A feladat komplexitását mutatja, hogy a terület egyik részén adott tervezési programnak kellett megfelelni, míg másik egységére szabadon kellett gazdaságilag is megalapozott terveket létrehozni. A pályázat tematikájában követte a két korábbi Erasmus Intenzív Program menetét (Találkozik-e Parsifal a modern építészettel? Várrom a város felett)
A munka első fázisában 4 ország 46 hallgatója egyhetes workshop alatt ismerte meg a helyszínt. A rendkívül termékeny időszak alatt a résztvevők analíziseket készítettek a területről illetve elkészítették fejlesztési ötlettervüket.
A hallgatók az alábbi egyetemekről érkeztek:
1. Fachhochschule Joanneum, Graz, Ausztria
2. Fachhochschule Dortmund, Németország
3. University of Lisbon Faculty of Architecture, Lisszabon, Portugália
4. Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar, Pécs, Magyarország
A közel 250.000 fős Graz Ausztria meghatározó kulturális és igazgatási központja. Több mint 45.000 hallgatójával fiatalos és impulzív város. A 2003-as Európai Kulturális Fővárosi cím elnyerésének köszönhetően kulturális és turisztikai attrakcióban rendkívül gazdag. Az utóbbi évek fejlesztései számos helyen újították meg a városszövetet azonban ezek jellemzően a város középső területére koncentrálódtak. Az UNESCO által védett város az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerése után a Design Fővárosa címet is elnyerte, jó példát mutatva arra, hogy régi és új, tradicionális és kortárs építészet harmóniában tud élni egymással.
A workshop célterülete mellett, a vasútállomás felújítását a Zechner & Zechner építésziroda terve alapján kezdték el 2010-ben. A felújítások révén 2015-re egy új közlekedési csomópont jön létre, mely a közlekedési lehetőségek mellett megfelelő kapcsolatokat teremt a vasút által kettévágott városrészek között, új lehetőségeket adva a leszakadt keleti területnek.
A workshop során a résztvevők az újonnan felértékelődő vasút menti területekkel foglalkoztak. A tervezési terület két telke közvetlenül a vasútállomástól nyugatra található. Az egyik terület az osztrák állami vasúttársaság, az ÖBB többségi tulajdonában áll. Ehhez kapcsolódott az út másik oldalán egy magánkézben lévő ingatlan, melyre a fejlesztők pontos tervezési programmal rendelkeztek. A két telek beépítését nehezítette a rendkívül vegyes funkcióhasználat. Az egyik telek szorosan kapcsolódik a vasút üzemi funkciójához, míg a magánterület üresen álló csarnoképületből és külső burkolt felületekből áll. A terület közvetlen környezetében egyaránt találhatóak lakó, üzemi és kereskedelmi egységek.
A hallgatók elsődleges feladata a vasúttal párhuzamos terület esetében a funkcionális program kitalálása volt. A kiírók az építészhallgatókat olyan valós megbízásba kívánták bevonni ahol az építész hatásköre túlmutat egy épület megtervezésén, vagy egy tömb beépítésén. A sokoldalú feladat során a hallgatóknak egy nagyobb terület „életét” kellett elképzelniük, a hozzá tartozó gazdasági számításokkal, ütemezéssel együtt.
A tervezés során ki kellett térni a terület tágabb környezetének jövőbeni alakulására, a meglévő közlekedés fejlesztésére, illetve a magán és közterületek alakulására is. A programadást nehezítette, hogy az összevont tervezési terület három tulajdonosa eltérő gazdasági, illetve szociális igényekkel rendelkezett. A feladat nehézségét leginkább ezeknek az igényeknek a megfelelő alkalmazása, kielégítése adta.
A tervezési helyszín bejárásával kezdődött a program, majd utána a területhez kapcsolódó szakmai előadásokat hallgathattak meg a résztvevők. Ezt követően Bécsben a workshop témájához kapcsolódó megvalósult, valamint megvalósulás alatt álló barnamezős beruházások megtekintésére került sor. A program harmadik napján további megvalósult barnamezős beruházásokat ismerhetett meg a hallgatóság szakmai előadások keretében.
A 9 hallgatói csoport különböző szempontokból vizsgálta a területet, illetve javaslatot tett annak fejlesztésére. A tervek kidolgozására minden hallgatónak saját egyetemén az őszi félév során valamelyik tantárgy keretében nyílt lehetősége. A beérkezett hallgatói pályamunkákat nemzetközi zsűri értékelte. A bíráló bizottság döntése alapján:
első díjat nyert:
második díjat nyert:
harmadik díjat nyert:
dícséretben részesült:
A magyar pályamunkák bemutatása:
Páll Attila (PTE-PMMIK) munkája: SPOT
Projektem célja a terület értékeinek megragadása és azok továbbfejlesztése. Ilyen adottság a közelben található vasútállomás, a Siemens üzem és az FH Joanneum főiskola. Graz mai pezsgő kulturális élete a Duna menti övezetre, a belvárosba központosul. Ezt kívántam ellensúlyozni egy alközponttal. Az új központ nem vetekszik a meglévővel, inkább kiegészíti azt.
Graz népességének száma az elmúlt években növekvő tendenciát mutat, mely a beruházások szempontjából fontos információ. Ezt figyelembe véve olyan funkciókat hoztam létre melyek szolgáltatásokat, lakhatást illetve munkalehetőségeket biztosítanak. Ez a hármas egység kiegészíti és fejleszti egymást.
A tervezési terület két karakteresen eltérő egységét meghagytam. A Wagner-Biro utcától keletre eső területen főként lakóegységeket míg a nyugatra eső területen közfunkciókat helyeztem el. Az utóbbi terület két részre bontható, az északi területen a meglévő épületben egy kulturális központ került kialakításra, délen pedig egy innovációs és kutatási központ jött létre. Ez a központ diákokat, fiatal mérnököket karol fel, segíti őket projektjeik megvalósításában. A munka a tervezéssel kezdődik, majd fejlesztésen keresztül a megvalósítás lépésein megy keresztül. Ezen három lépés az egymástól eltérő homlokzatkialakítású épületegységben folyik. Az utolsó fázis, az ötletek prezentálása, szponzorok keresése a "toronyépület" előadó- és konferenciatermeiben történik. A tervem ebből eredően is kapta a SPOT nevet (SPO-nsor T-ower)”.
A keleti, lakóterület beépítésének kialakításánál megvizsgáltam a település morfológiáját. Míg a belvárosban a történelmi zártudvaros beépítés a domináns, addig a környező területen a felnyitott keretes beépítés jellemző. A két beépítést ötvözve jön létre egy privát, de átszellőztetett belső udvaros telepítés. A lakóegység a gyalogos sétány által két részre szakad, mely egyik felében jellemzően a fiataloknak, a másik felében a családoknak biztosít otthont.
A fejlesztés megvalósítását több lépésre tagoltam mely a terület folytonos használatát biztosítja. A beépítésnél figyelembe vettem a környező épületeket, azok állapotát illetve Graz városfejlesztési tervét mely a belső értékes területeket, a barnamezős övezeteket kívánja fellendíteni új területek beépítése helyett.
konzulens: dr. Rohoska Csaba
Sipos Rebeka (PTE-PMMIK) és Somi Blanka (PTE-PMMIK) munkája
A tervezési területünk két fő részből áll, a nyugati és a keleti részből. A keleti területrész közvetlen kapcsolatban van a főpályaudvarral, így ezt autómentes kulturális központként képzeltük el. A nyugati rész egy jóval kisebb és zártabb területet foglal magába, ezért a tervezési programhoz igazodva itt egy új lakóövezetet javasoltunk.
A koncepciónk háromlépéses ütemrendszeren alapul. Első lépésként lebontanánk az úgynevezett „használhatatlan” épületeket a tervezési területről. Koncepciónk fontos része, hogy megtartanánk az értékes épületet a meglévő állományból és azokat egy egyszerű funkcióváltással használnánk, amíg az építkezés folyamatban van a fennmaradó területeken. Ezek az épületek fedett parkolókként és piacként funkcionálnának, majd egy későbbi ütemben lebontanánk őket, hogy teret adjanak az új épületeknek. A második ütemben készülne el az új lakóövezet a nyugati oldalon és megtörténne a kulturális funkciók építése a keleti területen. A harmadik ütemben már a kulturális funkciók is készen állnának a használatra, így a két terület együtt tudna élni. Ezzel az ütemezéssel elkerülhető lenne, hogy az egész tervezési terület egyszerre legyen építés alatt, így az egyes területek önállóan is részei lehetnek a lüktető városi életnek.
A területre új közlekedési csomópontokat is terveztünk egyrészt a vasútállomásba csatlakozó aluljárók, másrészt az általunk áthelyezett villamos megállóhelyek találkozási pontjaiban.
A lakófunkciók három fő tömegből állnak, két privát lakótömbből, valamint egy diákszállásból. Minden tömeg földszintjén kiszolgáló funkciók helyezkednek el.
A kulturális funkciók is három fő egységből állnak: fedett piactérből a déli oldalon, múzeumból a középső részen, valamint egy művészeti iskolából az északi részen
konzulens:dr. Rétfalvi Donát
Gyergyák János DLA, Molnár Tamás DLA