Platán közösségi központ – Valentina Fesenko diplomamunkája

Budafok-Tétény központja közösségi funkciókban gazdak környék, ahol sok kulturális eseményt rendeznek minden évben. Beltéri rendezvények tartására azonban csak korlátozott lehetőségek kínálkoznak, erre az igényre reagál Valentina Fesenko diplomamunkája. 

Helyszín

A helyszín Budapest 22. kerületében, Budafokon található, amely egyike az 1950-ben, Nagy-Budapest létrehozásakor Budapesthez csatolt megyei városoknak. A választott telek a kerület központjában, a Kossuth Lajos és a Mária Terézia utca között csendes terület része, közvetlenül a lakóterület határán. A Kossuth Lajos utca a közeljövőben átalakul – csökkentett forgalmú utcává alakítják át a kerületi fejlesztési terv keretében. A választott funkció egy közösségi ház, illetve céljaim között szerepelt egy kiállítási tér és egy új köztér kialakítás is.

Budafok a főváros egyik legnépesebb körzete, mely nagyon népszerű a fiatal családok körében. A kerületben erős civil közösségi élet tapasztalható, melynek jelentős része az Art Quarter nevű művészeti központban zajlik, ami kiesik a centrumból.

A kerület közösségi épületei mind távol helyezkednek el a választott helyszíntől, így a telek logikus választás egy új közösségi épület elhelyezésére. Továbbá a sík telek közelében található egy vasúti megállóhely, ami segíti a megközelítést.

Koncepció

Az új köztér a vasútállomás és a lakóövezet között húzódó útvonalak találkozásában létesülne. Az épület keleti szárnya oszlopokon állna, így biztosítva az átjárást a telken. Egy idős platánfa áll a helyszínen, ennek megőrzése és védelme a koncepció fontos eleme. A fa az új köztér központi eleme lenne, illetve innen a közösségi tér és az épület elnevezése.

A Platán Közösségi Ház két fő funkciója a földszinten lévő kávézó és az emeleti, rugalmasan használható terem. A terem elhúzható térelhatárolókkal felosztható, így több kisebb-nagyobb esemény befogadására alkalmas. Előadásokat, tanfolyamokat, filmvetítéseket, kiállításokat, fogadásokat, kvízesteket és még sok más hasonló programot lehetne itt tartani. A mosdók, gépészet és egyéb kiszolgáló funkciók az oszlopokon álló épületrészbe kerültek, a terem egybefüggő terétől elválasztva.

Az épület bejárata a belső, a Mária Terézia úti forgalom zajától védett köztérre nyílik. Az északi tömb, melyben a fő funkciók találhatók, a köztér felé fordul és alkalmazkodik a szomszédos telkek meglévő beépítéséhez.  

A nyílászárók a nyugati irányba néznek; a deli és a keleti homlokzatokon alig van nyílás, északról pedig egy nagy fa árnyékolja az épületet. Így kevés beépített árnyékolóra volt szükség. A földszinti tér nagy, egybefüggő üvegfelületekkel fordul az utca felé, szoros kapcsolatot teremtve az utca és a közösségi terek között. Az emeleten pedig áttört függönyfal biztosítja a kilátást a közpark irányába.

Anyaghasználat

Az épület vázas fém tartószerkezete biztosítja az alaprajzok nyitottságát, a szerkezet kis súlyát és a gyors építést. A homlokzatburkolat megválasztását a környező épületek jellege befolyásolta; a területen több régi és új, téglaburkolatú épület található. A tégla egy melegséget sugárzó anyag; szerethető, de egyben elegáns, távolról és közelről is szép textúrájú felületet ad.

A téglák egy része kilóg a homlokzat síkjából; a kilógás mértéke felfelé és a bejárattól távolodva növekszik. Más helyeken – pl. a függönyfalaknál – hézagosan rakott téglaburkolat jelenik meg.

Valentina Fesenko

Szerk.: Winkler Márk