Nézőpontok/Vélemény

Szent és Profán – A piliscsabai Béthel Evangélikus Templom tárgyai

1/8

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/8

Szent és Profán – A piliscsabai Béthel Evangélikus Templom tárgyai
Nézőpontok/Vélemény

Szent és Profán – A piliscsabai Béthel Evangélikus Templom tárgyai

2024.06.13. 17:56

Cikkinfó

Szerzők:
Göde András

Építészek, alkotók:
Göde András

Göde András finom fabútorai a szakrális tér teológiai kontextusa és a közösség mindennapi térhasználata között teremtenek harmóniát. Illeszkednek Krizsán András nemrég átadott templomépületébe.

A szakrális tárgyegyüttesek tervezése különösen bonyolult feladat. Ezekben a tárgyakban a tervezőnek ki kell békíteni a hétköznapi funkcionalitás és a rituális használat között feszülő ellentétet. A szakrális tárgyak olyan használati eszközök, melyek elsődleges funkciója épp a metafizikai, immateriális, nem-hétköznapi megjelenítése. Az anyagi valóságon túlmutató tartalom anyagszerű kommunikálása, valamint a teológiai, liturgikus környezetben való használhatóság megteremtése. A liturgikus tárgyak teológiája vallásonként és felekezetenként változó.

Egy szakrális tárgyegyüttes tervezésének alapja az adott vallási közösség tárgyakról való gondolkodásának, az adott felekezet tárgyakra vonatkozó teológiájának ismerete. A nemrég átadott Piliscsabai Evangélikus Templom számára tervezett tárgyegyüttes tükrözi ezt az ismeretet. Göde András alább olvasható rövid beszámolóján keresztül betekintést nyerhetünk a tervezési meghatározó dilemmáiba és láthatjuk milyen választ adhat egy designer a szent és a profán kettősség kérdésére a szakrális tárgyalkotás folyamatában.

4/8

„Krizsán András barátom felkérésére vágtam bele a Piliscsabai Evangélikus templom bútorzatának tervezésébe. Nem volt teljesen idegen a feladat, korábban együtt dolgoztam Nagy Tamással a Sopronnémeti Evangélikus templombelső berendezésén. Mindkét projekt központi célkitűzése az volt, hogy a bútorok úgy illeszkedjenek az építészeti térbe, mintha egyetlen koncepció különböző méretű megvalósulásai lennének. Az esztétikai és funkcionális követelmények között egyensúlyt kellett találni. A bútorok egyszerre legyenek szakrálisak és praktikusak, kortársak és tradicionálisak, szerények és ünnepélyesek. A legfontosabb cél egyfajta időtlen megjelenés biztosítása volt, hogy az üzenetük egyszerű és érthető maradjon akár ötven vagy száz év múlva is.

1/8

            Az oltár mögötti kereszt tervezése az egyszerűsége ellenére különösen izgalmas folyamat volt. Tervezése során mély teológiai diskurzusok zajlottak, amelyek meghatározták a végleges formát. A kereszt vízszintes szára szélesebb, mint a megszokott arányok. Nem elsősorban Jézus keresztfáját kívánja ábrázolni, hanem a kereszténység egyetemes jelképét. A beszélgetéseink során felmerült az a gondolat, hogy a kereszt függőleges oszlopa Isten és ember kapcsolatát, míg a vízszintes gerenda a közösség összetartozását jelképezi, mintha egy szélesre tárt kar lenne. A gyülekezet kohéziós ereje nagyon inspiráló volt számunkra a tervezés során. Erre kívántuk helyezni a hangsúlyt. Végül Matthias Grünewald Isenheimi oltárképén látható kereszt arányai szolgáltak mintaként, azért is, mert ez a kép kiemelt jelentőségű az evangélikus közösség életében.

8/8

A templom oltárterének többi bútora mind mozdítható, mivel a tér nemcsak istentiszteleteknek ad otthont, hanem koncerteknek és kisebb konferenciáknak is, így a helyiség rugalmasan átalakítható a különböző használati igényekhez. Emellett az volt a célunk, hogy a templom bútorai a térhez szorosan illeszkedő valódi használati tárgyak legyenek, úgy ahogy a hit is szerves része a közösség mindennapi életének. Reményeink szerint az istentiszteletek alatt ezek a bútorok szerényen tudnak átlényegülni a szakralitásba.

7/8

Az anyagválasztás különös figyelmet kapott a tervezési folyamat során. A bútorok kétféle fából készültek. Az alap szerkezetek anyaga fakó színű tölgyfa, világos olajozással, ami illeszkedik az épületben használt többi faanyaghoz. Ez a tölgyfa egyszerre szilárd és a világos színe miatt könnyed megjelenésű, azért, hogy természetesen illeszkedjen az építészeti környezetbe. A szakrális jelentéssel bíró elemek, mint az ambó (felolvasópult) könyvet formáló felső lapja, a keresztelőkút medencéje és az Úr asztalának felső lapja olajfából készültek. Az olajfa bibliai szimbolikája közismert [1], tovább erősíti a bútorok szakrális jellegét.

6/8

            A belsőépítészet napjainkra egyre inkább egy kérészéletű műfajjá vált. A közösségi épületek berendezései előbb avulnak el „erkölcsileg", mint fizikálisan. A gyorsan változó divatok mindig erősebben hatnak a megbízókra és a tervezőkre, mint a fenntarthatóságra való törekvés. A templomterek berendezésére szerencsére ez nem jellemző. Ezért tudtak például megmaradni teljes bútorzatok a legtöbb barokk templomunkban. Vonzó, de egyben nagy kihívás is volt ez a feladat. Reméljük ezek a szerény bútorok, hosszú távon tudják majd szolgálni a Piliscsabai Evangélikus gyülekezetet."

Göde András

 

[1] Az Olajfa a kereszténység egyik központi szimbóluma. Végigvonul az Ószövetségen és az Újszövetségen, beilleszkedik a szervezett vallásosság ikonográfiájába az ókeresztény közösségek óta. Az Ószövetségben a kegyelem, a tudás és az Istennel kötött béke szimbóluma, valamint az Isten által kiválasztott ember jelképe. Krisztus egyik jelképe.

 

/szerk.: Őze Sándor/

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Mozgásjavító Általános Iskola épülete // Egy Hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:36
10:30

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Nézőpontok/Történet

Japánkert // Egy hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:35
10:27

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.