Építészeti koncepció
Diplomamunkám témájának keresésekor arra ügyeltem, hogy érdekes építészeti problémák mellett társadalmi és kulturális kérdésekben is elmélyülhessek, javaslatot tehessek. Szülővárosomban, Szekszárdon kezdtem kutatni egy, a lakók számára is kevésbé ismert helyzet után. Így találtam rá - egy helyi történész segítségével - egy idén 100 éves izraelita temetési csarnokra és sírkertre. A területet ipari- és sportterület veszi körbe, valamint az épületet a környék lakói igényük szerint használják (a termeket konyhává és raktárrá alakították át), a helyi zsidó lakosság pedig folyamatosan csökken – ezek miatt a sírkertet pusztuló értéknek gondoltam. A zsidótemetőkre jellemző gazdag növényzetben láttam meg a hely megnyugtató hangulatát.
Szakrális jelentősége miatt úgy szerettem volna megtartani mind az épületet, mind a temetőt, ahogyan mostani állapotában van. Ezért funkcionális átalakítás helyett bővítettem egy múzeummal, így kiállítási tárgyként kezeltem a meglévő értékeket.
A múzeum legfontosabb társadalomformáló hatása, hogy objektív képet mutat be a zsidók életéről, mellőzve történelmi meghurcolásukat. Foglalkozik az általános életszakaszokkal (születés, felnőtté válás, házasság, elmúlás), a vallással és a mindenkit foglalkoztató kérdésekkel - emiatt oktatómúzeum. 10 állomásra bomlik a terület, ami magában foglalja a temetési csarnok és a sírkert (mint elmúlás) bemutatását. Az épület múzeum-funkciója mellett közösségi olvasóháznak is helyet ad, ahová szabad a bejárás. Itt a témával kapcsolatos szakirodalmakkal ismerkedhetnek meg az idelátogatók.
Az épület rendszeres látogathatósága érdekében a városrészt is rendeznem kellett. Felismertem, hogy a vasút elválasztja a belvárost ettől a területtől, úgyhogy átjárót terveztem, ami parkosított zöldterületre vezet, ahol korosztály szerinti játszóterek is találhatók. A sírkertet most az ipari területről lehet megközelíteni, ezért ennek is egy egyszerűbb bevezetést gondoltam ki, ami a már említett parkosított részhez kötődik.
A temető miatt a múzeum telepítése egy körbeölelő formát vesz fel, ennek csak egy része az épület, a többi fedett sétányként jelenik meg. Az épület visszahúzott üvegnyakkal kapcsolódik a csarnokhoz, így nem konkurál az eredetileg is megóvandó értékkel. Az anyagválasztás is próbált a visszafogottság irányába haladni, ezért - a belső térben is megjelenő - nyersbeton felületet alkalmaztam. Az épületben egyedi tervezésű, különböző méretű fa „dobozok” enyhítik ezt a hideg hatást. Fontosnak tartottam, hogy homlokzat megnyitásai harmóniában legyenek a meglévő fasorral és a temető bizonyos részeivel.
Az épület formálása, a múzeum és a kiállítóterek általános rendxszer szerint épül fel, viszont a beépítés miatt, térben külön kellett választanom az oda-vissza látogatást. A 10 állomást felhasználva próbáltam érdekessé tenni ezt az útvonalat és a belső térben egy lebegő sétányként megjeleníteni. Az épület békés hozzáállása segít kapcsolatot teremteni a különböző vallású és világnézetű emberek között.
A beépítés alapadatai
Telek alapterülete: 8770 m2
Épület bruttó alapterülete: 1521 m2
Épület összes szintterülete: 2134 m2
Tervezett beépítettség (%): 17,34 %
Tervezett építménymagasság maximálisan: 7,30 m
Tervezett szintszám: 2
Épületszerkezetek
Alapozás: gerendaalapozás
Falszerkezetek: monolit vasbeton és könnyű acélszerkezet
Födémek: monolit vasbeton födém és acélszerkezet
Lépcsők: monolit vasbeton
Nyílászárók: egyedi tervezésű, sínen mozgatható és bukó ablakok.
Homlokzatburkolatok: nyers látszóbeton felület
Épületgépészet
A -1. szinten található kazánház és gépészeti tér biztosítja a mesterséges szellőzést és padlófűtést. A következő szinteken szerelőcsatornában és az álmennyezet felett helyezkednek el a vezetékek. A sínen mozgatható és nyitható üvegfelületek segítik a természetes szellőzést, ami a tervezett - legfeljebb 100 fős - látogatás során elegendő.
Életvonal múzeum-100 éves izraelita temetési csarnok és sírkert rehabilitációja és funkcióbővítése
tervező: Bakó Zsófia
konzulens: Tamás Anna Mária DLA, Kovács-Andor Krisztián DLA