűtési energiaigénye kb. tizede egy hagyományos épületnek. Ez már önmagában is jelentős ökológiai előrelépés - hiszen az energiafelhasználáson keresztül a környezetszennyezés és -terhelés csökkentése segíthet visszafordítani káros folyamatokat - ami az egyén, a használó, a befektető szintjén is kimutathatóan előnyös.
Bár önmagában az ilyen épületek megvalósítása jelenleg némi többletráfordítást igényel - németországi tapasztalatok alapján ez a plusz valahol a 8-15%-os szint környékén van -, a markánsan alacsonyabb üzemeltetési költségek miatt még így is - 15-20 éves távlatban - kisebb összráfordításról beszélhetünk. Ezen időtávon felül pedig már egyértelműen egy passzívház minősül a legolcsóbb megoldásnak.
A lakók azonban nemcsak energia- és környezettudatosságukat, hanem egészségüket is szolgálhatják választásukkal. Az ilyen épületekben kialakuló hőmérséklet-eloszlási és levegőminőségi állapotok jelentősen magasabb komfortszintet nyújtanak. Ilyen például a zaj-, por- és pollenmentesség. Nincs bántó hidegsugárzás és huzatérzet, páralecsapódás és penészedés nem fordul elő. A folyamatosan biztosított friss levegővel az emberi működés során a kilégzéssel a levegőbe kerülő - amúgy szennyező - CO2 koncentráció alacsonyan, a szervezet oxigénellátása és a levegő páratartalma az optimális szinten tartható. A tapasztalatok alapján ezek hatására a lakók pollenallergiájának jelentős csökkenése (akár tünetmenetessé válása) figyelhető meg, az alvás is jobb, pihentetőbb. A belső felületek egyenletes hőmérséklete miatt akár 1-2 fokkal alacsonyabb léghőmérséklet mellett is biztosítható a lakótér teljes területén (az ablakok közvetlen környezetében is) a kellemes tartózkodás.
4/6
Megtérülés
Megtérülés
A passzívházon túl? Zéró energiás ház, aktívház
Passzívház esetében az energiafelhasználás mértékét definiáljuk, illetve csökkentjük jelentős mértékben. Ugyanakkor nem határozzuk meg, hogy a szükséges energiát milyen forrásból és milyen gépészeti vagy ellátó rendszerrel fedezzük. Ezzel szemben a másik két kategória esetében a helyben megtermelt és a helyben felhasznált energia viszonylatát figyeljük. Ha az ingatlanra telepített gépészeti rendszerek által generált és a felhasznált energia éves szinten kb. azonos, nullenergiás, ha az előállított kapacitás magasabb, aktív házakról beszélhetünk.
Ha a gondolatmenetet folytatjuk, könnyen belátható, hogy az ilyen típusú épületekhez vezető legracionálisabb út is a passzívházakon keresztül vezet. Egy extrém alacsony energiaigényű létesítményből lehet a legegyszerűbben, a legkisebb ráfordítással energia semleges, vagy akár energiát termelő épületet létrehozni.
Hegedűs Attila
holnaphaz.blog.hu
17:52
Tisztelt Bardóczi Úr!
Rövidre zárom:
Ön szerint: "A szalmáról meg annyit, hogy sajnos meg van tiltva. Hatóságilag, tűzrendészetileg, biztosításilag. Tehát picit álságos azzal jönni szerintem, hogy lehet akár ebből is."
Az igazság:
Semmi sem tilos, amiről igazolták az alkalmasságát!A CereDom Kft kidolgozta, velük együttműködve lehet szalmából építeni.http://www.ceredom.hu/
http://www.szalmahaz.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=159&Itemid=72
20:03
Az a bajom ezzel az úgynevezett "passzívház" témával, hogy az egész már megint nem tisztességes mérnöki/építészi megközelítésből indult. Magyarán: ha arról beszélnénk, hogy a cikkben meghatározott műszaki jellemzőkkel bíró ún. p.ház a fejlett világ túlzott energiafogyasztása által okozott problémára adott egyik lehetséges (szerintem ebben a formájában nem a legszerencsésebb) válasz. De van még egy csomó más alternatíva (ezek egy része durvább, más része jóval szelídebb technikákat használ), csak éppen az európai politikusok csekély agyteljesítménye nagyjából csak a passzívház szó megjegyzésére és szajkózására volt elég, amire aztán néhány cég ráugrott, hogy az előbbiek segítségével erőszakkal a lakosságra sózzák a termékeiket, akár kell nekik, akár nem.
Mi pedig a szakmai vitáról lekésve vesztes pozícióból próbáljuk az egészet kommentálni. Így szerintem fölösleges...
17:32
Kedves Attila, tisztelt Kollégák !
Az általad említett előzmények egyik szerzője én, a másik Te voltál (itt a sorrend az időrendiségnek szól). Ekkor én úgy értékeltem, hogy bár különböző szempontokat tartunk fontosnak , de azonos célokat próbálunk képviselni eljutottunk egy olyan pontra, ahol ellentétes véleményeink ellenére is korrekt egymást építő párbeszéd alakult ki. Azért írok, hogy ettől a ponttól csak előre lépjünk, ne visszafelé. Ezért én mint olyan, aki nyíltan vállalja, hogy nem hisz a passzívház filozófiában mondanék néhány szót a passzívház védelmében, majd tennék néhány kritikai megjegyzést, de azt nem a passzívházról, hanem a hozzá kapcsolódó marketingről.
Érvek a passzívház mellett.
Bár meglátásom szerint írott formában azok az elvek, amit a passzívház kialakításáról írnak Vitruvius óta ismertek és nem tartom jogosnak, hogy ezt akár a PH, akár más rendszer kisajátítsa, a valóság az, hogy sajnos tapasztalatom szerint a manapság tervezett épületek jó része elgfelejti ezeket az ismereteket, elvtelenek, kiszolgálnak sekélyes üzleti érdekeket. Ezzel szemben a passzívház gondosan felépített rendszere komoly előrelépés és hasznos, érdemes alkalmazni, átvenni.
Ami a szellőztető rendszereket illeti, nem értem a problémát. A rekuperátoros szisztémák jó helyen és megfelelően alkalmazva hasznos és takarékos megoldások lehetnek, akár passzívházról, akár "hagyományos" házról van szó. Én saját magam lassan 10 éve szinte minden házamba betervezem igen jó visszajelzések vannak és valóban az ablakot akkor is ki lehet nyitni, ha van szellőztető rendszer, tapasztalatom az, hogy a felhasználók igen hamar rájönnak, hogy mikor nyissák ki az ablakot és mikor ne. Szóval egy szerkezetet kikiáltani jónak, vagy rossznak oktalanság.
A passzívházak szerkezeti kialakításában igen sok olyan megoldás van, amit érdemes megismerni és alkalmazni még nem passzívházaknál is. Saját véleményem szerint vannak eltúlzott konstrukciók is, de ezek lehetnek vita tárgyai és csak úgy lehet vitatkozni, ha megismerjük és elemzzük.
A kritikák – építő szándékkal írom, bár lehet, hogy kellemetlenek lesznek.
Kedves Attila. Ismerve eddigi írásaid azt kell mondanom, hogy saját magadhoz mérve jelen cikked kritikán aluli, egy házi edénybemutató szintjén van. Ne is haragudj, de tájolásról, meg árnyékolásról beszélni mint a PH sajátjáról egy szakmai fórumon illetlenség, a PH és a "mai hagyományos épület" általad megadott szembeállítása már az etikai határokat súrolja. Gondolj bele, hogy azért sokan vannak – magamat is ide sorolom -, akik egy rendszert felépítve nem arra jutottak, hogy PH házat tervezzenek (magam részéről ez sem kizárt, de még nem találtam olyan szituációt, ami indokolná) és ezen kollégákat megsérted. Tudom, hogy nem ez a szándékod, de gondolj bele. Javaslom menj el Turára – ha még nem voltál ott – és nézd meg Ybl mester villáját. Látva az ott alkalmazott megoldásokat (napcsapda, fénykürtök, stb.) biztos vagyok benne, hogy kicsit szégyenkezni fogsz.
A hővisszanyerős szellőzés propagálása, mint PH megoldás hiteltelen, mint írtam számos helyen alkalazzuk, mint technika hazai viszonylatban is több évtizedes (igaz nem lakóházban), kb. annyira újdonság, mint Charles hercegnek az angol WC. Az mondjuk vicc, hogy ez vitatémává vált.
Írod - "a lakótér nyári túlmelegedése nem haladhat meg egy - még elfogadható, 10%-os - szintet. " Ilyet mérnök ember magyarázat nélkül nem ír le. Mi a viszonyítási alap, mi a referenciaérték, az milyen bekövetkezési értékhez rendelt, mi a statisztikai adathalmaz, milyem model alapján számolva, ez egy nominális érték, vagy valószínűségi mutató...........?
Biztos nem így van, de olvasva különböző helyeken most megjelent PH írásokat, nekem az a benyomásom, hogy a hamarosan induló PH tanfolyam marketingjáról van szó. Semmi bajom ezzel, de engem inkább elriaszt, kicsit hajaz a "hogyan tudhatod meg az ókori egyiptomi piramisokban talált csodamódszert sok pénzért " akciókra.
Kérdezheted, kérdezheti bárki, hogy akkor miről beszéljünk, mi a továbblépés ? Néhány javaslat.
a nyári túlmelegedésre megadott szabványos számítási módszerek elemzése (MSZ EN ISO 13791) és összeasonlítva PH számítással.
Talajon fekvő szerkezetek hőveszteségének számítása szabvány szerint, végeselem szimulációval, energetikai rendeket szerint, PH szerint – összehasonlítás.
Hőhidak értékelése költség és energia optimum szempontból.
Költségoptimalizált méretezések EU dierktíva szerint (http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2012:081:0018:0036:HU:PDF), hamarosan kötelező lesz, "félig" már az. A PH milyen válaszokat ad erre?
És folytathatnám. Kedves Attila, remélem hozzászólásomat építő és baráti szándékúnak fogod fel, mert annak szántam.
Üdv.
Huszti István
10:30
@HI: Így írnám én. "Tegnap a szomszédom megvette álmai autóját egy Audi A8 W12 biturbódizelt. 45.000.000.-FT .t. De cserébe 2 litert fogyaszt 100 kilóméteren és így sokkal jobban hozzájárul a föld megmentésért."
De a passzívház tervezésnek, melyet egy Német (ez is....) magáncég alakít, irányít, amúgy rendkívüól korrekten azért érdekes nomyja rá kézjegyét itt sokmindenre. Jómagam egy MAGYAR rendszert dolgoznék ki.
Ha ügyesen csinálják lesz ez is ISO féle ostobaság, amely szabvány lesz itt hamarosan.
11:58
@HI: Kedves István,
Azt hiszem a korábbi értékelésed továbbra is helytálló, a saját véleményemben jelentős változás a kérdéses diskurzusok óta nem állt be. Korrekt, pontokba szedett hozzászólásodra én is igyekszem hasonló módon válaszolni.
A passzívházak mellett megfogalmazott gondolataiddal alapvetően egyetértek, így azt hiszem erre nincs értelme reagálnom. Térjünk rá a kritikákra, ami - ahogy mondod - alapvetően a passzívházak marketingje kérdésre, illetve jelen bejegyzésre utalnak.
1. Úgy érzem a cikk gondolatmenetét tökéletesen félreértetted. Miként említettem a lényegi célom az volt, hogy a passzívházakkal kapcsolatos alapkérdéseket röviden bemutassam, tisztázzam (Mi az? Milyen követelmények? Hogyan valósítható meg? stb.) Kollégákkal beszélgetve az az érzésem alakult ki - és talán ebben a hozzászólások alapján lehet némi igazság - hogy még az építész közvéleményben is sok félreértés, tévhit él a témával kapcsolatban. Arra törekedtem, hogy néhány kérdés köré csoportosítva, a legfontosabb alapinformációkat bemutassam segítve ezzel a témához nem értők tájékoztatását. Hogy ez téged egy edénybemutatóra emlékeztet, az külön sajnálom.Ha a cikk első képét megnézed abból is kiderül, hogy senki sem kívánja kisajátítani akár az árnyékolás, akár a tájolás kérdéskörét. Pont ellenkezőleg, arra kívántam rámutatni, hogy a passzívházak gondolkodásmódjában sokkal kevesebb újdonság van, mint azt esetleg a tájékozatlan érdeklődök gondolnák.
Igazad lehet, a hagyományos épület megfogalmazás talán nem volt teljesen szerencsés, erről a hagyományos mosópor jut az ember eszébe. Esetemben a 'szembeállítás' - ha van ilyen - az átlagos épületekre vonatkozott. (Sajnálom, ha ezt a gondolatot te vagy más sértőnek vette, nem volt ilyen célom. Amúgy is - hisz tudjuk - a jelenlévők mindig kivételek! :-)A korábbi beszélgetések alapján azt hiszem abban nincs vita közöttünk, hogy sajnos az itthoni, átlagos építési minőség - mind építészeti, mind a műszaki minőséget ideértve - messze van a kívánatostól. Ezen épületek közül egy passzívház véleményem szerint a műszaki minőség kérdésében mindenképpen kiemelkedik. Jogos az a felvetés, amire több kolléga is utalt a hozzászólásában, hogy az építészeti minőség kérdésében a passzívház követelményrendszer nem hozott többletet. Ez így van, de nem is ez a célja, hanem a sokak számára elfeledett, régen alkalmazott tervezési elvek újbóli meghonosítása, és a megvalósult produktum műszaki minőségének az emelése. Az építészeti színvonal eddig és továbbra sem az ilyen vagy olyan követelmények teljesítésétől vagy nem teljesítésétől függ. Azonban az szerintem minden kritika ellenére látható, hogy a műszaki minőségben történő elmozdulásban - itthon is - igenis kiemelt szerepe van a passzívház idea erőteljes térhódításának.
2. A hővisszanyerős szellőztetés messze nem a passzívházak kizárólagos találmányának állítottam be (ha visszaolvasod, szerintem ez egyértelmű), azonban a mondat fordítva igaz, miszerint minden passzívház rendelkezik ilyennel.
3. Ezt a kritikádat értem a legkevésbé. Természetesnek gondolom, hogy egy 'figyelemfelkeltő', általános információkat felhozó cikk, nem mélyed el a műszaki részletekben. Az inkriminált mondat a 'Milyen követelményeknek kell megfelelni?' szakaszban található. Összesen öt követelményt szerepeltetek, mindre jut 1-1 bekezdés. A követelmények kifejtése egyenként, önmagában is megérdemelhet 1-1 cikket, itt nem volt célom ezeknek az aspektusait bővebben taglalni. Szerencsére mondhatom, hogy mindegyiket részletesebben is kifejtettem már - ha akarod belinkelhetem az ezzel foglalkozó blogbejegyzéseimet.
4. Összeesküvés elméletben erős nemzet vagyunk, azt hiszem ez a bekezdésed is annak tekinthető.Egyrészt semmilyen anyagi vagy egyéb kapcsolatom nincs az idézett tanfolyammal. Másrészt a megjelent cikk eredeti szövege valamikor kb 2 hónappal ezelőtt született meg. (Ha figyelmesen nézel szét a blogomon, láthatod, hogy november vége óta jelentek meg belőle részek.) Az anyagot is még akkor küldtem át az építészfórum szerkesztőségébe, hogy miért most jelent meg, ezt ne tőlem kérdezd.
Az általad felvetett továbblépési irányok érdekesek, szerintem is többeket érdekelhet.Közülük egyedül a költségoptimum kérdésére térnék ki részletesebben, hiszen ezzel kapcsolatban tettél fel kérdést, illetve ez az, ami talán a legnagyobb érdeklődésre tarthat számot.
A belinkelt eu-s előírást olvastam, miként az ennek és a 2010/31 EU direktíva alapján készülő itthoni szabályozást előkészítő publikus munkaanyagokat is. Mindannyian jól tudjuk, hogy egy jogszabály előkészítése hosszadalmas folyamat. A szakmai és egyéb racionálisnak tűnő elvárások mellet egyéb belső mozgatórugói is vannak, de ezekre azt hiszem nem nagyon van ráhatásunk. Amit tehetünk, hogy a publikus anyagokat illetve a végső szabályozást véleményezzük.
Hogy a passzívház követelményrendszer hogyan áll a költségoptimalizálás kérdéséhez? A korábbi - és korábban itt is belinkelt - netes diskurzusunk során már szóba került közöttünk ez a kérdés, és már akkor utaltam rá (egy blogbejegyzés linkjét mellékelve), hogy az egész követelményrendszer meghatározása során kiemelt helyen szerepel ez a paraméter. Ennek gyakorlati 'működését' azóta több tanulmány is visszaigazolta. A saját számításhalmazom (mely elérhető és bárki által leellenőrizhető publikációja megtalálható az építészfórum oldalán a Milyen vastag legyen a hőszigetelés 2.0 cím alatt) is alátámasztja, megerősíti ezt a vélekedést. Sőt az általad 'piramisokban talált csodamódszerhez' hasonlított, nemzetközi tananyag alapján működő PH oktatás is egy modult, egy teljes napot szentel a gazdaságosság kérdésének, és a számítási metódusok megismertetésének.
Bár nem gondolom, hogy a PH idea mindig, minden helyzetre az egyedül üdvözítő megoldás, összességében azt hiszem, hogy nincs túl nagy szégyenkezni valója. Fontosnak tartom, hogy konkrét épület függvényében és egyedi mérlegelés alapján szülessen meg a döntés az elérendő energetikai színvonal és az alkalmazandó műszaki megoldásokról. Ehhez viszont elengedhetetlennek tartom, hogy reális képe legyen a közreműködőknek a lehetőségekről.
Hegedűs Attila
13:06
@epiteszikon: „Ki mint él, úgy ítél” – az Audi A8 W12 biturbódízel hasonlat a maga tízszeres autó árával olyan asszociációt kelt, mintha a passzívház valami olyasmi lenne, ami egy „normál” ház többszörösébe kerül. Erről nyilvánvalóan nincs szó. Egy passzívházat lehet „normál” házzal összevetni bekerülési költség tekintetében, lásd például ezt a friss elemzést: ahol egy harmincmilliós családi ház (amúgy az első minősített magyar passzívház) került összevetésre a hasonló paraméterekkel rendelkező piaci társaival (amik nem passzívházak).
A konkrét piaci adatokon alapuló összevetés 13%-os többletet mutatott ki.
Nem arról van szó tehát, hogy sokkal többet kellene költeni egy passzívházra ahhoz, hogy cserébe kedvező fogyasztást kapjunk. A nemzetközi adatok és a hazai tapasztalatok is azt támasztják alá, hogy a többletköltség egy passzívház esetében 10-15% - és ez az arány folyamatosan csökken, részben a szabályozók szigorításának, részben a komponensek árcsökkenésének köszönhetően.
A kétliteres hasonlat már jobban ül. A passzívházakat szokás még „másfél literes” házaknak is hívni, autós hasonlatnál maradva, a passzívházak másfél liter fűtőolajat (vagy magyar viszonyokra talán jobban illő másfél köbméter földgázt) fogyasztanak évente és négyzetméterre vetítve – ez olyan jellemző, mintha az autóink másfelet fogyasztanának százon. Az autós fogyasztással mindenki tisztában van, az ingatlanok fogyasztásával nem.
Én a magam részéről nagyon örülnék, ha lehetne a piacon olyan autókat kapni, amik 10-15%-kal többe kerülnek ugyan, de másfelet fogyasztanak százon.
Én erre várok, és talán nem reménytelenül, mert műszakilag lehetséges, van már rá példa, a VW egyliteres autója, aminek a prototípusa már 2002-ben elkészült, de valahogy nem akar a piacra kerülni… A továbbfejlesztett és piacra szánt L1-et 2009-ben mutatták be, és 2013-ra ígérték, majd meglátjuk… most az XL1-nél tartunk, ígéretes ... Szóval tessék ehhez hasonlítani a passzívházat.
15:49
Kedves Kollégák,Érdeklődve olvasom a véleményeket. A cikk eredeti célja pont az volt, hogy tisztázzon bizonyos alapkérdéseket, erre több hozzászólás is olyan 'kritikákat' fogalmaz meg, melyek még utalás szinten sem szerepelnek az írásban.- Ablakot ne lehetne nyitni? Hol van ez leírva? Mindenki a saját lakását úgy használja ahogy neki tetszik és nincs ez megtiltva egy passzívházban sem- PS hab - Említette volna valaki a cikkben? Senki nem határozza meg, hogy az energiacsökkentést ki milyen eszközökkel, szerkezetekkel, anyagokkal oldja meg.- A gépészet 20 év alatt elavul? Így van. De ez alól a hagyományos épületek rendszerei sem kivételek!- Valaki propagálta volna a bonyolult gépészeti rendszereket? Nem látom nyomát a cikkben. A passzívház idea egyik alapötlete pont az, hogy olyan alacsony szintre le lehessen csökkenteni a fűtési energiaigényt, ami akár a szellőztető levegő temperálásával is biztosítható. Ilyen eseten még a szokványos fűtési rendszerekre sincs szükség.- Pollenszűrőről sem tesz említést a cikk, csak konkrét használói tapasztalatokra utal, miszerint a passzívházak levegője (a szellőztető rendszerhez tartozó szűrők miatt) lényegesen tisztább.- Vályog és szalma: ez megint nem ide vágó észrevétel. Mivel a felhasználható anyagok köre nincs bekorlátozva, az u.n. hagyományos, ökologikus anyagok elterjedésének mértékét sem a passzívházakon kellene 'leverni'.Az ilyen jellegű vélemények a valós információk helyett zsigeri elutasításra utalnak. Kérdés, hogy ez-e a helyes hozzáállás?Hegedűs Attila
16:37
@h.e.g.a: (egy építészeti fórum olvasóközönsége építészeti válaszokat* keres - a fenti cikket olvasva ezek híján arra tudunk rákérdezni, amit a cikk felkínál: szigetelés, zártság, gép, burok. A dolog továbblendítése szerintem nem az ellentétek felerősítése lenne (másnál: "passzív-gyilkosok"), a kérdések anakronisztikussá növelése, hanem egyszerűen jó és szép példák bemutatása (ad abszurdum gondosan tervezett alaprajzzal, átgondolt kertkapcsolattal). Jómagam fentebb hoztam kettőt (plusz egy grönlandit) - a passzívház mellett érvelők miért nem hoznak úgy negyvenet?...)
*ha ezt valaki (egy más hozzászólásban) a "csicsával" és költséges megoldással tartja azonosnak, akkor ott hamar vége lesz a beszélgetésnek, közös nyelv híján.
16:55
@mB: http://www.passivehousedatabase.eu/
http://www.passivehouse-international.org/index.php?page_id=288
http://www.passiv.de/en/index.php
14:37
Kedves fórumozok, passzivház gyilkosok és tisztelt passzivházat szeretők.
Emlékeztek-e a számítógép meglenésére...? minek az nekem, drága s egyáltalán mire is jó? kijelentésekre?
Emlékeztek a mobiltelefonok megjelenésével a reakciókra, véleményekre.....? Bunkofon meg a többi....
Miért kell minden egyes új lépést azonnal a sárba taposni?
Főleg úgy okoskodni, hogy ki sem próbáltad, esetleg nem is láttad csak fényképről.
Miért is állítottok axiomákat azszerint hogy milyen mások véleménye, ami megint mások véleményére épűl?
Egy olyan megnyilvánulást sem olvastam, hogy benne laktam egy hetet, ilyen vagy olyan volt. Csak beszéltek a vastüdőről, de arrol hallgattok, hogy alapvetően egy jóminőségű, ablakkal ellátott, bármilyen szigeteléssel megépitett épület olyan mint egy beföttes üveg. Egy átlag hálószobában ahol ketten alszanak, reggelre a CO2 (széndioxid ) mennyisége 5-7000 PPM – a megengedett 1500 érték helyett. Fáradtan, leverten ébredünk, idegesek vagyunk s nem tudjuk miért. Hát azért mert pihenés gyanánt a saját és partnerünk elhasznált kifujt levegőjét szivjuk be újra kölcsönösen. Nem beszélve a kilehelt páramennyiségről, aminek ha utánnanéztek nagyon is sok (rajta, fel a netre - szándékosan nem adok értékeket) Ja nyissunk ablakot! OK akkor, anyú vagy apú kel fel 2 óránként, 10 percet szellőztetni, mert kb ez az optimális. Arról nem beszélek hogy egy szellőztetés alatt akár 8-10 fokkal is lehülhet a levegő – ideális állapot a megfázásra s főleg gyógyszeripar számára. Több pénz megy el a fűtésre is meg a gyoszerezés sem 2 fillér.
Tény és való, hogy a jurtának közvetlen kapcsolata volt a kertel, s ha megunta tulaj a helyet tovaállt. Mert az volt a módi meg a praktikus de akkor még jocskán szaporodtak a jegesmedvék meg a világ sem volt túlnépesedve és a Föld hamar fel tudta dolgozni a hátrahagyott szemetünket!!!!. Semmi sem tökéletes még a passzivház sem, ám egyelőre épület viszonylatban ennél jobbat nem tudok energetikai szempontból.
Bocs, megfeledkeztem a formáról hogy ilyen meg olyan a passzivház, csunya, otromba ...hááát a megrendelő vállassza ki az építészt (akit le lehet cserélni). Passzivház lehet bármilyen, lehet épiteni bármiből, nincsenek megszoritások. Minél csicsásabb-csúcsosabb annál drágább – más épűlet is. Energetikai szempontból egy jó felület /térfogat arány előnyös és olcsobb is, hisz kevesebb anyag kell hozzá.
Szerintem a háznak belulről kell kényelmesnek, praktikusnak lennie, mert nem azért építünk hogy a szomszéd irigyeljen (ez a kategoria úgysem fog passzivházat építeni). Amúgyis irigyelenek majd ha egy kicsi, szerény küllemű házat tudunk felhúzni manapság, ami lehet passziv is, egy, maximum 15% plusz ráfordítással.
A 40.000 minősitett passzivház megett legalabb tízszer annyi nem minősitett, majdnem passzivhaz áll de erről senki sem beszél. S ez csak a német minősítés rendszer szerinti passzivházak, a svájci, vagy svédországi épületekről szó sem esik. Mindezek az épületek bizonyitják hogy megalapozatlanok azoknak a válemények többsége amit itt olvastam a passzívház gyilkosok tollából.
Nem akartam senkit sem megsérteni de szótlanul sem akartam hagyni az olvasottakat, de ha meg is sértődnek, az sem baj hisz tudjuk, hogy az igazság néha fáj!
19:17
"Fontos kiemelni, hogy a passzívház nem egy építési rendszer, nem egy konkrét technológia. Sokkal inkább mondhatjuk, hogy az építészetben és az építőiparban általánosan használt, járatos megoldások tudatos - műszakilag fegyelmezett, összefüggésekben vizsgált - felhasználása. A passzívházakat ez a fajta szemléletmód, ez a komplex gondolkodás emeli ki a mai, hagyományos épületek közül."
Ha jól fordítom, akkor a "mai hagyományos épület" az, ahol az építőiparban járatos megoldásokat műszakilag fegyelmezetlenül, összefüggéstelenül, nem komplex gondolkodással alkalmazzák ?
11:09
Sajnos elfelejtitek, hogy a városi átlagmagyar azért tudja nagyvonalúan fűteni az utcát olcsó földgázzal, mert az irreális összegekkel dotált az állam (adófizetők) részéről. A földgáz valós ára ca. 70-80%-kal magasabb lenne. A reális árszínvonal mellett már mindenki jobban elgondolkozna a takarékosságon.
A passzívház egy koncepció. Nincs megszabva, hogy miből lehet építeni. Leginkább két speciális eleme van: a hővisszanyerős szellőzés és a jó hatásfokú háromrétegű üvegezésű ablakok. Nagyon sok természetes anyagból építenek passzívházat: tömörfa-panel, cellulóz- , gyapjú-hőszigetelés (olyan gyapjú, ami másra nem jó) stb. Egyáltalán nem kötelező EPS-t használni (ezt egyébként a mai magyar nem-passzívházak többségére is felnyomják).
A passzívház az egyik válasz arra a szükségszerűségre, hogy néhány év múlva egész Európában közel-nullaenergiafogyasztású házakat kell építeni. Ez Rómától északra komoly műszaki kihívást jelent.
(Csak zárójelben: a német magántulajdonú Passivhaus Institut mellett, több ország nemzeti hatóságai is kidolgozták a saját passzívház-normáikat - pl. Svájc, Svédország...)
11:43
@zim: Ez a szám nyilván túlzás. Kérem, nézzen utána a dotációnak és ossza meg velünk, mire jutott.
12:14
@zim: "A passzívház egy koncepció."
Inkább egy rossz kísérlet,
amely azt a kérdést válaszolja meg, hogy lehet-e egy külvilágtól hermetikusan leválasztott dobozba költözéssel energiát takarítani meg? ja, lehet.
azt a kérdést fel sem teszi, hogy jó-e ilyen térben élni? hogy megérti-e az ügyfél, hogy mi áll a fűtésszámla-csökkenés fonákján?
netán, hogy megtérül-e valaha ilyen dobozokat építeni?
---
mellesleg, a napelemek látható fejlődésével, jó eséllyel 1-2 évtizeden belül sokan fognak tudni olcsón energiához jutni, szóval könnyen lehet, hogy senki sem fog ezen a 0 energia dolgon kattogni.
12:47
@lenienn: Bár én is azon a véleményen vagyok, hogy a passzívházzal kapcsolatban az egyik legkevésbé átgondolt problematika a "műlevegő" - és ezzel összefüggő baromira könnyen elromolni képes, fenntartásigényes, specialistaigényes gépészet kérdése, azért nagyon szeretném, a null energia ügyön (na jó legyen csak alacsony energia) sokan kattognának, akár lesz áttörés napelem (vagy bármilyen más alternatív energia) ügyben-akár nem. Miért? Mert úgy globálisan nem leszünk megmentve attól, ha találunk egy olcsó alternatív energiaforrást. Az olcsó energiaforrás ugyanis csak tovább gyorsít bennünket abban a törekvésünkben, hogy lakhatatlanná tegyük a bolygót (mondjuk kivéve: csótányok). Ha van korlátlan energia, akkor minden olyan emberi tevékenység gyorsul, amely más környezeti tényezők (víz, levegő, talaj) felélésével jár. Csöppet sem biztos, hogy az energiafelhasználás közvetlenül érinti ezeket, közvetetten is bőven van rá módja. Ha van energia, akkor olyan helyekre is benyomulunk, ahová nem lenne szabad, mert felborítunk kényes egyensúlyi helyzeteket. Ha van energia, akkor népesedünk korlátok nélkül. Egyszóval önmagában az olcsóbb és tisztább energia nem fog megváltást hozni, ha ehhez nem társul energiaigény csökkenés, energiatakarékos életmód és egyben a "fenntartható növekedés" közgazdasági paradigmájának feladása is. Így együtt. Mert a "növekedés" és a "fenntartható" között ellentét feszül - ezt jelenleg kevesen látják a fősodorban, vagy pontosabban kevesen akarják látni, alternatív ötlet meg - a kommunizmuson kívül - nincs forgalomban. Az összes többi megközelítésmód (a passzívházak ma használt leggyakoribb anyagait és gépészetét is beleértve) a "green washing" marketing kategóriájába tartozik, és ezen olyan nagyon még a dizájn se segítene, sőt! (az Odoo projekt minden tisztelete mellett). Éppen ezért a passzívház, mint koncepció legértékesebb eleme éppen az energiatakarékosság ügye, úgyhogy kattogjunk csak ezen bátran tovább úgy, hogy anyaghasználatban közeledünk valami vállalhatóbbhoz, a gépészetet meg bolodbiztosra, hosszú élettartamúra, egyszerűre cseréljük.
14:27
@bardóczi: Sajnos állandósulni látszik az állapot,hogy nem tudunk érdemben elolvasni korábbi, a témával foglalkozó cikkeket.Passzívház ügyben futott két hosszú beszélgetés is tavaly, de nincs türelmem megkeresni. Sokan sok kérdést felvetettek pedig és jó lenne látni az azóta eltelt idő tanulságait az összevetések mentén...
23:47
@bardóczi: De mit is értsünk "műlevegő" alatt, mikor az ugyanaz a friss levegő, mint ami az ablaknyitással jönne be, csak éppen tisztább, és melegebb? (nyáron meg hűvösebb). A szellőztetőgépben alig van valami, ami el tud romlani. Adott egy reális technológia, amivel a tizedére tudjuk csökkenteni a fűtési energiaigényt, miközben ennek az elérhető technológiának a többletköltsége már ma annyi, mint amennyi megtakarítást hoz, tehát már ma megéri. Támogatás nélkül is. A passzívház nem greenwashing, mint sok más kérészéletű, marketingfogás utóízű kortárs próbálkozás, hanem egy megalapozott szakmai tudás. Aki nem hiszi, járjon utána. Maradjunk csak ezen az energiahatékonysági vonalon.
09:52
@Lazzlo: Oké, pontosítok. Műlevegő alatt azt értem, amikor egy gépre vagyok utalva abban, hogy friss levegőhöz jussak, illetve nem játszhatok például e zárt termikus burok miatt olyat, hogy a kert a ház kiterjesztett nappalija. Ha gép van, akkor érvénybe lép Murphy törvénye: ami elromolhat...
ezen felül én nem szeretnék pollenszűrőt, szűrőcserét, nem akarok legionella bacik után kutatni a gépészet kondenzvizében, nem akarok elektromos zárlatot a ventillátor miatt, és nem akarok megfulladni, ha éjjel leáll - mondjuk egy áramszünet miatt - a mesterséges lélegeztető gép, stb stb.
Ami a green washingot illeti, a passzívház addig az, amíg olyan szigeteléssel készül, ami magas energiabefektetéssel állít elő le nem bomló anyagokat, amelyeket nagyon messziről szállítanak az én klímatudatos otthonom felépítére, illetve addig, míg a házak életciklusa nem több 30 évnél. Egyébként pedig a passzívház koncept számomra nagyon szimpatikus, mint koncepció, csak ezek vele a problémáim, amik technikai - technológia megoldásra várnak.
13:37
@bardóczi: Kedves Bardóczi úr!
Hogy játszhat-e olyat, "hogy a kert a ház kiterjesztett nappalija" az csak önön, az építészen és a telek adottságain múlik a passzívház esetében is, nem írja sehol hogy kellemes idő esetén nem tárhatná ki a 3 méteres terasz ajtóját ha rendelkezik ilyennel, vagy bármely ablakát a háznak, és ezzel el is kezdődhet a "játék", hallgathatja az énekesmadarak csicsergését vagy élvezheti a szél lágyan simogató fuvallatát.
Abban az esetben ha elromolna a szellőzőberendezés ventilátora, nyugodtan kinyithatja az ablakot.
Ami a szigetelést illeti ez sincs meghatározva, hogy miből készüljön, ha teljesíti a hőátbocsátási követelményeket (U ≤ 0,15 W/m2K) akár szalmából vagy bármilyen más természetes anyagból is lehet.
Ami az életciklust illeti, nem tudom hány épületet látott ön Magyarországon vagy máshol Európában amit 30 év után le kellett volna bontani, vagy lebontottak volna, de ha tud ilyenről kérem küldjön nekünk is néhány példát.
14:33
@Abos Ede: Tényleg ilyen egyszerű volna? Ha elromlik, nyissak ablakot? De akkor már nem vagyok passzív. És mi van ha alszom? Ha 40 fok van? Ha -20? Ha esik? Ha fúj? Akkor is nyissam?
életciklus ügyben: azt hiszem a legeklatánsabb példa a budai Skála. De ne mondjunk ilyen durva kivételt, nézzünk egy trendet. Ahogyan irodaházakat vetkőztetnek pőre szerkezetükre, vagy csak magát a "bőrt" újítják meg tömegesen a skin-építészet jegyében. Ez egy létező, tömeges tendecia. Azért ezeket emelem ki, mert a legnagyobb energiafalókról beszélünk, ahol a passzívház technológia a legeffektívebb lehet(ne).
A szalmáról meg annyit, hogy sajnos meg van tiltva. Hatóságilag, tűzrendészetileg, biztosításilag. Tehát picit álságos azzal jönni szerintem, hogy lehet akár ebből is.
14:35
@FenyvesiHK: Kedves FenyvesiHK, a cikk a passzívház dossziéban van, ha a cikk elején erre a dosszié névre kattint, akkor megtalálható az összes korábbi cikkünk passzívház témában. Üdv, perika
14:55
@bardóczi: Rendben, tehát a levegő természetes, nem mű. Akkor nézzük az idegenkedést a géptől. Ezt a mondatot se tudná most elolvasni, ha nem segítenének a gépek. Amivel beírjuk a gondolatainkat, amivel továbbitjuk és megjelenítjü, vagy nézzünk körül a lakásban, az utcán, az irodában, a gyárakban, a repülőtéren, bárhol. Nem tudunk létezni gépek nélkül. Ha kimegyünk a természetbe, oda is autóval megyünk. Ez van, ez a realitás. Gépek nélkül nem megy. Miért baj akkor, ha egy olyan fontos kérdést, mint a friss levegő ellátást géppel segítjük? Az autóban miért természetes, hogy van szellőzőrendszer? Vagy a moziban, a Parlamentben? Miért legyek arra utalva, hogy nyitogassam az ablakot állandóan, és mi lesz éjszaka? Vagy keljünk fel háromóránként szellőztetni? Vagy legyen nyitva az ablak, és fűtsük az utcát az év hat hónapjában? Miért baj, ha egy gép ezt megoldja helyettünk, úgy hogy nem kell vele foglalkoznunk? Mi tud elromlani ebben a gépben? A ventillátor, amiből kettő van, és olyan jól meg van csinálva, hogy szinte zajtalan, és nem szokott elromlani, de ha mégis, akkor ki lehet cserélni? Vagy szűrők, amiket fél évente illik cserélni, és a tüdőnk helyett megfogják a kormot és koszt? Ezeken felül semmi sincs amit cserélni kellene. Ezzel szemben a cirkófűtésnél karban kell tartani sok mindent, és bizony időnként elromlik a szivattyú, meg sok minen más, nem beszélve a veszélyekről, mint a szénmonoxid. Naponta öl az elavult technika, aki ezt nem látja az vak. Az elavult technika lecserélése indokolt, az elavult technikát lehet utálni, de erről pont a passzívház nem tehet.
15:25
@bardóczi: Még egy dolog: egyetlen passzívházban sem fulladt meg még soha, senki. És nem is fog. Ellenben hagyományos házakban, otthonokban szinte naponta fulladnak meg emberek, gyerekek, öregek és fiatalok. Elég megnézni az esti híreket. Én már nagyon unom, borzasztó, tragikus és értelmetlen halálok ezek. Egy elavult, fenntarthatatlan technika szedi az áldozatait, de ez nem a passzívház. Az a megoldás, kérem. És még egy: olyan időket élünk, amikor egyre többen a saját otthonaikban fagynak meg a saját fűtetlen, kifűthetetlen házaikban! És többen fagynak meg a fűtetlen házaikban, mint a szabad ég alatt! Ezen is el kellene gondolkodnunk... Azon, hogy a házainkban, ha nem lenne fűtés, akkor jó eséllyel meghalnánk! Szerencsére még van gáz, nem zárták el a csapokat, nem fogytak ki a készletek, és nem is olyan drága. De mi van ha...? Van aki ezen is elgondolkozik néha? Az építészek állítólag előre gondolkodnak, meg terveznek, meg ilyesmi. Ja, hogy ez gépész feladat?! Építészek ébresztő! Tekintsük ezt szakmai kihívásnak! Miért nem tervezünk olyan házakat, amiben nem lehet megfagyni még fűtés hiányában sem? Egy működő példát mondhatok, a passzívházakban senki nem fog megfagyni, még ha leállna az energiaszolgáltatás, akkor sem. A passzívházakban át lehet vészelni a telet, még fűtés nélkül is! Elég érv ez a paszívházak mellett? Több passzívházban jártam, ahol semmiféle fűtés nem működött még, mivel nem költöztek be a lakók, de a ház már készen volt, és sehol, soha nem mértünk plusz 15-16 foknál kevesebbet, pedig ezek a leghidegebb téli hónapok voltak, december és január. Sehol, soha! Tehát egy passzívházban fűtés nélkül sem fog soha senki megfagyni! Ez viszont a korábban épült házakra nem igaz.
15:31
@Lazzlo: Elmondom szerintem hol hibádzik az érvrendszer. Számítógépezni, mobilozni, autózni nem primer létszükséglet. Levegőt venni az. Tehát ha ebben gépekre vagyok utalva, az egy más minőségű függést jelent. valljuk be, ma a passzívház alapvetően a családi ház szegmensben nyomul. Ha valami elromlik, hát kinyitom az ablakot. max egy-két napig aktív leszek. De éppen ez a szegmes az, ami az energiafelhasználását tekintve akár máshogy is tud lenni energiahatékony, mondjuk egy geofűtéssel. A családi házanként megváltott világ lassan megváltott világ. Ráadásul - és itt jön a green washing - új családi házat építek (rendkívül pazarló módon élve a természeti erőforrásokkal, hellyel, új út és közműigényt támasztva), és elhagyom a régit, remélve hogy az új technológia tartósnak bizonyul. (aztán majd jön egy mégújabb technológia). A passzívház energiahatékonysági előnyeit gyorsan, nagy volumenben az irodaház, toronyház, intézmény szekcióban váltaná ki. Ott viszont bőven előfordulhat, hogy nem tudok ablakot nyitni, mert mondjuk nincs nyitható ablak. És abban a pillanatban csapdába kerültünk. Jó sokan. Persze most is abban vagyunk. Csak passzívházilag nem látom ebből a gépészeti csapdából a kiutat. (Piszkálódásom ennek, ezeknek szól. miközben drukkolok, csak jelzem: akadnak még itt bőven megoldandó problemák.)
15:54
@FenyvesiHK: Tavalyról én az alábbi 2 bejegyzés hozzászólásaiban lezajlott beszélgetésre emlékszem:
Pro, kontra, rekontra >>Milyen vastag legyen a hőszigetelés? >>
Illetve ezen utóbbira egy teljes cikknyi reagálás:
Milyen vastag legyen a hőszigetelés 2.0 - egy másik vélemény >>
16:03
@Lazzlo: "egyetlen passzívházban sem fulladt meg még soha, senki." mondom a párhuzamot: egyetlen airbus se zuhant még le. Azaz fiatal és ritka még a technológia.
Egészen biztos vagyok benne, hogy passzívházban soha, senki nem fog megfagyni. Valószínűleg rossz kis viskókban fognak még nagyon sokáig megfagyni emberek. Mondjuk ilyen OSB lapokból összetákolt Ócsa típusú telepeken. Mert azért valljuk be, akinek ma telik egy passzívházra, az nem az a társadalmi réteg, aki megfagyás tekintetében a legveszélyeztetettebb...
21:06
@bardóczi: Hát ezen el kell gondolkodni, valóban. Számítógépezés, autózás és társai ránk van bízva, ezeket tudatosan csinálhatjuk, ellenben a lélegzés nincs ránk bízva, az annál fontosabb, semhogy tudatosan csináljuk. Még akkor sem tudunk tudatosan lélegezni, ha tanítanak rá minket. Ha ránk lenne bízva ez a kérdés, már rég kihaltunk volna. Tehát ez egy komoly dolog (mármint a levegővétel), érdemes komolyan venni, nem csak rábízni a spontán szerencsére. Ugyanis már elmúltak azok az idők, amikor csak úgy volt levegő a házakban, ma túl jól zárnak a nyílászárók, befalaztuk a kéményeket stb. - egyszerűen nincs elég levegő a házainkban, és ezért mi építészek is felelősek vagyunk.
15:55
@bardóczi: „Fiatal és ritka még a technológia” – hát sajnos ez az érv sem működik (jó lenne már egy tisztességes, végig gondolt és lábán megálló ellenérvet olvasni…). Teoretikusan már a múlt század nyolcvanas éveiben folytak kutatások és elemzések a tárgyban (jómagam az ilyen jellegű tanulmányokat már 1986-ban készítettem, számítógépes programokkal elemezve az akkor még passzív-szolárnak nevezett házakat – tehát 27 éve), az első megépült passzívház pedig 1992-re datálódik (tehát 21 éve), miután 1988 májusában (tehát 24 éve) teoretikusan igazolták, hogy lehet ilyen épületet építeni. Darmstadt városa nagy érdeklődést tanúsított az akkor „építészeti kísérlet”-nek nevezett K7 projekt iránt, így árgus szemekkel figyeltek és figyelnek mindent azóta is – maguk a rendszer fejlesztői is. Amory Lovins, a hetvenes-nyolcvanas évek „passzív-szolár” irányzat egyik atyja, 1995-ben meglátogatta az épületet, és így nyilatkozott: „Ez nem egyszerűen egy tudományos kísérlet, ez maga a megoldás” - Ennek tizennyolc éve.
1996-ban (16 éve) megalakult a „Költséghatékony Passzívház” munkacsoport, mely azt a célt tűzte ki, hogy a passzívház-koncepciót gazdaságosan, mindenki számára elérhetően valósítsa meg. Azóta kb. 40.000 passzívház épült meg szerte a világban, számtalan elemzés született a tárgyban. Magyarországon már négy éve használói tapasztalatokkal rendelkezünk a téren (Szada, Tényő stb.) Tehát arra nem lehet hivatkozni, hogy a technológia még kiforratlan, vagy kísérleti stádiumában van, vagy esetleg nincs hazai gyakorlat. A rendszer rendelkezik méretező szoftverrel (PHPP), minőségellenőrzési és minősítési rendszerrel, nemzetközi tananyaggal és oktatással, és egyre több megvalósult példával, szakirodalma rendkívül kiterjedt és részletes. Az a sommás vélemény sem tartható, hogy a passzívház egy „ csúnyácska, családi házas kísérlet, valahol a német nyelvterületen” – jómagam e lap hasábjain számoltam be többször is arról, hogy a felújítások, középületek, nagy lakótömbök, városfejlesztések kezdenek dominálni, és a passzívház-technológia különböző éghajlati övek alatt is működőképes a trópusoktól a havasokig (természetesen az elvekről van szó, nem a konkrét megoldásokról, ami minden esetben a tervező feladata).
Az Airbus-szal összehasonlítva pedig feltétlenül a passzívházak javára írandó, hogy ez utóbbiak nem fognak soha leesni, mivel nem is szállnak fel... Egy passzívház, ha mégse sikerül, legfeljebb úgy hívják, hogy alacsonyenergiás ház... Ezért szokták a passzívháztervezők az alacsonyenergiás házakat elrontott passzívháznak nevezni... már elnézést. Ettől még ezek a házak működnek, és lehetnek egészen kiválóak is.
De komolyabbra fordítva a szót, a probléma ma az, hogy nincs további halogatnivaló időnk. Ma a passzívház-technológia, mint kipróbált és bejáratott technológia kínálja a legjobb elérhető eredményt az épületek energiahatékonyságát illetően. Jó lenne, ha az építész szakma is napirendre venné ezt a kérdést, és a változás mellett tenné le a voksát.
18:17
@Lazzlo: Lazzlo barátom , Te nagy varázsló vagy. Teljesen egyetértek veled azzal, hogy a felsorolt és jelenleg vitatott technológiák nem új keletüek, elvben némelyik sokkal korábbi, mint írod és gondolnánk. Az is vitathatatlan - sokszor leírtam, többször nem fogom, hogy a PH mozgalom (bocs én csak így tudom definiálni) számos hasznos megoldást hozott helyzetbe, kidolgozott, stb. Akár hiszed, akár nem próbáltam elég sokat kutakodni PH ügyben és találkoztam olyan elemzésekkel, ami a költséghatékonyságra utal, de a szempontokkal nem minden esetben tudtam azonosulni. Gyakorló mazohistaként elolvastam a greenpressblog cikkedet is, úgyhogy hihetetlenül felkészült lettem, ezért bátorkodnék felvetni. néhány dolgot.
1. Pontosítsuk végre, mi a fene az a "hagyományos ház"? Mert ugye ha mondjuk egy jurta, akkor a "fal" U értéke nem 9-szer jobb a PH-nál, hanem sokkal többször, ennek ellenére a jurta azon versenyben, ahol az a szempont, hogy az élővilágból mennyit tesz tönkre lehet, hogy fényévvel verné a PH-t. Ennek ellenére nem veszem át a Te írásod logikáját és nem érvelek a jurta mellett, mert számos más szempont miatt nem laknék benne, többek között azért, mert zuglóban igen nehéz beszerezni a fűtéshez a jaktrágyát. Ha a hagyományos ház az amit rablógazdálkodók úgy terveznek, hogy a minimális követelményeket papíron éphogy igazolják, aztán még azt is elsumákolják (amúgy a követelményeket sem teljesítik tapaszatalat szerint, csak hatósági rendszerünk ezt nem képes kezelni), akkor a PH még annál is jobb ezekkel összehasonlítva, mint írod. Megjegyzem ezen épületek tervezőit, kivitelezőit nem tartom szakmán belülieknek. Ha viszont az, amit normális építészek (az építészek normálisak) azzal a szándékkal terveznek, hogy az adott igényeket optimálisan elégítsék ki - nem csak energetikailag, más szempontok is vannak -, akkor a Te összehasonlításod nem ezekről szól. Én ez utóbbit tartom hagyományos háznak.
2. Egyetértek azzal, hogy a PH ára nem a luxus kategória, sőt sajnos manapság egy házba néha feleslegesen annyi betont és vasat tesznek, hogy annak ára több, mint ami egy PH-hoz kell, tehát valóban nem az ár az igazi kérdés, hanem az, hogy azt 3-4 millió forintot akkor hasznosítjuk a legjobban, ha PH-t építünk. Tudom, Te biztos vagy benne, én nem.
3. Légyszi mutasd meg, hogy egy talajkollektor+a talajkollektoros hőszivattyú+hővisszanyerős szellőztető rendszer hogyan jött ki 1,5 millióból, mert ezt írtad. Nagyon örülnék, ha így lenne.
4. Írod, hogy a talajon fekvő padló rétegrendi U értéke 0,12. Na és, Te is tudod, hogy a talajon keresztüli hőveszteségnek csak az egyik tényezője az U érték és jellemzően a lábazat menti vonalmenti hőhíd határozza meg, a belső mezőben a hőszigetelés vastagsága nem valami hatékony.
5. Szívesen olvasnám a 110 kWh/m2a összetett energetikai mutatódat részletesebben. Elővettem egy nemrég tervezett házam számításait - a helyi adottságok és a tulaj miatt nem tudtam jól közelíteni az általam vélt optimumhoz, szóval nem a legjobb energetikai szempontból - az energetikai mutató 109, 2, a ház A+, de nem PH. Egy másik, már működő házam, ami elég jól elérte az optimumot ha jól emlékszem 90 körül van, a jelenlegi téli időben (többször ellenőrizve) fűtés nélkül a belső hőmérséklet 12 óra alatt 1,5 fokot csökken, igaz ekkor nincsenek otthon és a hővisszanyerő sem működik. Ja ezeket csak azért, mert írtad, hogy nincs összehasonlító adat. Amúgy ahogy én tapasztalom a HMV kb. a 110 fele és ha a fűtés 13, akkor a maradék marad a hőszivattyúra és a hővisszanyerőre....hm.
Szóval befejezem a kötekedést, talán az lenne a megoldás, ha két konkrét házat részleteiben összehasonlítanánk.
ui. Ja még annyi, a PH miért technológia? Mondj egy olyan szerkezeti megoldást, ami csak a PH sajátja.
Most olvasom, hogy a "normális építész" kifejezést itt:http://koos.hu/2013/01/25/megeri-e-ma-magyarorszagon-passzivhazat-epiteni/#comment-85100 is használták, becs' szóra véletlen, de azért jelzi azt, hogy nem csak én gondolom így.
21:08
@HI: Kedves HI, szerintem mi egy húron pendülünk. Hogy miért technológia? Amiért ez az egész diskurzus az ÉF "technológia" rovatban fut. Az írásaidat, kommentjeidet én is olvasom, és értékelem, szerintem "normálisak". A kérdéseidre a válaszom az, hogy a cikk, aminek mentén diskurzust folytatunk, a PH alapokról beszél, így alapvetően leegyszerűsítve a kérdést, az energiahatékonyságról van szó, ezt járjuk körbe, mint a forró kását, tehát a terminológia is ennek megfelelően alakul. A "hagyományos ház" ebben a fogalomban az átlagos, hétköznapi mai rögvalóság. Ha megfigyeled, nem a viskókban fulladnak meg az emberek. A 3. kérdésedben van egy tévedés, mivel Szadán nincs hőszivattyú, és erről soha nem is volt szó szerintem. Talán te így képzelted el, de itt nem ez történt, lehet passzívházat csinálni hőszivattyú nélkül is, így talán érthető. A 4. kérdés szerintem túlmutat jelen fórum keretein, de fontos kérdés. Javaslom áttanulmányozni a részletrajzokat is, egy speciálisan erre a célra kifejlesztett alapozást használtunk itt. Az 5. kérdésedhez: Rajta, tedd fel te is az internetre a házadat, úgy ahogyan a szadai ház is fenn van, a számítási eredményekkel együtt (a konkrét számítást nem kérem, ha szükséges azt egyeztesük). Az összehasonlíthatóság kedvéért jó lenne, ha te is PHPP-vel számolnál. A PH primer energia mutató tartalmazza a háztartási gépek és berendezések energiafogyasztását is (mosógép, vasaló, hajszárító, tűzhely, számítógépek, gépészeti berendezések áramfogyasztása stb.). Ezt tudomásom szerint más számítási rendszerek nem szokták figyelembe venni - szerinted ez normális?
Üdv
Lazzlo
10:13
Ha cikket (és a hozzá tartozó ábrákat) nézzük, és azt képzeljük hogy azt egy gépész írta egy gépészeti lapba, akkor a dolog nagyon rendbenlevőnek tűnik: örülök hogy a technika itt tart - hajrá, lássuk mi lehet ennek az építészeti alkalmazása. Innentől válik a dolog szomorúvá: a hazai gyakorlatban a passzívház kérdésére nincsenek érvényes építészeti válaszok. Vannak remekül becsomagolt (és bizony igen csúnya, rossz alaprajzú) lakógyártmányok, de szomorú hogy ezek lemondanak az építészetnak a tényleges téralakítási, formaadási eredményeiről és célkitűzéseiről, láthatólag igényeket se nagyon fogalmaznak meg ezirányban.
Számomra két reménykeltő hazai példa van: az egyik Nagy Csabáék társasházterve, a másik a BME Odoo-projektje: tudomásom szerint ez az EGYETLEN olyan hazai környezettudatos épület, amelyik hangsúlyosan TÉRBELI, térhasználati (értsd: építészeti) válaszokat keres a különböző nap- és évszakokra. Ennek eredménye egy kis mérete ellenére is gazdag térstruktúrát felmutató élet-keret, amihez - ha már építészet - a világ legtermészetesebb dolgaként járul a kiváló belsőépítészet, a hazai dizájn legjava, és persze az okos energiafelhasználás, tájolás, tartószerkezet. Nem rész-problémák egymásralapátolása, hanem egyetlen egész, ami fenntartható élet nagy kérdése mellett természetesen hordozza magában a sok kis kérdésre adott válaszait is.
09:29
Jó lenne egyszer egy alapos cikk, ami a passzív házak hátrányait is megemlíti.
-olyan hogy 20 éves megtérülés nincs. 20 év alatt a nem befektetett összeg egyszerűen megtermeli saját magát. Ez közgazdasági ökölszabály.
-20 év alatt egy ilyen rendszer teljesen elavul, a teljes gépészetet cserélni kell. Egy 10-15 éves passzív ház éppen ezért szinte értékesíthetetlen.
-A mesterséges lélegeztetés minden csak nem természetes
-Ugyan a fűtési költség kisebb, de a karbantartási költségek akár jelentősen meghaladhatják egy hagyományos épület fűtési költségeit. Tudok olyan nagyon drága gépészeti egységről ami éppen a garancia lejárta után egy nappal adta meg magát (kb 10 éves teljes fűtési költség). Nem 15-20 évvel.
-Ökológia lábnyom? A bonyolult épületgépszetnek, amit rendszeresen cserélgetni kell, vajon mekkora a "lábnyoma" ? Ha ebből a +20%-ból fákat ültetnénk, vajon mennyivel csökkentenénk az ölológiai lábnyomunkat? És az fenntartható, és nyáron valóban hűvöset ad. CSAK AKKOR NEM GAZDAGSZIK MEG A GÉPÉSZ, A MARKETINGES, A KERESKEDŐ stb.
ui: Az bruttó felelőtlen hülyeség, hogy a pollenek kizárása csökkenti az allergiát. A meglévő betegek tüneteit csökkenti, de a fiatal szervezetet, gyerekeket megfosztja az alkalmazkodás lehetőségétől, és így kifejezetten allergiás felnőtteket nevel. Az egyetemen a DLA kutatási témám a tisztaterek voltak. Minden légszűréssel foglalkozó cég kiemelte a termékeinél, hogy még véletlenül sem alaklmazza senki a pollenszűrőket otthoni használatra. Egy egész életre megbetegíti ezzel a gyermekét. Javasolnám, hogy ezt a részt töröljék a cikkből, mert tényleg felelőtlenség ezzel reklámozni a passzív házakat.
08:53
@petrusferenc: Olyan nincs, hogy valami magától megtermeli magát. Ki tudja megmondani, mennyi lesz egy pénzügyi befektetés reálértéke húsz év múlva? Vagy megjósolni a gáz vagy az olaj árát? És a bankban alvó pénzünket vajon nem fenyegeti az infláció? A passzívház alapvetően nem gépészet, ezt is sokan félreértik. A jól szigetelt épületburok, és társai az épület egész életciklusa alatt működnek, ezeket nem kell cserélgetni.
07:55
Mindig nagy érdeklődéssel olvasom a passzívházakról szóló írásokat, de az valahogy szintén mindig megdöbbent, hogy végső soron egy jól megépített passzívházban az ember kvázi úgy kell éljen, mint egy űrhajóban? Vagy börtönben? Minden ajtó-ablak szorosan bezárva, a falakban kojtorgó szellőzőrendszer meg szépen adagolja a friss levegőt? Én azt hiszem beleőrülnék ebbe a bezártságba, nálam a konyhaablak most is tárva-nyitva, majd délben, ha kimegyek ebédelni, bezárom és befűtök egy kicsit ;-) Aztán a kajaszag estig szépen megint elpárolog és ez így megy minden nap, abszolút energiahatékonytalanul, de mégis valahogy természetesen, nem 150 légköbméter tömény és néma elszeparáltságban...Más hogy látja ezt?
08:05
@nagylaszlo71: ajjaj, mindjárt megkapod, hogy Te tehetsz a bálnák tömeges pusztulásáért...
09:36
@nagylaszlo71: nos, "passzív" házat akkor építsen az ember, ha nincs nagymamája, vagy felesége ("mert szellőztetni márpedig kell!"), továbbá, lehetőleg nem jöjjenek hozzá vendégek, ő maga se járjon el otthonról (ajtónyitás) gyerekei pedig aztán pláne ne legyenek, mert ők nem átallanak naponta többször is ki-be mászkálni. :)
a 15-20 éves megtérülés esetleg, talán, különlegesen optimális esetben igaz lehet, de a valóság a 25 évhez jár közelebb, és azt se feledjük el, hogy a beépített berendezések élettartama, amik ezt biztosítáják, jóval kevesebb, mint 20 év. 25-30 év pedig a következő nagygenerál ideje, tehát pénzügyileg nem nevezhetjük megtérülőnek az ilyenfajta megoldást.
ha valaki gazdag és aggódik a jegesmedvékért, akkor persze arra költi a pénzét, amire akarja, de a "passzív" ház építése a ps hab gyártókon kívül nem túl sok ember számára éri meg. (amely habok gyártása pont ellentétes hatású a környezet védelmének elvével - szép kis önámítás ez)
---
az pedig különösen fájdalmas hiány, hogy a passzív megoldáshoz igen közel álló, de befektetésben és környezetkárosításban a töredékét igénylő, hagyományos megoldások, pl. vályog miért lettek elhanyagolva és elfeledve a hazai építéskultúrában.
22:35
@nagylaszlo71: Miért nem beszél személyesen a passzívház tulajdonosokkal? Vagy néz meg a saját szemével egy működő passzívházat? ŐK meg valószínűleg a szellőztetés nélküli bezártságot nem tudnák már újra elviseln. Az elszeparáltságot illetően pedig, pont ezért építünk, különben az erdőben laknánk.
22:57
@lenienn: A vályog egyszerűen nem jó szigetelőanyag, és ott van igazán értelme, ahol helyben van, és van hozzá helyi munkaerő is, különben csak erőlködés. Valószínűleg a szabályozás is felelős a használat visszaszorulásáért. A passzívház megtérülését illetően pedig a konkrét tapasztalat azt mutatja, hogy már most is jobb helyen van a pénz a passzívházban, mint a bankban. Aki kíváncsi a részletekre, olvassa el az összefoglalót a greenpressblog-on.
23:46
@Lazzlo: "Az elszeparáltságot illetően pedig, pont ezért építünk, különben az erdőben laknánk."
Sajnos a hazai passzívházak pont ezt a "kétbites" szemléletet tükrözik: vagy csak kint (idegen táj, külvilág, zord), vagy csak bent (otthon meleg, védelem). Az építészet az utóbbi évszázadokban a két szélsőség között gyönyörű átmeneteket és fokozatokat mutatott már fel, ezt az eszöztárat pedig nem önmagáért, de a hely belakásáért, a gazdag és sokféle térhasználatért, a biztonságérzetért és egyebekért tarthatjuk fontosnak. De akár hőtechnikai okokból is: roppant szellemesen hoz létre ez a biennálén is bemutatott dán példa egy többlépcsős térsort, ami egyből egy kéthéjú klimatikus köpenyhez is vezet, na és persze kiváló építészethez:
Grönlandon lakni (Vandkunsten) Az épület sok hazai passzívháznál jóval kevésbé zárt - jóval zordabb klimatikus viszonyok mellett, léptékekkel gazdagabb téri világot adva.
00:08
@mB: Szeretném megjegyezni, hogy két igen sommás ítéletet hozott, és talán ez is kétbites szemlélet, egy suhintás jobbra, ez rossz, egy suhintás balra ez kiváló, indoklás meg nuku. Ja és közte meg egy közhely az évszázadokról. Amúgy a bemutatott projekt valóban nem tűnik rossz ötletnek, látványos is, de azért kíváncsi lennék egy PHPP számítás elemzésre.
00:11
@Lazzlo: Lehet hogy azért nem jó szigetelőanyag a vályog, mert nem szigetelőanyag, hanem építőanyag? Egyébként akár passzívházak tömegfalának is tökéletesen megfelelne! Ökológiai lábnyoma a nullával egyenlő...
Másrészt Magyarország 80%án alkalmas a talaj vályog előállítására, nem ezen múlik. (egyébként miért csak ott van értelme, ahol helyben van? a betonhoz a cementet lehet szállítani több száz kilométert, a vályogot nem lehet?)
Mára a szabályozásokkal elérték, hogy csak azok építenek vályoggal, akiknek van erejük és bátorságuk a bürokráciával szembemenni, pedig ez az anyag a vidék feltámadásának egyik fontos eleme kellene hogy legyen (önellátás-önfenntartás-fenntarthatóság). Ez sokkal fontosabb volna, mint 10-20-100 passzívház.
Harmadrészt elég baj, hogy a passzívházakról csak ilyen mosópor reklám jellegű cikkek születnek, jó volna ezt a témát alaposan, elfogulatlanul megvizsgálni.
07:09
@csoszka: Hajrá vályog, hajrá szalma, hajrá nád! A cikk nem tett ez irányban negatív észrevételt. Egyébként a vályog, ha szállítani kell, akkor érdemes előtte kiégetni... de akkor már tégla... Ami pedig az elfogulatlan cikkeket, elemzéseket illeti, van belőlük rendesen, csak tájékozódni kellene. Érdekes módon aki ténylegesen érti, miről van szó, vagy esetleg gyakorlati használó, az elemez, számol, összehasonlít, gondolkodik. Aki pedig nem ismeri, az elfogultan ítélkezik.
14:51
@Lazzlo: Úgy van. A vályogépítésnek egyébként van komoly és korszerű szakirodalma, az alapkönyvet ("Mednyánszky: Vályogházak") én is olvastam. Földszintes vályogházat - nem árvízveszélyes tájon - megéri építeni, de csakis betonkoszorúra + néhány sor téglára, köztük szigeteléssel. Az ilyen ház nyáron valóban hűvös, télen pedig meleg. Amúgy, még ötven évvel ezelőtt is, az alföldi házak legalább fele ebből épült: mint már talán írtam, a sógorom ma is egy 160 éves, nemrég felújított vályogházban lakik, Kisújszálláson.
A passzívházak körüli képzelődés helyett pedig javaslom, nézzenek meg minél többen, minél több ilyet és beszéljenek az építtető háziúrral. Isten ments, hogy zarándoklatot zúdítsak a tulajdonosok nyakába, de mi, a nejemmel, szívesen látott vendégei voltunk a Lázár építész úr által tervezett, kiváló és nagyon szép, mondhatnám: karizmatikus megjelenésű, budajenői passzívház építtetőinek ( http://epiteszforum.hu/szigoru-muszaki-parameterekkel-jatszo-szabad-fantazia ). Se levegőtlenség, se fülledtség nem volt tapasztalható. Csak profizmus, a tervezéstől a megvalósításon át a használatig és tovább.