Épületek/Középület
Richter uszoda – új felépítmény
2007.11.27. 12:48
"Az épület közvetlen épített környezete igen lehangoló látványt nyújt, ezért egy alapvetően zárt belső teret terveztünk, mely nagyobb üvegfelülettel csak a beruházás keretében növényzettel parkosított oldalra nyitott." - Nagy Csaba, Pólus Károly, Debreczeni András műleírása a Richter uszodáról.
Sok épület esetében a tervezés és a megvalósulás között évek telnek el. Két-három év alatt számtalan impulzus éri a tervezőt: egy kicsit mindig változunk, de vannak évek, hogy sokkal nagyobbat. Legtöbbször a koncepció marad, de a „ruhát" másképp szeretnénk. A Richter Gedeon uszoda esetében a megrendelő partner volt abban, hogy az adott keretek között aktualizálhassuk az épületet. Az építészeti átalakítási koncepciót a 2002-ben készült engedélyezési terv határozta meg, a tervmódosításokat 2005-ben készítettük.
4/7
főbejárat
főbejárat
Előzmények
A Richter Gedeon NyRt. a gyár területén kívül kondicionálótermet és uszodát működtet a vállalati dolgozók számára. Az eredeti uszoda 1977-ben épült, majd a kilencvenes évek végén íves vonalvezetésű kondicionálóteremmel egészítették ki. A gyógyszergyár az uszoda elavult lefedése miatt, továbbá a funkcionális elrendezés, a forgalmi rendszer és a belsőépítészeti megjelenés problémái okán elhatározta a felépítmény bontását úgy, hogy a meglévő alapozás, a padlólemez, a medence, illetve a középső kétszintes gépház megmarad. A beruházási terv a kondicionáló terem épületét nem érintette.
3/7
Koncepció
Az épület közvetlen épített környezete igen lehangoló látványt nyújt, ezért egy alapvetően zárt belső teret terveztünk, mely nagyobb üvegfelülettel csak a beruházás keretében növényzettel parkosított oldalra nyitott. A többi nyílás elsősorban „hasíték jellegű", mint a tömör oldalfal menti felülvilágító sáv, vagy az átlátást csak irányítottan biztosító üvegfelületek (pl. csak a medence úszómagasságából látunk a végfalon át a kertre stb.).
Az uszoda racionálisan megfogalmazott alaprajzi elrendezését és tömegét a tömör és átlátszó felületek, a meleg és hideg anyagok, a világos és sötét színek kontrasztjai oldják. A külső faburkolat és az épület körüli növényzet a szürke külvárosi környezetben jelzi az épület funkcióját. A belső tér anyaghasználata a világos fa (terv szerint az álmennyezeti lamella is fa lett volna) és a padló, illetve az oldalfal antrazit porcelánkerámia ellentétére épít, úgy, hogy a medence kékje válhasson kiemelt elemmé.
Az esti világítási koncepció is a fentiek szerinti, tehát a viszonylag sötétebb térben a medence „világít", illetve a belső térből a hasítékokon, üvegfelületeken át látunk a külső térben erőteljesen megvilágított növényekre.
Nagy Csaba, Pólus Károly, Debreczeni András
6/7
20:54
Kedves tewe, a kérdéses fotót Zsuffa Zsolt készítette Bődey Attila szuper objektívével. Lefeküdt a körforgalom mellé és addig kereste a beállítást, míg semmi nem lógott a képbe. NEM RETUSÁLT KI SEMMIT a képről[imagelist|imgid=37106|name=800_59f31h_P8090001.JPG|align=center|title=|show=1] (megpróbálok bemásolni egy építés közbeni fotót a tágabb környékről). Felmerülhet viszont az a kérdés, hogy miért fekete-fehér a kép. Máté Gábor fotós (az egyik legjobb a hazai mezőnyben) gondolatát ide idézve: azért, mert a fekete-fehér fotó, nem kívánja azt állítani magáról, hogy a valóságot ábrázolja. A színessel ellentétben.
Kalmár László
21:15
@cicu22: Nem sikerült, kénytelenek lesztek hinni nekem.
22:33
@cicu22: Szerintem nem bűn a retusálás. Rengeteg okból, pl.: a különböző látószögű objektívek, szűrők ill. egy jó fotós csupán a fényképezéstudományával retusálás nélkül is tudnak olyan képet csinálni, amilyet a "földi halandó" a valóságban nem láthat. S főleg, mert az építészeti fotó nem a tények rögzítésére, hanem egy épület ábrázolására szolgál.
A steril, emberek nélküli épületfotók fölvetése viszont valóban érdekes, praktizáló építészként tudom, hogy nagyon nehéz úgy fotózni emberekkel a házamat, hogy az minden szempontból jó kép legyen (jó, mint jól komponált kép, mint az épületet jól 'illusztráló', bemutató kép, mint az építészeti szándékot jól mutató kép stb.)
Én ugyan hiszek, viszont a jelzett képpel kapcsolatban nekem is vannak fönntartásaim: kevéssé életszerű, hogy a körforgalomban a zebra fölfestései már egy kicsit kopottak is, de a táblákat még nem rakták ki (ideiglenesen meg nem szokták őket elvinni - ráadásul sem a macisajt, sem a járdaszigeti terelő-trappista nincs a képen, az ostornyeles lámpáról nem is beszélve - mindezek viszont az átadási fényképeken már szerepelnek). Illetve lehet, hogy lefeküdt a körforgalom mellé, de a képről úgy tűnik, hogy ezt kb 1,70 m magasan tette... Vagy feküdt, csak hirtelen fölugrott. :) Továbbá már az is gyanús, ha valaki egy ilyen KEVÉSSÉ ÉLETBEVÁGÓ ÜGYBEN KIABÁL (mármint, hogy nagybetűvel hangsúlyoz).
"azért, mert a fekete-fehér fotó, nem kívánja azt állítani magáról, hogy a valóságot ábrázolja. a színessel ellentétben"
Na ezekkel a nagy emberek velős kinyilatkoztatásai-jellegű mondatokkal is szoknak fönntartásaim keletkezni: fölöslegesnek érzem, hogy íly' nagy feneket keríccsünk egy egyszerű esztétikai, művészetfelfogási kérdésnek. Jobban kedvelem az ilyesféléket: 'kifejezőbbnek érzem a fekete fehéret' vagy: 'az adott témához ez a jobb eszköz'.
Ugyanis egy irreális (de valóságos) színű eget, vagy fényviszonyt ábrázoló színes kép lehet sokkal absztraktabb mint egy monokróm ábrázolás (próbálok majd keresni példákat, de szerintem mindenki tapasztalt már olyan neonzöldben tündöklő füvet eső utáni, közvetlen naplemente előtti, irracionálisan erős napsütésben, vagy vihar előtti haragosszürke ég előtti világító fehér házfalat, amit, ha képen látna biztos lenne a trükkfelvételben)
Továbbá azon is el lehet mélázni, hogy egy (épület)fotó -mégha fekete-fehér is- miért is nem állítja magáról, hogy nem a valóságot ábrázolja? Mer' akkor mi a fenét is? Az meg egy más tészta, hogy esetleg nem elsősorban... Vagy a fényképész szándéka szerint nem... Vagy, hogy esetleg elválik a jó fénykép és a jó épületfotó...
08:16
@cicu22: Köszi a választ. A lefekvés, és beállításkeresés nekem szimpatikus... kár, hogy nem volt valaki másnál egy gép, aki a fotóst lefényképezte volna munka közban ... az gondolom vicces látvány lehtett. :)a FF fotó nem problémás, néha sokkal jobban kihangsúlyozza a tárgyakat, mint egy színes!
12:55
@sityu: Kedves Sityu!
Megnéztem a későbbi fotókat, tényleg kirakták az elsőbbségadás-kötelező táblát. A fotó készítésekor még nem volt ott. Ennek az lehet az oka, hogy a körforgalom már évekkel a Városháza építése előtt működött, mi egy új ágat nyitottunk rajta, amit csak az építkezési teherforgalomnak nyitottak meg. Azért lehet kopott a zebra, mert sáros teherautók jártak rajta. A fotó ezek szerint a közforgalomnak történő átadás idején készült. Akkoriban naponta kijártunk és mindig fotóztunk. Nem értem honnan fakad a rosszindulatod. Vagy ha valami nem alapszik hazugságon, nem sumák, nem botrányos, akkor már nem is érdekes?
A fekete-fehérségről. Persze mondhatnám azt, hogy csak. Azért, mert így tetszik. De mit tegyek, ha ennél árnyaltabbnak gondolom a választ? Aki a valóságot szeretné látni az menjen és nézze meg a házat. A fotó nem a valóság. A színes fotó sem a valóság. Még a léptékét sem tudja visszaadni a háznak. A környezethez való kapcsolatáról, a periférikus látásról, a mozgásról nem is beszélve. Fotóról nem érthető meg egy épület. Ezért tetszik, ha a fotó nem hazudja magát igazinak. Mert nem arra való hogy igazi legyen. Akkor mi a fenére való egy fotó? Mondjuk arra, hogy a kép készítőjének látásmódja szerint ábrázoljon valamit, amit fontosnak tart? Hogy kiemeljen, hangsúlyozzon, árnyaljon, egy hangulatról, érzésről meséljen? Vagy kérdezzem azt, mire való a képzőművészet, a tánc, a zene, (az építészet)?
Nyilván igaz az is, hogy az építész szeretné időtlennek látni a házat. Emberi gyengeség, küzdök ellene.
KL
19:59
@tewe: Engedelmetekkel a beszélgetéshez szeretnék hozzászólni a WérGidÁn megjelent Tükör által című, korábbi szövegemmel!
14:12
Kedves KoPi!Egyrészt nehéz olyan képekről nyilatkoznom, amiket csak példálózva felemlegetsz, így konkrétum hiányában még ezeknél a képeknél maradva válaszolnék.Azt nem tudom, hogy hogyan készültek ezek a képek, de biztosan nem arról árulkodnak, hogy odamegyek, amikor ráérek, lefotózom gyorsan, aztán otthon majd rárakom a kedvenc effekteket, és készen is vagyunk. Reméelm nem vagyok naív, és még mindig úgy működik azért 1-1 fotózás, hogy a fotós felméri a terepet, megkeresi a beállításokat, fényeket mér, próbákat fotóz, majd vár a legjobb fényekre, lemenő napra stb. Vagy talán még vissza is megy a helyszínre, ha esetleg nem sütött ki a nap, és nem csillant rendesen az üvegen.Én úgy gondolom, hogy ezeken a képeken szelektív utómunka nem történt, kontraszt, színegyensúly változtatás, meg esetleg a perspektíva vagy az említett vízszintes beállításán kívűl nem lett több hozzátéve, illetve elvéve a képekből (ha nem így van, akkor várom az igazságot, hiszen nem profiként nyilatkoztam), és ezek a változtatások azért még a bocsánatos bűnök kategóriájába tartozik. Azért egy meglévő épületről nem lehet akkorát hazudni, hogy teljesen más legyen a fotón, mint a valóságban, ahogyan ezt más "iparágakban" ki is használják. Az előző hozzászólásomban pont erre akartam célozni, hogy ezeknek a képeknek az az értéke, hogy ugyanabból az eszköztárból gazdálkodik, mint ami most a helyszínen van, és nincs a fáról le retusálva a csomó, mert a fa ettől lesz fa, a víz a hullámtól lesz víz, az ég pedig a felhőtöl lesz ég, és az épület pedig attól az össze-vissza áll villámhárítótól lesz épület.Valóban csak mértékkel, de a Te szavaidból is azt vettem ki, inkább ilyet, mint másmilyet.
07:50
Az épületek vallatása közben egy dologról nem szokott szó esni, a tálalásról. Sokszor felmerült bennem, hogy nem lehet könnyű dolga a fényképészeknek, mert a technikai fejlődés divatot csinált a fényképezésből. Manapság rengeteg helyen, igen komoly gépekhez bárki hozzájuthat, lássuk be tömegcikk lett a fényképezőgép! Ezzel együtt még egy dolog is megtörtént, miszerint elhitte magáról mindenki, hogy a jó fényképezőgép elég. A cégek is elgondolkodhatnak ilyen fényképek láttán, hogy a házilag összeeszkábált fénykép-dokumentációk helyett nem kellene megpendíteniük ezt a színvonalat? Mindig nagy érdeklődéssel várok egy-egy újabb Bujnovszky képet, ahol a fa, fa; ahol a víz, víz; ahol az üveg, üveg stb. /ahogyan most is gyönyörködhetünk benne/. Ez a színvilág talán mindannyiunk érzékeire hat ebben a photosopworld-ben /ha megengedi a majdnemnyúlást WérGidA úr/. Egy kedves kívülálló ismerősömnek mutattam ezeket a képeket, és ő csak azt kérdezte: ez fénykép? A válaszom az volt: igen, ez a fénykép.
18:02
@garageinc: Kedves Garageinc!
Bárcsak ott tartanánk, hogy a fórumon minden kép ilyen színvonalú lenne. (v.ö pl. a szerkesztőség saját képeivel) Ugyanakkor Bujnovszky Tamás azon képeiért is rajongsz, melyekről ordít a manipuláció? Ellenfényes képeken (nézd a vetett árnyékot) azúrkék az égbolt? Hmm... Nem bűn ez, csak photoshopworld... Nem érted elsőre mi a furcsa a képen (szerencsére nem ezeken), csak ha figyelmesebb vagy. Itt a fórumon, korábbi cikkekben találsz erre példát. Keresd meg, ha érdekel. Egy másik háznál elfelejtett leguggolni a fotós, így belesüt a Nap a kép szélébe. Csak egy kis térdhajlítás hiányzott... Ilyen kép dokumentálása egy profinál pancserság!
Tévedés ne essék, a fényképezés nem csak az exponálásból áll. Az utómunka (labor, vagy számítógép) ugyanolyan fontos. Az, hogy ezeken a képeken az ház kontúrjai, vagy a belső keretállások nem hajlanak, az is mind rásegítéssel érhető el. Akár a helyszínen, akár otthon. De ez pl. építi a képet, korrigálja a technika korlátjait, szemben a festett kék éggel.
Szóval - csak mértékkel mindenkivel szemben! De ezek a képek tényleg SZÉPEK.
09:38
@garageinc: Bujnovszky (és a többi fotós) kép utómunkáiról lásd itt az első hozzászólást: http://wergida.blogspot.com/2007/07/mosolyg-hullk.html
11:28
@tewe: Kicsit ellentmondásos nekem az a hozzászólás, mert azt mondja, hogy az épület elől retusáltak ki dolgokat, nem pedig magát az épületet változtatták meg. Ha találkoznék az utcán a videóban szereplő csajjal, nem ismerném fel a plakáton látható képről, de feltehetőleg, ha Budaörsön járok, fel fogom ismerni Kalmár-Zsuffáék városházát, az említett táblák nélkül is....
11:34
@garageinc: kérdés csak az, hogy a környezet megváltoztatása megváltoztatja e az épületet? Lehet, hogy a fotó baromi jó lesz, mert nem zavar be 1-2 oszlop és fa a házba, de azok akkor is ott vannak, hozzá tartoznak az épület környezetéhez (így magához az épülethez is). Szerintem.Ugyanezért fura nekem minden olyan építészeti fotó (főleg belső-), amelyről hiányoznak az emberek, a berendezések, vagyis az élet. Ezek nélkül nézegethetem a 3D-s modelleket is...