Ökologikus középületek — Élő-zöld homlokzatok
Dobóczy Ákos: ”a tervezésben a gondolati fejlődés lehetősége akár lényegesebb is lehet a végeredményként létrejövő épületnél. Egy deklaráltan nem-megvalósuló háznál mindenképpen.”
A terv bemutatásának célja, hogy még egy példát adjon a viszonylagosan kevés hasonló hazai terv mellé, ezzel bővítse a téma iránt érdeklődők számára rendelkezésre álló anyagok mennyiségét. Aktualitását pedig az Építészfórumon nemrég megjelent „Kis növénytan óra: építészeknek” című cikk szolgáltatta. A fenti írás a „Földalatti Beszélgetések” sorozat 2010. januári összejövetelének beszámolójaként jelent meg, amelyen az est zárásaként alkalmam volt a házat néhány szóban bemutatni.
A terv vállaltan egy kísérlet, bár diplomamunkaként készült el, személyes okoknál fogva (másoddiploma stb.) nem az ebben a „műfajban” szokásos utat követtem, és nem is szeretném, ha diplomamunkaként tekintenék a tervet az érdeklődők: az tévútra vinné a téma körüli gondolkodást.
Összegezve a tanulságokat, azt lehet mondani, újra bizonyossággá vált, hogy az épülettervezésben a gondolati fejlődés lehetősége akár lényegesebb is lehet a végeredményként létrejövő épületnél. Egy deklaráltan nem-megvalósuló háznál mindenképpen. S hogy mit is tudtunk meg konkrétan? Sajnos nem sokat, sőt odáig is eljuthatunk, hogy ezen épületek puszta létének a jogossága is kétségbe vonható, de ha elindul egy közös gondolkodás, ahol feltesszük az alapvető kérdéseket, talán van remény válaszokra is:
- Milyen globális ökológiai problémáink vannak?
- Ezekre helyes válasz lehet-e a „vertical farming” vagy más hasonló ötletek?
- Milyen lokális problémáink vannak városaink élhetőségével?
- Ezekre megfelelő válasz lehet-e a zöldtető, zöld homlokzat, függőleges park, az autonóm ház, passzívház és egyéb ötletek?
- Hogyan lehetne hatóságilag jól szabályozni a kérdést és hogyan lehetne a beruházókat motiválni?
- Milyen technológiai lehetőségeink vannak mindezek megvalósítására?
- Milyen művészeti értéket hordozhatnak ezek a házak, van-e a „környezet szeretetének” esztétikája? Hogyan alakulhatna át városképünk, utcaképünk?
Ha legalább ezekre az alapvető kérdésekre tudunk helyesen válaszolni, akkor kezdődhet csak a részletekbe menő vita, az alkalmazott technológiáról, pszichológiai teljesítményekről, művészeti értékekről.
Az majdnem bizonyosnak tűnik, hogy nem lehet szigetszerűen gondolkozni az ilyen fajta házakról. Környezeti kapcsolataik, környezetük rehabilitációja - esetleges hálózatba szervezésük - indokoltnak tekinthető. Itt hivatkoznék Janesch Péterre, aki a Kormányzati Negyed projekt kapcsán ezt szintén hangsúlyozta. Ugyanilyen fontos a közösségi kapcsolat is, és bizonyos technológiai kérdések is meghatározóak.
A terv tehát egy gondolatkísérlet arra, hogy milyen lehetne egy ház, egy hálózat, egy intézmény ma Budapesten, amiben és amivel elkezdhetünk kísérletezni, gondolkodni és válaszokat találni a fenti kérdésekre.
Dobóczy Ákos
A diplomaterv a Pécsi Egyetemen készült, a PTE-PMMK Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Karán, 2009-ben.
építész konzulens: Kapy Jenő, Veres Gábor
tájépítész konzulens: Balogh Andrea
opponens: Ertsey Attila
