Széleskert idősotthon, Ajka - Nagy Eszter Anna

Nagy Eszter Anna (BME Urbaisztikai Tanszék) saját nagyszüleire is gondolt, amikor diplomamunkája témájául idősotthont választott. Terve a köztudatban régóta állandósult sztereotípiákkal és előítéletekkel küzd meg - sikeresen. Bemutatjuk a Széleskert Idősotthont. 

Egy öregedő társadalomban élünk 

A jelenség komplex gazdasági, szociális problémakör, amelyet jelenlegi társadalmi modellünk nem képes kielégítően és fenntarthatóan kezelni. A nálunk igen elterjedt 1 család - 1 ház modell sokaknak egyszerűen egy idő után túlságosan megterhelő, nem járható út. A kézenfekvő megoldás: idősotthon. A szó hallatára többségünknek meghűl a vér az ereiben. Nálunk ez a szó az idősek leromlott állapotú otthonokba, rossz körülmények közé történő bezárását jelenti. Sajnos sokszor valóban ez a helyzet. Az idősotthon - az idős emberekkel egyetemben - egy peremre szoruló, gyakran marginálisan kezelt probléma. Fontosnak éreztem, hogy pályakezdő építészként diplomamunkám keretében létező problémával foglalkozzam, és valódi válaszokat, megoldásokat keressek. Tervem célja tehát: egy modern, fenntartható, élhető idősotthon tervezése lett.

Személyes kapcsolatomat a témával idős nagyszüleim jelentik, akik Ajkán élnek. 1959-ig, amíg várossá nem nyilvánították, Ajka még egészen más, szinte falusias képet mutatott, központja a timföldgyár és alumíniumkohó köré épült kolóniákból állt. A hetvenes években az ipar fellendülésével több ezer ember vidékről - akárcsak a nagyszüleim - a régi, vidéki jellegű házak helyére felhúzott panelházakba költözött, és dolgozott itt évtizedeken át. A régi városkép teljesen elpusztul, ez a generáció pedig mára itt megöregedett.

A meglévő, felújított otthonokba nagy a túljelentkezés, létező igény a településen egy újabb létesítése (városfejlesztési koncepcióban is szerepel). A telek keresésében a helyi főépítész segédkezett - a választás egy a központhoz közeli, a Széles-víz patak és a termálfürdő közti üres területre esett. A telek infrastruktúrája jó, fás, parkos zöldövezet, a kórház, szolgáltatások akár gyalog is gyorsan elérhetőek. A területre van egy érvényes területrendezési koncepció, ez képezte a tervezés alapját. Az eredeti terv többszintes társasházakat létesítene a telken, azt délről körülölelő védett fás zöldsávval. Az északi részen a társasházak helyett kifejezetten az idős emberek igényeire tervezett, kompakt apartman-házak épülnének (kompakt alaprajzok, olcsó bérleti díj és rezsi, illetve különböző igényelhető szolgáltatások, pl. mosoda, bevásárlás, takarítás), a déli részen, a zöldsáv által védett parkban pedig az idősotthon, amely a bentlakók mellett az apartman-házak, és a környék idős lakóinak találkozópontja lehetne.

Egy diplomamunka remek lehetőséget nyújt a kísérletezésre, kutatásra. A tervezés kezdetén próbáltam olyan összefüggéseket feltárni, új rétegeket vizsgálni, amelyek új nézőpontokat adhatnak az építészeti problémakör kezelésére - a kutatás, számomra ugyanolyan fontos része a tervnek, mint a végleges megoldás a válaszaival együtt. Központi szerepet játszott az előkészítő munkában helyi idős emberekkel való beszélgetés az elképzeléseikről, igényeikről - hiszen nekik, ajkaiaknak terveztem.

"Idős korban az emlékek ugyanolyan fontosak, mint fiatal korban a tervek, vágyak." A beszélgetések során egyetlen nagyon erős, tiszta vonal volt, a gyermek és fiatalkor vidéki, falusi környezetben eltöltött ideje utáni nosztalgikus vágyódás. Elég sokan kis falvakban nőttek fel, és onnan kerültek el fiatalon a városba. Akik Ajkán születtek és éltek egész életükben, a régi kolóniák hangulatát emlegették.

A gondolatmenetem kiindulópontja ez a feltevés volt: egy idősotthon tulajdonképpen olyan, mint egy kis falu. (Innen a név is - Széleskert - sok település egy helyi jellegzetességről kapta a nevet - itt a Széles-víz patak). A tervezési program volumene a gazdaságos működtetés (minél több férőhely), és a szociális igények (ne személytelenedjen el, jó közösség, megfelelő csoportképző egység a 12fő) között egyensúlyozva mintegy 40 állandó és 10 napközis férőhely.

Eleinte absztraktabb ötlet-makettekkel, meglévő falusi példák elemzésével kerestem az olyan struktúrákat, amelyek jól összhangba hozhatóak az idősotthonok nagyon kötött építészeti követelményeivel. Az egyik ötletmakettben megtaláltam azokat a rétegeket, amelyekre lebontottam a tervet:

Utak

A közlekedőrendszer - a rövid utak és gyors közlekedés kulcsfontosságú egy otthon működésében. Másik fontos szempont olyan terek létrehozása, ahol a lakók közösségi életet élhetnek, közösséggé szerveződhetnek.

„ Büszke vagyok rá, hogy nálunk csak aludni járnak a lakók a szobájukba. Sétálnak, beszélgetnek, részt vesznek a programjainkon"
(Mihályi Péterné - részlegvezető, Ajka, idősotthon)

Az épület az egyutcás falu mintájára egy főutcára szervezett, amelyből kisebb mellékutak ágaznak el a telek minden irányába. Ez a „főutca" szélesebb, fedett elosztó, magába foglal egy központi "főteret", ahova a fontosabb közös funkciók futnak be, itt a nővérek ügyeleti pultja, ide érkezünk meg az épületbe lépve. Építészetileg egy áramló, transzparens tér - a nagy üvegfelületeken át faburkolatú árnyékos teraszokra jutunk, lehetővé téve egy intenzív kertkapcsolatot. Ebbe a térbe csatlakozik be az összes ház - ezekben a találkozásokban - a régi falvak lócáinak mintájára kis padokat, bútorokat helyeztem el. Ezek lehetőségek a találkozásra, beszélgetésre, szociális életre - hogy a főutca valóban egy puszta közlekedőn túlmutató, igazi társasági tér lehessen - mind az otthon, az apartman-házak, és Ajka idős lakói számára.

Házak

Egy faluban az egyes építményeknek egyértelmű szerepei vannak - lakóházak, faluháza, kocsma, templom. Ezek mintájára a funkcióimat jól definiált házakba osztottam. A szélső, nyugodtabb részeken a lakóházak, a főtér köré pedig a fontosabb fő funkciók: a közösségi házak (tematikusan), a faluháza (irodák, kiszolgáló helyiségek), egészségház, a falu "temploma". Mindegyik épület megformálása a belső tartalomból következik - a lakóházak tornácosak, ezeknek a régi festett, vagy hengermintás tornácok mintájára készült színezése a tájékozódást segíti. A belső közösségi terek nagyobb belmagasságot, és felülvilágítókat kaptak, nagy oldalsó áttörésekkel, jó átlátásokat biztosítva. A központban állva az imaterem tömbje a legmagasabb, finoman csúcsosabb tetővel, kijelölve a főbejárat helyét is az épületbe.

Kertek

Minden ház rendelkezik egy saját kis, az épületek közé beúszó "telekkel", amely kapcsolódó, kiemelt funkciókat tartalmaz - pihenő kert, demens kert, terápiás kert. A tömegek dinamikus mozgatása lehetővé teszi, hogy a szűkítéseknél a tornácos házak előterében intimebb, védettebb terek alakuljanak ki, ugyanakkor a táguló részeken javul a házak tájolása, a kilátás minősége a belterekből. A mozgatott tömegek a kültereknek változatos dinamikát adnak, izgalmas helyzeteket teremtenek. A kert távolabbi részei kapcsolódó lehetőségekkel bővülnek, a meglévő fák közötti tisztásokra beúsztatva - gyümölcsös ligetek, többfunkciós sportpálya, kis virágos és veteményes kertecskék, műhely, játszótér, állatok - a kert kihasználását segítő, tartalmas mindennapokat segítő funkciók. (Ez a demens betegek számára különösen fontos. A mindennapi élet tevékenységei elérhetőek legyenek, munka, természet, virágok, színek, illatok, kikapcsolódás, pihenés, gondoskodás az állatokról.)

Az épületet a telken centrálisan helyeztem el az ott lévő üres tisztáson, meghagyva a fákat, es figyelembe véve a ház esetleges későbbi bővítését. A telek délről közelíthető meg, a már meglévő út felöl, ugyanakkor észak irányba is előirányoztam egy kaput az ott lakó idősek közlekedését megkönnyítve. A főkapu közelében, már védett, zárt területen alakítottam ki a parkolót.

Tudatosan formáltam karakteresebbre a házat, és törekedtem arra, hogy a kellemes és élhető lakókörnyezet létrehozásán túl az architektúra egy mindenki számára könnyen értelmezhető történetet, üzenetet adjon át, ezzel segítve az otthonokról kialakult negatív beidegződések eltűnését.

Anyagokban és szerkezetekben egyszerű, jól építhető megoldásokat választottam, valamint figyelembe vettem az aktuális energetikai követelményeket, és a rendelkezésre álló környzetbarát technológiákat.
-a telek talajának adottságai által indokolt vasbeton lemezalap és szigetelés
-vakolt falazóblokkos falak kiegészítő hőszigeteléssel
-előregyártott illetve helyi vasbeton födémek
-fa tetőszerkezetek
-cserépfedés
-fém tokszerkezetű nyílászárók

A terv elkészítése számomra egy nagyon tanulságos, izgalmas tanulási folyamat volt. Sajnos tudom, hogy ma Magyarországon egy idősotthon tervezése gyakran elhagyott óvodák, vagy iskolák áttervezése, átépítése a lehető legszűkösebb anyagi keretek mellett (nagyon jó példa az ajkai emelt szintű idősotthon, ami rendkívül jól sikerült átalakítás szerintem), és egy hasonló épület az esetek kisebb részében reális. Mégis, reményeim szerint a terv tartalmaz olyan felismeréseket, gondolatokat, megoldásokat, amik továbbvihetőek egy esetleges tervezési feladatnál.

Nagy Eszter Anna