Pavilon a budapesti Német Iskola kertjében
Építész: Galambos Miklós
A közelmúltban megnyitott Német Iskola tervezésénél kiemelt szempont volt a természeti környezet minél teljesebb bekapcsolása az oktatási folyamatba. Tehát nem csupán a telepítésnél és az épület formai kialakításánál kellett ezt figyelembe venni, következetesen hangsúlyt kap az iskola mindennapi működésében. Már a ház tervezője is gondolt arra, hogy teret adjon szabadtéri tanórák megtartására. A három tervezett, magaslesre emlékeztető erdei tanuló-placcból végül is kettő készült erre a célra: oszlopokra emelt, trapézalaprajzú acélszerkezet. Szükség volt azonban olyan fedett helyre is, ahol például esőben, hóban meg tudják húzni magukat a szüneteket szabadban töltő kisiskolások, s ami egyúttal több más célra igénybe vehető.
Az új kerti pavilon megvalósítására az adott alkalmat, hogy a megépült középület költségvetésének 1%-át - a német törvények szerint - művészeti alkotások megvalósítására kell fordítani. Meghívásos pályázat útján kell létrehozni olyan képeket, szobrokat vagy objekteket, melyek hatékonyan hozzájárulnak az iskola mindennapi életének színesítéséhez, a gyerekek fantáziájának megőrzéséhez és képességeinek kibontásához. Közel ötven művésztől kértek be terveket, és ennek során választották ki Galambos Miklós pavilon-tervét, többek között Maurer Dóra és Péter Ágnes nagyszabású, az előcsarnokot díszítő munkái mellett.
A pavilon tervének előzménye egy 1998-ban rendezett budapesti tervpályázat zenepavilonokra. A Városligetbe valamint egy budafoki helyszínre kiírt nyílt pályázat sikerrel lezajlott ugyan, három tervet díjaztak, azonban a megvalósítás elmaradt. Galambos Miklós díjnyertes pályaműve alapvetően azonos koncepcióra épült, de méretében nagyobb volt (50 fős kórus fellépésére, akusztikai segédszerkezettel), és a magasabb oszlopokra más tetőkonstrukció került volna.
Az elkészült pavilon annyiban azonos, hogy szintén négy karcsú oszlop tartja a trapéz alaprajzú tetőt. Kialakításánál tervezője tudatosan kombinálta össze a nemes és az egyszerűbb anyagokat. A tetőhöz hasonló kontúrt kapott az alap, melynek burkolata 50 x 50 centiméteres járólapokból áll. A négy oszlop szelvénye HE-A hengerelt szelvény, és ugyanebből készültek a főtartók, amihez ácsszerkezet kapcsolódik. Az egész tetőkonstrukciót betonyp lapokból szerelt burkolattal fedték be, a lemezek fúgáit fekete szilikonnal tömítették. A pavilonhoz nem készült világítás.
A tető alatt középen rögzítették a variálható térformát adó négy íves tábla középső tengelyét. A kerekeken bármely irányba kifordítható táblákat kívülről zsalutáblához használt rétegelt lemezzel borították, belül pedig cseresznye színűre pácolt bútorlappal. Az enyhe ívű táblák csukottan szilvamag alaprajzú öblöt alkotnak, ami alkalmas 25 szék és egy tábla raktározására. E mag kinyitva sokféle formára alakítható, a "hagyományos" osztálytermi elrendezés mellett zenepavilon, kerti mulatság terített asztalainak kerete, játszóház, és persze esőben menedék. A 2002-ben épített pavilon költségei 3,5 millió forintot tettek ki.
Forrás: Galambos Miklós (szöveg, fotók)