Tiszavirág Szeged - különleges butik hotel egy műemlék épületben

Tradíció és kortárs design építészetben és gasztronómiában egyaránt. Z. Halmágyi Judit és Fónagy Dóra építészek Bakos Orsolya tulajdonossal szoros együttműködésben alkották meg a design hotel minden részletre kiterjedő, egységes programját, amely végül Sárai Róbert és csapatának (Helyi Érték 2009 Építész Iroda) kiviteli tervei alapján valósult meg. 

A Tiszavirágnak is - ahogy sok másik épületnek ma Magyarországon - van hullámhegyekkel és hullámvölgyekkel tarkított tervezéstörténete (kalandos sztorija), amely a kész épületet látva, utólag már nem is érdekes. Az eredeti elképzelésekből nem minden és nem úgy valósult meg, ahogyan azt alább Z. Halmágyi Judit vezető tervező építész 2008-ban leírta, de ez mondhatni természetes egy olyan intenzív tervezési folyamatban, amelynek során közel két évig a tulajdonos és a tervezők szorosan együtt dolgoztak a sokféle szempontot integráló hotel-koncepció megalkotásán. Ennek a programalkotó folyamatnak két dokumentumát (pdf formátumban) is közreaadjuk, az egyik az építészeti koncepciót, a másik a hotel (és belsőépítészeti) koncepciót járja körbe, nyilván több átfedéssel.

Ma Magyarországon a Fónagy Dóra építész-belsőépítész által (is) képviselt szemlélet szerint a design stratégia alkotás az üzleti modell sikerének egyik kulcsa. A stratégiaalkotás célja, hogy az egyes részletek egymással és az egésszel összhangban ugyanazt az üzenetet közvetítsék, és hogy "egy irányba tolják az üzlet szekerét". (Csak halkan jegyzem meg, hogy minden épületnél fontos lenne ez a fajta stratégiai programalkotás, nem csak egy hotel esetében. Miért is lennének kivételek ez alól a munka-, az otthon- vagy a különféle intézmények terei?)

S ez az előkészítő, programalkotó koncepció határozta meg - kölcsönösen egymásra hatva és együtt fejlesztve - az építészetet, a gasztonómiát, illetve a hotel szolgáltatásainak teljes rendszerét, hogy együtt egy olyan eredeti és harmónikus élményt hozzanak létre, amely különlegessé és egyben emlékezetessé teszik a szegedi Tiszavirágot.

Lehet, hogy sok minden nem az eredeti elképzelések szerint valósult meg, de látva a hotel program bemutató lapjait, vagy éppen a tervzsűri elé került építészeti programról összeállított prezentációt, majd most Zsitva Tibor fotográfiáit a hódmezővásárhelyi építész, Sárai Róbert és csapata (Helyi Érték 2009 Építész Iroda Kft.) által végigvitt épületről, be kell látnunk, hogy a jó programból akkor is jó ház születik, ha közben jelentős változások történnek az egyes részletekben. A programot ihlető gondolat átjön, és ez a lényeg.  

Építészektől sokszor hallani, hogy egy-egy projektnél az általuk elképzelt tervtől mennyire eltér a megvalósítás, és ettől persze az egész rosszabb lett, mint amilyen lehetett volna... Ez biztosan így is van. A Tiszavirág története viszont azt bizonyítja, amit egyébként sok építész megtapasztalhatott már a saját praxisában, hogy a megbízó/fejlesztő(k) és a tervező(k) által közösen alkotott jó, alapos és körültekintően megfogalmazott program garanciát nyújt arra, hogy a megvalósítás elkerülhetetlen változásai ellenére végül a lényeg - hogy mi végre is a sok felhajtás, mi az építés értelme - benne maradjon a házban, és még egy újabb évszázad múltán is felragyogjon - hozzáértőknek és laikusoknak egyaránt. S mi más, ha nem ez a fenntarthatóság az építészetben: építsünk olyat, amit majd az utódaink is meg akarnak őrizni az utódaiknak, s az ő utódaik is az övéiknek, és így tovább! 

Pásztor Erika Katalina

Részletek az engedélyezési dokumentációból (2008) 

Európában ma az igazi turisztikai fejlesztés - éppen a globalizációs vádak ellenében - arról szól, hogy támogassák a régiók kulturális identitásának megtartását, értéknek tartva a helyi identitás bemutatását. Ennek megfelelően a Tiszavirág butik hotel terve tágabb értelemben az építés vonzáskörzetét és hatását is vizsgálta. A terv a ház műemléki értékére fókuszál, beleértve a története során ott lakó emberek emlékét, az összes fontosabb idősíkot egészen a kortárs elemekig. Izgalmas kísérlet ez az élhetőség modern ezközeinek bevetésére azért, hogy a ház talált kincsei hozzáférhetővé váljanak.

Hamvas Béla Öt géniuszának egyike az Alföld. A város lakóinak életében is jelen van egy különleges, spirituális energia, mely több mint lokál-patriotizmus: univerzális életenergia, amit nem múzeumi jelleggel, hanem elegáns, finom utalásokkal, asszociációs játékkal, illetve az alábbi építészeti és belsőépítészeti eszközökkel kívántunk megjeleníteni.

A tervek szerint az épület boltozatos pinceszintjére egy fürdő kerül, amely a tíz szobás panzió szállóvendégein kívül külsős vendégeket is kiszolgál. A fürdő funkcionális felosztása a török és római fürdők, gőzfürdők kialakítását követi, azoknak egyfajta mai újraértelmezése. 

A hajdani "Tiszavirág zónázó" kocsma, illetve kártyabarlang hagyatéka a földszinti wine bar (bor bár), és a pinceszinti kártyaszoba. A helyiség a kapualj alatti új pincerészből érhető el. A pincei részek gőzét, páráját, a földszinti rész gasztronómiai illatait, a teaház kellemes nyugalmát a kártyaszoba szivarfüstje teheti komplett élménnyé. Ezen új rész vasbeton dongaboltozatot kap, az épület ezzel teljes kontúrján alápincézetté válik.

A pinceszint keleti felében alakítottuk ki az étterem-bár kiszolgáló részét. Az étterem 300 adagos főzőkonyhát jelent. A feltöltés, hulladék és göngyöleg-elszállítás a Hajnóczy utca felől történik, elkülönült módon. Külön lift szállítja le a pinceszintre az érkező nyersanyagot, és egy külön lift viszi az önálló hulladéktároló helyiségből az elszállítandó hulladékot. Egy acél szerkezetű csigalépcső szolgálja a pince és földszint közötti közlekedést. [...]

Az épület földszintjén található étterem és wine bar mind a panzió, mind pedig a külső vendégek kiszolgálására, fogadására is alkalmas. Az étterem és a bár gasztronómiai szolgáltatása a hely és a kor adta többletekkel bír. Az étterem és a bár funkcionális kialakítása az eredeti térrendszerben elhelyezett bútorokkal történik. A bútorok kijelölik, de élesen nem választják el a különböző funkciókat egymástól. Az utcával való együttélést itt a ház előtti járdaszakasz eredeti, a földszinti padlóvonalra történő lesüllyesztése; valamint az ide nyíló nyílászárók parapetjeinek megszüntetése jelenti. Az épület kinyílik a város felé, a város beáramlik az épületbe. Ez a földszinti tér a panzió, vagy a város egy-egy kisebb eseményének is otthont adhat. Mind az utcához, mind pedig a belső udvarhoz is kapcsolódik.

Az épület emeletén alakítottuk ki a panzió szobáit, melyek különböző helyzetükből eredendően eltérőek és sokszínűek. Nem monoton, egymás mellé sorolt szobák ezek: különböző kategóriák szerint eltérő igényeket elégíthetnek ki.

Az épület utcai homlokzatának középtengelyében, mondhatni a piano nobile-n található a VIP-lakosztály, dombornyomott acéllemez burkolatú, acélmellvédes erkéllyel. Nagy egybefüggő belső tér, gardróbos előtérrel, opálüveges zuhanyzóval. A lakosztály belső terének ünnepélyességéhez a mennyezet historizáló restaurálása is hozzájárul.

Az utcai homlokzat két szélén két apartman készült. A szobák egy - alvásra is alkalmas, félszoba nagyságú - előtérből, és egy - az utcai homlokzathoz tartozó - szobából állnak. Zuhanyzós mosdó tartozik az előtérhez, a szobában pedig egy térbe helyezett kád található. A lakóegységen belüli funkciók közötti éles határok elmosódása a mai, nemzetközi belsőépítészeti irányzatokban meghatározó tényező. A szobák kortárs trendbe illeszkedő belsőépítészetét itt is a mennyezet historizáló restaurálásának eleganciája egészíti ki.

Standard szobából hat darab épült az utcai, illetve a belső udvari szárnyakban. Ezek között is vannak különbségek, hiszen egy utcai szoba a város életével jobban együtt él, együtt lélegzik; míg egy belső udvari szoba az épület intimebb világához tartozik. Az utóbbi szobáknál egy közös előtérből megközelíthetően a két külön szoba akár egy társaság által is igénybe vehető.

Az épület karakteres, meghatározó új eleme lesz a belső udvar körüli üvegfal, mely paravánszerűen fut a közlekedő körül. Ez jelenti a kültér-beltér határát. Az üvegfal egyedi szerkezet, statikailag méretezett acél szelvényekkel, kétrétegű hőszigetelő üvegezéssel. Az üvegszerkezet a kőkonzolok tartotta közlekedő előtt távolságot tart, így tartva tiszteletben a műemlék házat. A tetőtér nagy része beépítetlen padlástér marad, csak az udvari szárnyak végébe kerül egy raktárhelyiség és egy gépészeti tér.

Z. Halmágyi Judit

Részlet az átadásra készült sajtóanyagból (2012)

A Hajnóczy utcai házat még Politzer Samu aranyműves építtette 1859-ben, romantikus stílusban. Szeged legrégebbi - a nagy árvíz után is fennmaradt - házai közé tartozik. Működött benne többek között ügyvédi iroda, bérelt itt lakást Löw Immánuel főrabbi, később pedig Gerner Róza rendezte be kalapszalonját. A korabeli dokumentumok szerint Vörös Malom néven mulató is volt az épületben. 2008 és 2012 között a műemlékvédelmi hivatal szigorú előírásait betartva újították fel a házat a pincétől a padlásig: helyreállították a leszakadt falakat, tetőrészeket, feltárták a padlás faszerkezetét és a helyiségek falfestményeit is.

A rekonstrukció során – amelyre 157 millió forint uniós támogatást nyertek (DAOP-2.1.2-09-2010-0019.) – megőrizték a városképi jelentőségű épület sajátosságait, az új építésű részeket pedig üvegfallal választották el a régitől. A műemlék épületet a legmagasabb minőségi és technológiai elvárásoknak, valamint a legújabb dizájn irányzatnak megfelelően újították fel. Egyedülálló módon találkozik itt tradíció és dizájn az építészetben és a gasztronómiában egyaránt.

Az újjáéledt Tiszavirágban a régi kalapszalon, majd cipészműhely reggeliző helyként és kávézóként működik, a zónázóból laza, elegáns bár és étterem lett, ahol bisztró-stílusú, szezonálisan változó alapanyagú magyar ételek és a környező országok ízei egyszerre vannak jelen az étlapon. Az udvaron látványkonyha, a pinceszinten finn szauna, gőzkabin, sószoba és tengeri klímás szoba, tepidárium működik.

Az emeleten helyet kapott 10 szoba kialakítását tekintve – akár egy családi házban – mind különböző. A tágasabb és kompaktabb méretű szobák közös jellemzője az otthonos, nyugodt hangulat, ami olyan anyagok használatának köszönhető, mint az eredeti tölgyfa parketta, üveg, márvány, len, bársony és bárányszőr. A fürdőszobák – néhány walk-in tusolóval – különleges kialakításúak.
A vendéglátóhely vezető szerepet kíván betölteni a gasztroturizmus területén. A Tiszavirágnak Regdon Zsolt a séfje. A tulajdonos célja, hogy nemcsak országosan, de határainkon túl is ismertté tegyék a Tiszavirág Szeged nevét.