A Bíráló Bizottság részletes véleménye:
Az épület bővítését a Pollack Mihály téri (keleti) oldalon, a térszint alatt három szinten tervezi, ezzel elvileg jó logisztikai kiszolgálást biztosít. A belső udvarok összekötését és új bejáratok nyitását a pinceszinten valósítja meg, a két belső udvart az épület É-D-i homlokzata mellett megismétli. A pinceszinten belépőjegy nélkül is tartalmas időtöltést tesz lehetővé a multifunkcionális előadóterem, tárgyalóterem, ifjúsági látogatóközpont, stb. kialakításával. Az udvarok mélyítésével a –2. szintre bővített időszaki kiállítása funkcionálisan jól működne. A látogatói forgalom javítása érdekében az I. és II. emeletet körbejárhatóvá tette, a középső szárnyban új lépcsőházat és lift tömböt alakított ki. Az új lift és lépcsőházi tömb elkészítése ezen a helyen csak a III. emeleti régészeti raktár egy részének elbontásával oldható meg.
A meglévő tető fölé merész vonalvezetésű, újszerű, polimer kompozit tartókból álló üvegezett tetőt szerkeszt. A 4. emeletre helyezett látványkonyhás kilátó-étterem a múzeum alapfunkcióját torzító léptékű ötlet, és gyakorlati problémákat is felvet. A meglévő tetőgerinc figyelembevételével leginkább csak a belső udvarokra biztosítana rálátást. A két udvar légterét összekötő hatalmas étterem az elsődleges fontosságú múzeumi funkció mellett túlzásnak tűnik. A –2. és –3. szintek tervezett kialakítása a restaurált reprezentatív térsor alá (!) komoly statikai feladatot jelentene, és nem kis kockázattal járna.
A pályázó attraktív, látványos koncepciót fogalmazott meg, gondosan és részletekbe menően kidolgozta a pályamű egyes részleteit, makettet is készített. A Bíráló Bizottság ennek ellenére úgy értékelte, hogy a bővítés „bekebelezi” és alapvetően átértelmezi a Nemzeti Múzeum épületét, a tervezett beavatkozások léptékükben messze meghaladják a múzeum fejlesztési szándékait, ezért elismerésre méltó kidolgozottsága és eredetisége ellenére sem tudta a terv megvételét a kiírónak ajánlani.
Kertészeti szempontból értékes része a tervnek, hogy részletes, egyedenkénti favizsgálat alapján készült. A K-i homlokzat előtt azonban új, raszteres fatelepítést tervez, az ott lévő dús növényzet kivágásával.
Részletek a műleírásból:
München, Berlin és London után Budapest volt a negyedik olyan európai város, ahol múzeum épület építésébe kezdtek a XIX. század elején. A Nemzeti Múzeum klasszicista műemlék épülete funkciója és építészeti értékei miatt is meghatározó eleme Magyarország kulturális örökségének. A pályázat célja a meglévő épület és a Múzeumkert értékmegőrző és ugyanakkor látogatóbarát komplex fejlesztése volt, ami magába foglalta a belső udvarok lefedését és a közönségforgalmi térré alakításását, a közönségforgalmi terek újraszervezését és akadálymentesítését, a múzeum korszerű kiszolgálásának megoldását és a kert rendezését.
A környezet és a meglévő építmények részletes vizsgálata után meghatároztuk a legfontosabb tervezési alapelveket, amik:
Az udvart lefedő tetőszerkezet könnyű elegáns szerkezetből készülne, hogy minimalizáljuk a meglévő épületre ható új terheket. A tartók alapanyaga karbon szálas kompozit anyag, amit már széles körben alkalmaznak a magasépítésben, de hasonló tartószerkezet még nem épült, így a tervezett tető világújdonság lenne.
Az egész épületben megvalósítottuk az akadálymentességet nem csak a látogatók, hanem az alkalmazottak számára is. Az épületgépészeti rendszereket az üzemeltetési költséghatékonyság és környezettudatosság jegyében terveztük.
Tervünk lehetővé teszi, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum világra szóló turista célponttá váljék. Hosszú távú megoldást kínál a látogatók létszámának növelésére, a múzeumot megtöltöttük élettel, alkalmassá tettük nagy jegybevétellel kecsegtető, kasszasiker utazó kiállítások fogadására, kiállításait szabadon átrendezheti, frissítheti, kiegészítő tereit konferenciák, akár nagy presztízsű rendezvények szervezésére kiadhatja úgy, hogy a kiállítások, és a múzeumban folyó munka zavartalanul folyhat.
építészet: BFLS (Bogle Flanagan Lawrence Silver Ltd.) igazgató: Ian Bogle
építész: Halasi Szilárd
építész munkatársak: Luigi Simione, Peter Znasik, Giovanni Beggio
műemlékvédelem: Julian Harrap (Julian Harrap Architects)
szerkezet tervező: Jason Guneratne, Guy Warner (Halcrow Yolles)
kompozit anyag szakértő: Dr. Molnár Péter (Sphere Consulting Kft)
épületgépészet: Steven Chan (Halcrow Yolles)
környezettervező: Jim Diggle, Stephen Richards ( Gillespies LLP)
világítástechnika: Mark Hensman (GIA Equation)