Periszkóp 2000
A budapesti Petermann bíró utca 4. alatti ház tetőtérbeépítése. Építész: ZHJ Építésziroda: Z. Halmágyi Judit és Szatmári Gábor
A vári-pályázatok kapcsán egy érdekes tervet találtunk a múltból. A terv 2000-ből való, de azóta is értékes mintául szolgálhat, hogyan lehet műemlékes környezetben hátrányos helyzetből előnyt kovácsolni, körpanorámát varázsolni.
Miközben a külső tetősíkhoz "nyúlni" nem szabad, és az udvar felőli felülethez is csupán tetősík ablakokkal, mégis valamiféle új megoldásra vágyna a tulajdonos. A hagyományos, ismert megoldások nem biztosítottak számára, illetve életterük számára kellő bevilágítást, elegendő fényt. A feladatot úgy tekintettük, mint egy kétoldalas-kétarcú teret, melybe be kell "csalnunk", akár "fénycsapdák" árán is a napot, annak fényét és keletkező árnyékait.
Az utcai fronton tehát tabuként kezeltük az "érinthetetlen" tető felületet.
Két hatást, vagy inkább látványt szerettünk volna ezen az oldalon bemutatni a viszonylag homogén, de szűrt "fénypontokra bontott", gyönyörű látványt nyújtó cserépfelület megmutatásával. Szerintünk ugyanis a tetőtér-érzethez nem csupán a székállások látványa, hanem a furcsa, tetőcserepeken átszűrődő sugarak, fénysávok derengő látványa is hozzátartozik. Tehát egy, kb. 40-50 cm-re eltartott hőszigetelt (természetesen tisztítható) üvegsíkot hoztunk létre. Ezt a felszínt csupán a már létező ökörszemablak Inox lemezzel lekövetett, parabolisztikus fényfoltot leburkolva, vagy úgymond felerősítve továbbszórva: a lakásban fokozzuk annak hatását.
A belső udvaron éppen ennek "inverz" megoldásaként, tömör belső burkolatot, lehetőleg matt, fényelnyelő burkolatot alkalmazva, ezen keresztül "dugunk ki" fénykürtőket. Ennek rendszere, arányai követik a meglévő kémények arány és szerkesztési rendjét, elvét. Az ötletet tovább bontva jutottunk el a periszkóp gondolatáig. Odáig feszítve az ötletet, hogy csak akkor érzékelhető a tér amelyben állunk, vagy annak helyzete, ha ki is látunk belőle. Ezért egy "üvegkémény" lesz a megoldás. A pozicionálást szolgálandó, a többi bársonyos, sötétszínű fémburkolatos kémény periszkóppá vált. Mind kelet, dél, nyugat irányban teljes a "kitörési kísérlet", kilátunk a környezetre mintha a tájban, vagy fölötte lebegnénk.
Funkciókról csak annyit, a historikus részeken marad a "piano nobile", nagy belmagasságú nagy egyterek világa, klasszikus szépségével, míg a tetőszinten mai idősíkba érünk, bár szintén nagy egyterekbe, de a funkcióváltást podesztszerű felületek jelzik kizárólag a fürdő, mellékhelyiségek kerülnek leválasztásra, szintén üvegfallal. Ezen térben a "szélesvásznú látképek", és örökké változó "fényképek" mellett az átláthatóság vált lényegessé és bármilyen furcsán hangzik, a hagyománytisztelet: a többször megvizsgált vári tetők titka, a tetők és kémények varázslatos "összehangzása", látványa.
Forrás: Z. Halmágyi Judit
Pettermann bíró utca 4. emelet-tetőtérbeépítés 2000-ben
Építész:
ZHJ Építésziroda - Z. Halmágyi Judit és Szatmári Gábor
Műemléki szakértő:
Bor Ferenc
Statikus:
Markovits Péter
Gépész és elektromos:
Molnár Imre és Kálmán Zsolt