Épületek/Középület

Lélek- és térformálás – református templom, Újszeged

2012.04.17. 13:40

Anyagszerű és immateriális folytonosság, a szertartásokon túl az összetartozás megerősítése, egységes köztér alkotása a szomszédban, teljesen más léptékben épülő fürdőkomplexummal közösen, attól mégis függetlenedve. Ezek voltak a legfontosabb szempontok, melyeket Vesmásné Zákányi Ildikó és munkatársai figyelembe vettek, mikor új templomot terveztek Újszegedre, a református egyházközség számára. A templom a lebontott imaterem tégláiból épült, a régi szószék és Úr asztala is – kis átírással – visszakerült a szakrális térbe.

Előzmény:

A Szeged-Újszegedi Református Egyházközség régi szándéka volt, hogy az 1928-ban épült templomtér helyére új templomot építsen, mivel az imaterem kicsinek bizonyult a templomba járók számához viszonyítva. A szomszédban épülő ligetfürdő jelentősen érintette a szigetszerűen ottmaradó telek helyzetét. A hátsó telekhatáron a fürdő részben térszín alá süllyesztett gépészeti terével érintkezik, melynek járható tetejéről a fürdő gazdasági kiszolgálása történik. A déli oldalon a szomszédos önkormányzati telekből egy 6 m-es telekhányadot megkapott az egyházközség. A fennmaradó telken egy rámpán át közelíthető meg a fürdő térszín alatti parkolója. 

Ez a kitettség egyrészt megerősítette az építés szándékát, másrészt a telek bővülése erre módot is adott. A Liget Fürdő tervezésével párhuzamosan módosult a terület szabályozási terve, ami az érintett sarki telekre egyedi előírásokat tartalmaz. Ennek alapján 2009 januárjában építési és bontási engedélyterv készült, melyre 2009. márc. 31-én a megbízó engedélyt kapott.

A templomtérről:

A protestáns templomok archetípusát keresve két vonulat létezik. Egyik a középkori katolikus templomok átalakításával, átrendezésével születik. A kelet-nyugati hosszanti elrendezésű templom déli megnyitásával a berendezés centrális áthangolása történik. Középre, rendszerint egy pillérre épül a szószék, elé vagy közvetlenül mellé kerül az Úr asztala, az úrvacsoraosztás színtere. A centrális kialakítást erősíti a karzatok L- vagy U-alakú bekerülése. A II. József türelmi rendeletét követően épült templomok döntően ugyanezt az elvet követik. Az újkori templomaink másik típusa eleve centrális kialakítású, 5 illetve nyolcszögű alaprajzzal.

A tervezett templom ideája a középkori templom áthangolását idézi. Fontosnak tartottuk a folytonosságot, a gyülekezet megfogalmazható kötődéseinek beépülését az épületbe. A templom a lebontott imaterem tégláiból épült, és az ott lévő szószék és Úr asztala is bekerült a templomtérbe, azok kis átírásával. A kóruskarzatra  hagyományos sípos orgona készült.

A protestáns lelkületet Ravasz László (1934) református püspök intencióit elfogadva igyekeztünk megfogalmazni: „A református templom minden porcikája mondjon igazat, a fa ne hazudja magát vasnak, a malter ne akarja a kő és faragott márvány illúzióját kelteni, a gipsz stukkó, rabic s megannyi potemkin építészeti fogás számára tilos legyen az Isten háza."

A református templomok időszakos használata miatt nagy gond a felfűtés. Emiatt is fontos volt az épület hőtechnikailag igényes kialakítása megfelelő hőszigetelésű falazattal, 3 rétegű hőszigetelő nyílászárókkal. Fontos funkcionális szempont volt, hogy az istentisztelet után a hívők maradjanak, éljék a közösségi életet. Ezek színtere egyrészt a bejárati fogadótér, melyet nagy ünnepekkor a templomtérrel egybe lehet nyitni, másrészt az udvar, ami a közösségi élet színtere. A templomtérhez támaszkodik az udvar felől a vendégszoba, emeleti részén az ifjúsági terem, melynek galériája alkalmi szálláshely is egyben. 

Általános leírás:

A gyülekezet a három szegedi református gyülekezet közül a legkisebb. 1928-ban alapították azért, hogy az akkori egyetlen városi gyülekezetet tehermentesítse a város körüli falvak szórványgyülekezeteinek ellátásában. Azóta a gyülekezet célja megváltozott: ma már elsősorban a helyi hívek közössége, bár továbbra is igen nagy szórványt lát el.

Az 1928-ban épült beépítés Újszeged villanegyedébe illeszkedett. A sarki épület emeleti részén parókia, a földszinten gyülekezeti ház funkcióját ellátó közösségi terek, lelkész iroda, csoportszobák, WC-k, ruhatár volt. A közösségi terekhez a fürdő tér felőli oldalán egy kb. 90 fő befogadására alkalmas imaterem épült, amely később igen szűkösnek bizonyult. A gyülekezet szándéka volt, hogy a templom ezen a helyen, a tér felől megközelíthető módon épüljön fel. Ez egyben lehetőséget nyújtott az épülő fürdőkomplexum felől bizonyos elszeparálódásra, ami a funkciók különbözősége folytán egy fontos szempontot jelentett. Az épület déli oldala a szabályozási tervnek megfelelően zártsorúan épült be. A kerítésnek támasztott szín a gépkocsik tárolásán túl a melléképület egyéb funkcióit is befogadja, és bensőséges átriumszerű udvar kialakítását teszi lehetővé. 

Megközelítés:

A saroktelek két irányból közelíthető meg, autóval a Szent-Györgyi Albert utca felől lehet behajtani. A szükséges parkolószámot telken belül sikerült biztosítani. Ugyanebből az irányból történik kerékpáros beközlekedés. Gyalogosan, illetve tömegközlekedéssel a tér felől tártuk fel az épületet. Ide került a templom főbejárata. A szabályozási tervnek megfelelően egy 4m széles zöld sáv szegélyezi az északi homlokzatot az új fürdő tér előtt. A templom tervezésénél egyeztettünk a fürdő tervezőivel, így a templom mellé kerülő transzformátorház épülettömege igazodik a parókia és a templom épületéhez.

Vesmásné Zákányi Ildikó