Adottságok, helyszín
Pilis a fővárostól 45 kilométerre, a 4-es főút mentén elhelyezkedő 11500 fős település. 1992-től nagyközség, 2005-ben városi címet kapott. A növekvő adminisztrációs kötelezettségek következtében a jelenlegi városháza funkcióját betölteni képtelen, néhány iroda udvari melléképületekbe szorult. Az épület szerkezetei korszerűtlenek, a jelenlegi épülettömeg többszöri át- és hozzáépítés eredménye. Rendszere mára áttekinthetetlenné vált, a városvezetés túlnőtt a rendelkezésére álló épület keretein.
A város kulturális élete rövidebb stagnálás után kezd újjáéledni, azonban számára valódi élettér nem biztosított. A szerveződő koncertek, rendezvények helyszínéül többnyire a piactér fedett-nyitott árusító sorai közt felállított színpad szolgál, az egykori Kultúrház lebontása óta. A helyén Petőfiről elnevezett park létesült, mely valódi parkként a település legforgalmasabb közlekedési csomópontjának közelsége miatt, továbbá szegényes kertépítészeti megoldásainak köszönhetően, nem funkcionál. Probléma a valódi főtér hiánya is, hiszen évek óta a Szabadság tér nagy részét a Penny Market parkolója foglalja el.
A vezetés és a lakosság között hatalmas ellentét feszül. Az önkormányzat nem kommunikálja a terveit, céljait, elért eredményeit a lakosság felé, ennek megfelelően az itt élők úgy érzik, a város sehová sem fejlődik, valódi tevékenységet a vezetés nem folytat. A hivatal működése az átlag polgár számára teljesen zavaros, kiismerhetetlen.
Zavaros épített környezet. (Penny Market, Általános és Zeneiskola bővítései, jelenlegi polgármesteri hivatal bővítményei, forgalmi csomópont)
Koncepció
A fejlesztési tervekkel összhangban alakult ki a tervezési program, s fogalmazódott meg a városvezetés hivatalait és kulturális tereket is magában foglaló, új városi teret definiáló épületegyüttes képe a Petőfi park helyén.
A koncepció, mely az átláthatóságon, felismerhetőségen, tiszta működésen alapszik; a helyszínen fellelt előképből és a jelenlegi önkormányzati rendszer kuszaságának megszüntetése iránti vágyból építkezik.
A város sziluettjét, helyszínrajzát vizsgálva fedeztem fel az épület tervezésekor használt egyszerűen olvasható képletet.
A jelenlegi városszövetben egyértelműen különválaszthatók, felismerhetők az egyes telkeken a fő- és a gazdasági funkciókat magukba foglaló épületek. Ezt felhasználva a városházánál az irodák, fő funkciók vizuálisan is hangsúlyosabb szerepbe kerültek. Ezeket a kevésbé kiemelt kiszolgáló funkciójú egységek kapcsolják össze (irattárak, teakonyha stb). A funkcióelemek elhelyezkedését az egyes irodák, osztályok kapcsolati rendszere határozta meg, méretüket pedig a tervezési program dolgozói létszámadatai. A hierarchikus rend megjelenítésére a fenti szinteken reprezentatív vezetői irodák és tárgyalók kaptak helyet, míg a földszintre az ügyintézéssel, napi ügymenettel kapcsolatos helyiségek kerültek.
A beépítési módot a létrejövő tér és kulturális funkciók védettségének biztosítása határozta meg. Fontos szerepett játszott a városháza Szabadság térrel és az újonnan alakuló városi térrel való kapcsolata is. Így alakult ki a városházi szárnyat az egykori főtér és az új rendezvénytér közé, a kulturális funkciókat, kávézót pedig a telek védettebb oldalára helyező elrendezés.
Szerkezeti kialakítás
Az épület szerkezeti megoldásaival, anyaghasználatával az együttes környezetének minőségi, maradandó, előremutató épülete kíván lenni, rendteremtésre törekszik.
Szlovák János
Konzulensek:
építészet: Karácsony Tamás DLA
épületszerkezettan: Takács Lajos, Horváth Sára
épületgépészet, villamosság: Dr. Kontra Jenő, Dr. Majoros András
építéskivitelezés: Rostás Zoltán
tartószerkezetek: Dulácska Endre