Pyrgi aranylemezek és etruszk városi kőoszlopok

Kiss József táj- és kertépítész ókori hirdetőtáblákat, valamint egy igen izgalmas aranylemezekre írt feliratot fejtett meg, amelyek közelebb vihetnek minket az ókori Róma hétköznapjainak jobb megértéséhez.

Lehet, hogy a Pyrgi Aranylemezek Traianus kormányzó, későbbi császár és Pompeia Plotina házasságkötési dokumentumai? Ezt még tárgyalni fogják a történészek is de az biztos, hogy két császári jogtudós aláírása hitelesíti az aranylemezeket! A két aláírás nem csak a lemezeket hitelesíti, de azt is, hogy sikerült az aranylemezek rejtélyét is megfejteni.¹

I. Az aranylemezek szerzői és tartalmuk

Az etruszk, celtiber, és egyéb kelta írásokhoz sorolt feliratú, faragott, vésett szövegű nagy számú kőemlék tartozik. Érdekes csoportot alkotnak azok a kőoszlopok, kőtömbök amelyeket az etruszk városokban, vagy közelükben találtak. Feliratuk olvasása és értelmezése különösen a városi bronztáblák - mint pl. a most közölt Tavola Cortonata - szövegeivel együtt visz közelebb az ókori Itália mindennapi életéhez.

A Pyrgi Aranylemezeket 1964 -ben Massimo Pallottino régész vezetésével tárták fel, a mai Santa Severa területén, az ősi etruszk Cerveteri mellett egy ókori templom szentélyében egy ládában, igen mélyre elásva. A három aranylemez közül 2 lap etruszk, 1 lap pedig föníciai írással borított. Utóbbiról inkább sejtésem van, de a két etruszk írású tábláról nem írnék, ha a szöveg nem vált volna olvashatóvá számomra. A különleges tartalmú táblákon, két olyan aláírás tűnik elő, ami a Preklasszikus jog és a Klasszikus jog időhatárához is elvezet minket, hiszen két híres ókori jogász írta alá azokat.

Az egyik tábla aláírója: Marcus Fabius Quintilianus ( Kr.u. 35. Calahorra - 100. Róma ) híres és sikeres római jogász, grammatika és retorika doktora, szónok, tanár, író, Galba és Domitianus császárok tanácsadója, utóbbi adoptált gyermekeinek nevelője.² A másik tábla aláírója: O.T. Tossianus Iavolenus Priscus G. ( Kr.u. 60. Nedinium - 120. ) jogász, tanár, katonai karrierrel Nerva, Traianus császárok tanácsadója, Kr.u. 83-ban a Legio IIII. (IV.) Dalmát Flavia Felix katonai jogásza, majd Kr.u. 84-86 között Britanniában tartózkodik majd 89-92 között senator Germániában, és 98 -100 között Syriában, 101-től Afrikában található.³

Az ókor híres egyéniségeit azonban nem csak a táblák létrehozásának jogi aktusa köti össze! Érthetővé válik az írás módja is akkor amikor rápillantunk a térképre és kiderül, hogy M. Fabius Quintilianus Celtiber (Calahorra-ban, La Rioja autonóm közösségben (ma Spanyolország) született az Ebro völgyében Botorritától 115 km-re) és Iavolenus Priscus pedig Pannon (Nedinium-ban, (ma Nadin, Zára közelében, Horvátország) Ancona, Itália ókori kikötőjével szemközt született).

II. Az aranylemezek létrejöttének körülményei

Marcus Ulpius Traianus (Kr.u. 53-117.) császár Santiponce (Italica, ma Spanyolország) ókori római városban született Sevillától 10 km-re, és felesége, Pompeia Plotina Claudia (Kr.u. 70k-121/122.) pedig Tejada la Vieja (Escacena del Campo) Huelva melletti településen. Tehát 20 km távolságra születettek egymástól, és egy vidéki út köti össze e helyeket. A köztük lévő 17 év korkülönbség miatt nem mondhatjuk, hogy személyes ismeretségük innen ered, viszont az aranylemezek szövegét már ismerve feltételezhetjük, hogy Traianus császársága előtti házasságának szervezői és jogi lebonyolítói a két híres tanácsadó és jogász voltak. Traianus a dunai tartományok védelme érdekében a Dák fejedelmek ellen 101-106 között két győztes hadjáratot indított, és Dáciát a Birodalom provinciájává tette. Ezzel összefüggésben, a gyorsabb megközelítési lehetőség miatt hidat épített az Al-Dunán 103-105 között és Brindisi kikötőjéhez a Via Traiana utat 109-ben. Traianus is Umbriából, etruszk vidékről származott szülei révén Tuder városából (ma Todi, Olaszország).

Traianust adoptáló, és így őt utód császárrá tevő Nerva császár is etruszk vidéken, Perugiától 60 km-re Narni-ban (Umbria) született. Traianushoz mondhatni közel álltak az Umber-Etruszk hagyományok. Gyermektelen lévén, halálos ágyán Traianus (egyesek szerint a felesége, Pompeia Plotina) utódjaként a távoli rokonát, a szülővárosból, Italicából származó utódcsászárt nevezte meg: Traianus Hadrianus August (Kr.u. 76, Italica-138.). 106-108 között a Pannonia Inferior helytartója Hadrianus volt, a későbbi császár, aki a helytartói palotát építtette a Hajógyári szigeten, Aquincumi székhelyeként, a mai Budapesten, a III. kerületben. Az első feltárásokat Rómer Flóris és Zsigmondy Gusztáv végezte 1854-1857 között, de a bemutató helyreállítás nem történt meg, várat magára.

III. Miért írtak aranyra és miért ásták el?

M. Fabius Quintilianus celtiber volt Hispániából és Traianus felesége is, bár délről, de Ő is onnan származott. Kézenfekvőnek látszik, hogy Pyrgi egy olyan fogadtatás helye volt ahová feltételezésem szerint Plotinia megérkezhetett, mint Traianus házasságra kiszemelt csinos és igen értelmes hölgye. Plotinia - szerintem M. Fabius hatására - a korszak figyelemre méltó nőalakjaként Athénban, 100 után epikuroszi filozófiát tanult! Az élete előző szakaszának lezárására vonatkozhat M. Fabius jogi felmentése az aláírásával, mint Plotinia képviselője. Iavolenus az akkor még kormányzó Traianus Birodalmi Hadseregének híres jogászaként írhatta alá Pyrgi-ben a másik aranylemezt. A házasságkötés idejét, a jogi aktust, a Pyrgi lemezek keletkezési idejét a következők szerint valószínűsítem:

Nerva császár 97-ben adoptálta Traianust. A házasságkötés Iavolenus Priscus germániai senatori tartózkodása után, Kr.u. 97-98 között az ez után kezdődő Szíriai útja és Nerva császár halála előtt (Kr.u. 98.) Traianus 97-es germániai kormányzósága után, de Traianus Kr.u.98. januári trónra lépése előtt történhetett.

A Pyrgi lemezeket tehát Kr.u. 97. és 98. januárja közötti időszakban írhatták,Tarianus és Plotinia házasságkötését megelőző jogi alapszerződésként, érthetően aranyra. Biztosítékként megfelelő megőrzésre, ládába helyezve, mélyre ásták el az ősi etruszk templomban (ma Santa Severa) Cerveteri etruszk várostól 10 km-re, Rómától 40 km-re.

Letölthető PDF - ben közlöm a Pyrgi Aranylemezek fordítását.

IV. Nem hamuka?

Az aranylemezek írása etruszk besorolású, de mint ahogy az eddigi vizsgálataim során is kimutattam, szintén nagy számban használ Ó-magyar, kárpát-medencei, Székely-magyar rovást, ami lényegében lehetővé teszi az olvasást! Az olvasás betűről betűre történik, minden követhető. Az általam használt olvasási módszer nem azonos egy betűhalmazra helyezett rácshálóval, aminek véletlen megfelelései lehetnek. A következő megfelelési sorrendben kerül olvasásra az eredeti szöveg tehát a rovás és olvasásának szabályai szerint, de latinosan, hiszen azt tanuljuk, balról:

1. először hangok kerülnek olvasási sorrendben a kiejtés, hanglejtés és írás szabályai szerint
2. a fonetikusan elhangzó lehetőség a latin szó írásának megfelelően, latin szavak egymás utáni leírásra kerülnek
3. a latin szó szótári fordítása szerinti, jelen esetben magyar értelemmel, a magyarra fordított latin szavak egymásután leírásra kerülnek
4. a latin mondatok és magyar mondatok értelmes, összefüggő szövegként olvashatóak.

Az értelmes mondatokká és értelmes, összefüggő tartalmú szöveggé összeállt fordítás, ilyen együttállását véletlennek vagy akár szándékosan ferdített jelenségként értékelni képtelenség! Ezzel mindenki egyetérthet matematikai valószínűség számítás nélkül is.

Umbriában, Cortonában a földrengésektől szenvedő vidéken, az ókori kisvárosban éppen a napokban zár be (2016.03.19. - 09.11.) az a kiállítás ahol többek között kiállították a Pyrgi aranylemezeket is sok más híres etruszk emlék mellett. A kiállítást a Museo dell'Academia Etrusca e della Citta di Cortona-ban rendezték, Gli Etruschi: Maestri di Scittura, azaz Etruszkok: Az Írás Mesterei címmel. Kár, hogy az ide vágó cikkeim megjelenésének ideje majdnem egybeesett a rendezéssel, így a kapcsolat a jövő lehetősége.
A kiállításra a Louvre-ból kölcsönzött gyönyörű parfümtartón láthatjuk az Építészforumból http://epiteszorum.hu/kiss-jozsef az általunk már helyes fordítással ismert feliratot.

V. Tavola Cortonata, ókori bronz tábla Cortonában

A Cortonai tábla, hasonlóan Tavola Eugubina már közreadott szövegéhez, általánosságban intelmeket és tanácsokat, történeti visszaemlékezéseket tartalmaz. A mellékletben szó szerint olvashatjuk végig, olyan tömören fogalmazott mondatokkal, mint például az első mondata: "Az útépítő mester pihen, ültet, kihajtó Békakorsót, szomorú."

Ókori útépítés emléke, és egykor olyan nagyon divatos növény termesztésének híre, mint a Sium Sisarium, Keleti Békakorsó, Cukorgyökér. A rómaiak kedvenc étele volt párolva, sütve, főzve. Nagyon tűrőképes, gyógyhatással is alkalmazható, valószínűleg előbb-utóbb újra divatba jön, éttermekben, otthon, kertekben. Harci cselekről, éhségről, Nepete (Nepi) kisváros lakói néha vízemelőkkel ügyeskednek, Salassiak megmenekülnek, szent ligetben áldozás és ház megerősítése fonással, "a madarak sikert jósolnak".

Letölthető PDF-ben közlöm a Tavola Cortonata, a Cortonai Tábla ókori szövegét is.

VI. Ókori hirdetőoszlopok, Kőoszlopok feliratokkal

Az írásos emlékanyagok különleges csoportját alkotják a kőbe vésett feliratok, amely csoport további nagyobb egységekre tagolódik, a kőemlékek sajátosságainak megfelelően. A kőbe vésett feliratok gyűjteménye, és így a feliratok védelme, dokumentálása, nem azonos a lapidáriumok gyűjteményeivel és így a megfelelő dokumentálás is csak részben megoldott ! A kőbe vésett legősibb rovásos felirataink katalogizált gyűjteményét kellene létrehozni. A MNAMON, Ancient Writing Systems in the Mediterranean interneten is elérhető gyűjtése mintaszerű. A régészeti leletek sorával együtt gyarapodnak történelmi ismereteink is. Írásos emlékek esetében a "beszédes" emlékanyag, egyértelmű dokumentumát adja az ott leírtaknak.

Sok olyan oszlopszerű sírkövet találtak amik földbe ásva egy nagyobb áldozati edénybe süllyesztve temetkezési részelemek voltak. Egy másik csoportot viszont még a fallikus "jelentésű" kőemlékekhez is soroltak. A kőoszlopokat, amelyeket az ókori városokban, vagy határukban találtak leginkább elfogadottan határkő besorolással állítanak ki. A feliratukat olvasva egyértelművé vált, sokfélék de egy a funkciójuk: az ókor hirdetőoszlopai! Tartalmuk szerint lehet városi iparosé, vagy fürdősé. Következzenek a példák:

Igen nemes és fontos esemény emlék a Rubiera városában talált oszlop földterületi adományozásról szóló felirata.

Különleges helyet foglal el a Cippo di Perugia/Perugai Kő. Az intelmeket, amit sok magyar szóval kőbe faragott a mester, Pannon írású szövegűnek tarthatunk. (A Pannonon nép ebben az időben az Adriai tengerparttal is rendelkezően, közvetlen és ősi etruszk, itáliai kapcsolatú nép lehetett. A Pannonok adták Pannonia Provincia nevét.) A bővebb ismertetést itt most nélkülözve - a Kő című szaklapban is bemutatásra kerül - és részben korábban már itt is közreadtam a fordítást amit most teljességében és némileg módosítva ismertetek a mellékletben.

Letölthető PDF melléklet: a Cippo di Perugia, Perugai Kő teljes fordítása, Kiss József.

Az ókori szövegek és tárgyak feliratainak szövegismertetése olyan új távlatokba vezetnek ami számunkra a közvetlen kötődés okán bár szokatlan lehet, de, objektív.

Kiss József táj - és kertépítész

Jegyzetek:

1. Etruszk szarkofágok feliratai, az eddig helytelenül: Metele szobor és Duenos edény néven, és mintegy tucat etruszk emlék elemzései, valamint a Cippo di Perugia B. oldal, a Tavola Eugubina, Botorrita III. szó szerinti fordításainak PDF mellékletei találhatóak.
2. Encyclopaedia Britannica
3. The Oxford Classical Dictionary (3. rev. ed.) 2005.