Szemétház
Célja a figyelemfelkeltés mellett a hulladékgazdálkodás összetettségének bemutatása. Oroszlány Miklós diplomamunkája.
Eltávolodás a szemétfogalomtól
A nagyvárosi ember egyre távolodik közvetlen környezetétől. Nemcsak a külső ingerektől, hanem a saját magunk okozta hatásoktól is. Hetente többször töltjük meg a kukát, de arról, hogy utána mi lesz a szemetünkkel, fogalmunk sincs. Egy jól működő rendszer végzi a dolgát. Azonban egyre drasztikusabban kell azzal szembesülnünk, hogy a termelt szemetünk valahol gyűlik.
Belvárosi helyszín, sűrű beépítés
Ezért kerül a belvárosba a szemétházam. Célja a figyelemfelkeltés mellett a hulladékgazdálkodás összetettségének bemutatása. Megmutatja, hogy az újrahasznosításon kívül vannak más alternatívák. Ilyen az újrahasználat vagy a spórolással való megelőzés. A pontos helyszín a XIII. kerület újlipótvárosi része, mivel sűrűn lakott, a központhoz közeli terület. Lakossága feltehetőleg bevonható a ház működésébe.
Funkció
Az épület feladata, hogy a helyi hulladék kérdésekre lokális választ adjon; a szemét esztétikai lehetőségeit vizsgálja; és felkeltse a figyelmet. Három egymásra épülő funkcionális egységből áll. [1.] A hulladékudvar a szűk környezet szelektív hulladékait gyűjti. A hulladékot innen viszik tovább a válogatókba, ahonnan másodnyersanyagként értékesítik. [2.] A központi funkció a re-use központ, ahol az elhasznált tárgyakat megjavítják, és újra eladják. Tulajdonképpen az antikvárium, turkáló, foltozó utódja a nagyvárosban. A bejövő telefonhívások alapján a háztartási lomokat szervezetten gyűjtik, szelektálják és megjavítják. Az esetleges használhatatlan tárgyakat alapanyagként bedolgozzák, vagy kiegészítésekkel megint használhatóvá, esztétikussá teszik. [3.] A megelőzés a harmadik feladata a házamnak. Ezt a célt egyrészt a re-use center átláthatósága, a folyamatokba való betekintés szolgálja. Másrészt a műhelyekben hétvégén folyó oktatások, foglalkoztatások elsősorban fiatalok részére. A fogadótér a szemétből készült műveknek, a népszerűsítő kampányoknak adhat helyet. Az antikvárium olvasójában kisebb előadások tarthatók. Ezeket a programokat az épület egyéb működését is koordináló szervezet irányítja.
Építészeti koncepció
Az épület fő szervező elemei a tárgyak mozgatása, és a bent folyó tevékenységek voltak. A déli oldalon történik az áru átvétele a hulladékudvarral együtt. Innen egy teherlifttel kerül a megfelelő szintre, ahol a javítási folyamatok után a boltba jut. A közlekedőre kapcsolódnak a műhelyek, raktárak, boltok. Az északi oldalon hagyja el a tárgy az épületet. Az egyes szinteken más-más jellegű árukat javítanak. Ezeknek a technológiai folyamatoknak az eltérő helyigénye adja ki a betekintést és átlátást engedő felforduló tereket. Ezt az átláthatóságot fokozza az áttetsző polikarbonát homlokzatburkolat. A funkció szerint hol zárt hatást kelt a mögötte lévő tömör burkolattal, hol áttetsző hártyaként mutatja a mögötte lévő folyamatokat, míg máshol nagyobb üvegfelületekkel nyílik meg az utca felé.
A tömeg homogén testként jelenik meg, felhasításokkal adva meg a hangsúlyi elemeket. A kifutó könnyűbeton födémek a ház szintenkénti szervezését erősítik, kihangsúlyozva a belső átlátásokat biztosító felforduló tereket. A visszahúzott pillérek is a szintenkénti horizontális működést erősítik. A központi tartófalra függesztett dobozokat, mintegy átszúrva azokat, ezek a kör alakú pillérek támasztják.
Szerkezetválasztás
Az anyagok megválasztásánál elsődleges szempont az újrahasznosított lehetőségek keresése volt.
Az épület tartóvázát szerkezeti könnyűbetonból terveztem. Ennek adalékanyaga a Geofil habüveg. Ez a magyar találmány hulladék üvegekből készít különösebb előkezelés nélkül a Liapor agyagkavicshoz hasonló beton adalékanyagot. A újrahasznosítási szempontokon túl ennek az anyagnak a látszó megjelenése érdekelt.
Ennek alapját egy kutatás képezte, amit 2008 szeptemberében egy TDK dolgozatban foglaltam össze. A dolgozatom célja az újrahasznált- és az újrahasznosított építőanyagok tulajdonságainak, és lehetséges felhasználásainak megismerése volt. A hulladékkezelés területén felmerülő fogalmakat értelmeztem, és az újrahasznosított papír építőipari alkalmazásait értékeltem. Kiválasztottam három olyan technológiát, amely a papírhulladékból különböző építőipari terméket hoz létre. A papírtégla fizikai tulajdonságait laboratóriumban vizsgáltam. Az épületemben belsőépítészeti elemként jelenik meg.
Oroszlány Miklós
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Középülettervezési Tanszék
konzulens: Klobusovszki Péter
opponens: Csontos Györgyi
Köszönet a TDK-ban és a diplomamunkában nyújtott segítségért:
Klobusovszki Péter BME, Középülettervezés Tanszék
Dr. Józsa Zsuzsanna BME, Építőanyagok és Mérnökgeológiai Tanszék
Dr. Lányi Erzsébet BME, Épületszerkezettani Tanszék
Fenyvesi Olivér BME, Építőanyagok és Mérnökgeológiai Tanszék
Hajtman Ágnes Levegő Munkacsoport
Rácz Judit HUMUSZ Munkacsoport
a szerző kérésére 2010. február 17-én a csatolt terveket kiegészítettük 50-es metszettel és csomópontokkal.
23:16
A csatolt linkekhez csak még egyet tennék hozzá
http://www.epiteszforum.hu/node/14623
18:37
No, legyek énis egy kérdező: korábban néztem már felületesen a tervet, és bizony kicsit üresnek tűnt. Talán a gyorsaság miatt, majd legközelebb alaposabban megnézem. Most jött el az az idő, megnéztem. Nem tudom vannak-e még további tervlapok, azok alapján amit itt látok, nagyon sok kérdésem és kétségem van.
Szerkezetileg megoldatlannak tűnik, Valószínűtlen hogy nincs a tetőnek jeltése és a vastagsága is kevésnek tűnik a megfelelő hőszigeteléshez. Nem tudom hogy nem munkaközi tervi állapot-e, mert a rétegek (és minden egyéb) jelölése nagyon vázlatos.A fő problémám a homlokzat: nem látok egyáltalán nyíló felületet. Egyetlen egy darabot sem! Hogy lehet ezt szellőztetni? De álmennyezetet se látok így valószínűleg sehogy nem szellőzik. Hogylehetséges ez?Nekem további probléma a homlokzattal hogy borzasztó sematikus. Szép a tömeg és szép az egész rendszer, de a valós szerkezeti elemek jelölése (azaz: megoldása) tartalommal töltötte volna meg. A metszetekre ugyanez mondható el.De ugyanígy üresen kong nekem a belső – a látványok alapján. Hogy viseli el ez a spártai szerkesztésű belvilág ha új bútor érkezik vagy csak egy kép a falra? Vagy a hulladékok, kacatok garmadáját?Egy ilyen csupaüveg házban hogy kerülhetnek olyan funkciók a pincébe (!), mint a bolt és az asztalos- és lakatosműhely? Vagy ha már szellőzés nincs, fény se legyen?Nem problémás-e a pincében a beton tartófaltól 20 cm-re az ugyancsak tartó szerepű betonpillér?Messzi oskolámban azt tanították nekem az öregek, hogy a vécéajtó kifelé kell hogy nyíljon. Miért van hogy itt mindegyik – de mindegyik! – befelé nyílik?Variáció ugyanerre a témára: hogy nyílhat egy közintézményben ugyanabból az előtérből a női és a férfi vécé? (2. szint)A lépcsőnek valóban nincs korlátja – mint a belső látvány és az alaprajz mondja –, vagy ez tényleg még csak munkaközi terv? Emlékeztem a szemétház névre és most visszanéztem hogy sokféle díjat nyert – de hogy lehetséges, ilyen bakik sorával? Hogy lehetett megvédeni egy ennyire vázlatos, sok helyen sematikus, még több helyen vitaható és befejezetlen tervet?
(Nem vonva kétségbe amúgy a terv feladatválasztását és célkitűzését, csak pont az a meglepő, hogy annak a felelősségteljessége és alapossága milyen éééééééles kontraszban van a tervezési, megoldási mélységgel - azaz sekélyességgel. Sajnálom, kár érte.)
04:15
@másik: Egy jó kis terv : http://epiteszforum.hu/node/12752 - Ebben a beruházásban is van egyfajta "városi " fenntarthatóság (anyagiakban és szellemiekben , a közösségi aktivitás mozgatja a rendszert ). S érdekes módon valahogy nem üressé , inkább telítetté teszi az egyszerűség.
Egyébként az új szemétfilozófia is nagyon jó kérdésfölvetés , reméljük, lesz hatása.
23:01
@másik: Igyekszem részletesen válaszolni a kérdésekre. A csomópontos lapok és az ötvenes metszet nem kerültek fel, igyekszem pótolni azokat.
A lapos tetőnek megvan a lejtése. A központi szervező főfal mellett van a vízelvezetés. A hőszigetelés azért minimális, mert a szerkezet a fent említett könnyűbetonból készült. Én szerkezeti könnyűbetonként alkalmaztam. Ennek az a lényege, hogy a könnyűbetonok hőszigetelő képességét és a statikai tulajdonságait vegyíti. Ezek fordított viszonyban vannak. A statikai és az épületfizikai tulajdonságokat egymással összhangban kellett kielégíteni. Minden rétegrendet a WinWatt oktatási verzióval vizsgáltam. A Geofil habüveggel készült szerkezeteket a Liapor könnyűbeton segédlete alapján méreteztem. Ez a szerkezeti rendszer engedi meg a homlokzatra kifutó látszó vasbeton födémeket, illetve a pilléreket.Minden szinten gépi szellőzés van. Ezeknek a csövei az álmennyezetekben vannak (valóban a lapok minősége miatt nehezen kivehető). A műhelyterekben van álmennyezet. A folyosón és a bolti térben a könnyűbeton látszó felületként jelenik meg, ezeknek a tereknek az átszellőztetését az aknákkal oldottam meg. A steril belső terek tudatosak. Szerintem elegendő színt, kavalkádot hoz majd a rengeteg lom. Azoknak egy steril tér csak még nagyobb hangsúlyt ad. Külön érdekes volt számomra, hogy hogyan tud megjelenni a sok szemét úgy, hogy az embernek legyen kedve megvenni, és ne egy lomtalanításon érezze magát. Hogyan válik a megfelelő tálalással a szemétből termék. A pincébe került látogatott terek felülről az utcaszintről kapnak fényt. Ezek a bevilágítók nemcsak lelátást engednek, hanem valamennyi fényt is adnak. Ezek a felforduló terek a hosszanti metszeten láthatók
09:32
@oszi: párra én is re-reagálnék, megpróbálom valahogy tagolva:
**Minden szinten gépi szellőzés van ** - - - és az jó? Egy ilyen kis, kéttraktusos épületnél hogy ne lehessen kinyitni egyetlen (!) ablakot sem? Kinézni, hogy mi van az utcán? Szellőztetni ha az – urambocsá – illatosan behozott lomok ezt megkívánnák?
**a csövei az álmennyezetekben vannak** - - - lehet hogy ott vannak, de azért ez meglepett (mármint hogy grafikailag tűnt csak el), hiszen a legvékonyabb kottavonal is látszik, hogy tűnhetett el akkor az álmennyezet? De így sem világos, hogy találkozik a minden osztás nélküli homlokzati üvegfallal.
**A pincébe került látogatott terek felülről az utcaszintről kapnak fényt** - - - ami nagyon kevés: a két végén két kis akna, inkább aknácska. Nem értem: se fény, se ablak, se szellőzés – itt muszáj lesz villanyt kapcsolni, van viszont valamelyik emeleten olyan raktár, ami homlokzatra került – ott el is lett falazva az üveghomlokzat. Miért nem a kevés fényigényű szobák kerültek le, a huzamosan emberi tartózkodásra szántak fel?
15:30
@másik: úgy érzem,hogy ez már kekeckedés,és kicsit provokáció is..
nem hiszem,hogy van értelme azért beküldeni diákoknak JÓ terveket,hogy csak a negatívumok hangozzanak el,lehet,hogy van néma igazság abban amit írsz,de bizonyára vannak racionális érvei a szerzőnek is...
Ja,és nincs kötődésem,mielőtt kapnék a fejemre,csak idegesít,hogy minden diáktervnél a negatívumok kerülnek előtérbe,és egyszerüen a magyar építészek nem ismerik a dícséret szót(elnézést a kisebbségtől).
19:26
@kid_: Miért lenne kekeckedés? szerintem kérdések voltak, és egy tervről beszélgetni, arra rákérdezni nem értem miért lenne kekeckedés, pláne provokáció. - - - most utánanéztem, és amit írsz "minden diáktervnél a negatívumok kerülnek előtérbe", egyszerűen nem így van (itt fentebb is felvetett valaki ha jól tudom egy diáktervet, abszolút jó példaként, de ahogy utánanéztem más diákterveknél is színes a paletta). De (és tényleg utánanéztem) egy többszörösen díjazott terv esetén furcsa felvetés, hogy úgymond csak "a negatívumok kerülnek előtérbe". - - - De szerintem a fenti tervnek se az tesz jót ha valaki azzal "védi meg" hogy "ne bántsátok már", hanem ha a felvetett kétségekre válaszol. Furcsa egy párbeszédben azt olvasni egy kritikus felvetés kapcsán, hogy csak "a negatívumok kerülnek előtérbe", miközben ugyanennyi időráfordítással ki lehetne emelni a terv érdemeit is, és így már más szempontok is le lennének írva. - - - Hogy a "magyar építészek" amúgy dícsérnek-e vagy sem, az meg legyen az ő gondjuk :-) (de ismétlem: úgy látom nagyon is dícsérnek, a sok díjat is ők adták (jól tudom?).)
19:39
@másik: itt a fórumon nem szokás dícsérni,maradjunk annyiban..:-)
08:03
@kid_: lássuk: egy hozzászóló a hozzászólásában azt panaszolja hogy itt "hogy szokás" vagy hogy nem szokás hozzászólni - és sokadszor SEM beszél az épületről... ;-) van ebben valami ironikus. Amúgy tényleg visszanéztem (javaslom Neked is), és amit írsz az sajnos egyszerűen nem igaz: sokféle hozzászóló, sokféle vélemény, akár megépült házakról, akár diáktervekről van szó. de mondom, a legmeglepőbb, hogy úgy tűnik hogy a magad vélelmezte tendencián (hozzászólóként, azaz résztvevőkén) Te sem akarsz változtatni... - - - továbbra sincs kedved beszélgetni -> erről a házról ? most már tényleg érdekelne a véleményed ;-) )
20:24
Én a házzal kapcsolatban semmiképp sem kritikát, hanem inkább az előszörre felmerült benyomásom szeretném megfogalmazni. Valóban érdekes, s kíváncsivá tett a terv koncepciója, a mögötte húzódó filozófia. Nem tudom mennyire jön ez át az épület külső megjelenésén - az építészeti koncepcióban, a szerkezet- és anyagválasztásban ott van, a tömegben , a ház külső burkán nem biztos. Nehéz egy ilysfajta gondolatot tervbe önteni, talán egy járókelő számára ezért nem jön át olyan markánsan a végterméken ( ez nem azt jelenti, hogy pl egy zöldhomlokzattal el lehetne intézni a dolgot).
Sőt, talán jóval fontosabb is egy új szemétfogalom filozófiáját az épület belső kialakítása szempontjából végiggondolni. Nem biztos, hogy értem, miért szükséges annyi - és annyira egyforma méretű - raktár a kerület lakói által behordott - más más méretű és mennyiségű - "kacatoknak" . Aboszolút el tudom képzelni hogy ( egyszer, a jövőben ) a foglalkoztatók , a kampányok hatni tudnak a lakosságra, de maguknak az épületbe kerülő tárgyaknak az "újrahasznosítása", vagy épp csak javítása jóval komplexebb folyamat lehet. Kicsit olyan az egész, mint egy áruházi kavalkád - ruhajavító bolttal, turkálóval ( tán cipészet is ), megunt játékok javítása bolttal, a papírárunak antikvárium ... stb. Persze a szó szórós értelmében vett reciklikálás nyilván egy városon kívüli gyárba , s nem a kerület egyik lehetséges új középületébe való, mégis .. Talán az épület egy külső helyszínen lévő üzem segítségével többet tudna tenni .-
Az emberekkel való kommunikáció lényege, ha jól értem, az irodai dolgozók pR- martketing. és kampánytevékenysége lenne. Ez valóban jó lehetőségeket kínálhat a figyelem felhívására - ám a mezei érdeklődő betérve az épületbe nehezen éri ám el őket a legfelső emeleten.
13:55
Zalotay Elemér is ilyen szép, modern házzal kezdte, végül a szomszédai folytattak (folytatnak) háborút a reciklált hulladékokkal felöltöztetett épület ellen ellen:)
és milyen vicces a net világa, a beszúrt link az ÉF-ra linkel vissza:)))