Nézőpontok/Vélemény

SZÉPMŰ: új engedélyezési tervek a tervtanács előtt

1/14

Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács - fotó: Zöldi Anna

Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna

Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna

Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna

Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna

Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna

Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna

Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna

Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna

Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna

Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna

Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna

Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna

Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna

?>
Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács - fotó: Zöldi Anna
?>
Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna
?>
Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna
?>
Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna
?>
Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna
?>
Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna
?>
Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna
?>
Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna
?>
Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna
?>
Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna
?>
Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna
?>
Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna
?>
Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna
?>
Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna
1/14

Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács - fotó: Zöldi Anna

Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna

Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna

Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna

Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna

Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna

Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna

Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna

Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna

Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna

Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna

Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna

Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna

Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna

SZÉPMŰ: új engedélyezési tervek a tervtanács előtt
Nézőpontok/Vélemény

SZÉPMŰ: új engedélyezési tervek a tervtanács előtt

2010.05.21. 07:11

A főlépcső bevágása elmarad, a beton felépítmény visszanyerte transzparenciáját. Nagy érdeklődés kísérte az új engedélyezési terveket a tervtanács előtti bemutatón. Képek csak a jövő héten kerülnek a sajtó elé, addig meg kell elégednünk Zöldi Anna beszámolójával.

Szépszámú közönség előtt zajlott a Szépművészeti Múzeum engedélyezési tervének immáron harmadik tervtanácsi vitája. Az újonnan bemutatott tervet a kritikák nyomásának engedve rendelte meg a Szépművészeti Múzeum főigazgatója. A sokak által kifogásolt elem, a főlépcső megbontása borzolta leginkább a kedélyeket, az eredetileg tervezett megoldás még szakmán belül is vitákat váltott ki.

 

Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács - fotó: Zöldi Anna
1/14
Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács - fotó: Zöldi Anna

Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna
2/14
Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna

 

Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna
3/14
Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna

Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna
4/14
Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna

 

A korábbi koncepciót az indokolta, hogy a rangos múzeum az eredeti főbejárathoz a lehető legközelebb kapjon új megközelítést. Ehhez szükség lett volna a főlépcső átformálására. Minthogy ez az új változatban tilalmas zóna volt, egy lehetőség maradt: az eredetileg is a Dózsa György út és a Hősök Tere sarkára tervezett lejárat átigazítása. Az üvegdoboznak indult, a sajtóban később betonkockának aposztrofált építmény visszanyerte transzparenciáját, tömege azonban megváltozott: a kétféle funkciót – lépcső, és lift – két, eltérő méretű, egymást átható tömeg fogadja be. A „lépcsőház" tömege továbbra is transzparens, míg a lifté - funkcionális okokból - tükröző üvegfelületekkel burkolt.

Ennek - Skardelli György opponens szerint - „[...] olyan elemnek kell lennie, mely az először idelátogató számára is egyértelműen hirdeti, hogy itt fontos dolog történik. A sűrű osztású, háromszög keresztmetszetű, perem menti oszlopsor és az üvegezett felület sajátosan felel meg ennek a feladatnak. A háromszögszerkesztésnek köszönhetően hol átengedik a pillantást, hol visszatükrözik környezetüket, hol a beeső fénysugarakat több irányba visszaverve szövik bele a fényt a felületi hatásba. Megjelenésük kortárs módon reflektál a mintegy száz éves homlokzati kolonnádra, a konkurálás legkisebb szándéka nélkül, de egyéni eszköztárával a sarokpont főszereplőjévé válik."

Az immáron főbejárattá előlépett fogadóépületet ellenpontozandó, a térszín alatti csarnok másik - Városliget felőli - végpontján mélyített udvar kerül kialakításra, s ezzel a haránt-irányú tér mindkét végén természetes megvilágítást kap. A bővítés térszervezési koncepciója változatlan maradt.

 

Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna
5/14
Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna

Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna
14/14
Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna

Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna
6/14
Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna

Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna
7/14
Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna

 


Skardelli György opponenciája egyértelműen a terv mellett foglalt állást, beleértve ebbe a főlépcső változatlan megtartását, melyet a maga részéről nem kompromisszumnak, sokkal inkább a Hősök tere klasszikus térformálási értékei iránti tiszteletnek értelmezett. Az opponencia érvelt a bővítési program indokoltsága mellett is – habár ez nem lett volna magától értetődő feladata. Skardelli György osztozik abban a meggyőződésben, hogy a hűvös, távolságtartó múzeum képét felváltja a közönséget becsalogató, a kultúrát eladható termékként tálaló népszerű középület ideája. Az új funkciókkal, eszközökkel becsalogatott közönség lehet a záloga az intézmény túlélésének, egyúttal csökkentheti az arisztokratikus távolságtartást a tudományok, a művészetek és az internetre, bevásárló központokba szoktatott nagyközönség között.


A hosszúra nyúló vita az opponensi véleményhez képest lényeges újdonságokat nem hozott. Kivételként említhető az a többek által megfogalmazott igény, hogy a múzeum épülete előtti térfelszín kialakítása egységesebb legyen. Minthogy a fogadóépületen kívül gyakorlatilag csak a térfelszínen megjelenő elemek láthatóak a tervezett bővítésből, ez a vélemény ismét a koncepció lényegét látszott érinteni, bár megfogalmazói nagyon szerényen, a terv kétségtelen erényeit méltatva adtak hangot észrevételüknek. A gondolat egy nagyobb léptékű, átfogó térrendezés szükségességét vetette fel. Véleményük szerint az olyan szigorúan és színvonalas eszközökkel kialakított térszerkezet, mint a Hősök tere, nehezen bontható meg csupán egyetlen ponton. Karácsony Tamás saját megoldását egy átmenetileg leterített szőnyeghez hasonlította, és azt a pillanatnyi helyzethez igazodónak tartja. Felhívta a figyelmet arra a nem megkerülhető akadályra, hogy ő maga a Szépművészeti Múzeum telekhatárán túl nem merészkedhetett.

 

Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna
8/14
Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna

 

 

A fogadóépület új megjelenésével kapcsolatban is elhangzottak kritikák, a tervtanács egyes tagjai kevesebb – azaz egy, de emblematikus geometriájú – mások több - vagyis három, de semmiképp sem kettő – tornyot látnának a téren szívesen.


Lényeges kérdést érintett Mányi István azon észrevétele, hogy a múzeum előtti forgalmi rend módosításával a fogadóépület mellett közvetlenül elhaladó kanyarodósáv szűnjön meg, és legyen a fogadóépület környéke gyalogos övezet. Mányi a tervet továbbra is kiválónak tartja, és többekkel együtt azon a véleményen van, hogy a terv csak nyert a körülötte kialakult a huzavona révén. Polémia alakult ki a főbejárat használatát illetően, a műemlékvédelem szakemberei egyöntetűen amellett foglaltak állást, hogy a jelenlegi főbejáratnak is funkcionálnia kell.

 

Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna
9/14
Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna

Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna
10/14
Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna

 

Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna
11/14
Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna

Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna
12/14
Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna

 


Miután a viták zöme eddig sem építészeti kérdésekről, inkább az építészet ürügyén zajlott, a jelenlévők közül sokan firtatták a nyilvánosság – úgy a szakmai, mint a nagyközönség felé irányuló kommunikáció – fontosságát, fájó hiányát. Kár lenne tagadni, hogy az építészeti közélet nem büszkélkedhet a Szépművészeti Múzeum ügyéhez hasonlóan heves nyilvános vitákkal – bár amint azt többen megjegyezték, a tervek kezdettől fogva publikusak és hozzáférhetőek voltak. Építészeti magatartás önmagában sosem váltott még ki hasonló indulatokat – tegyük hozzá, sajnos. Kétségtelen, hogy hasznosabb lett volna a köpönyeget még a vihar előtt előkapni. Pedig – amint azt Arnóth Ádám (KÖH) megfogalmazta – az elképzelhető megoldásokhoz képest ez a terv csupán szépségflastrom a millenniumi matróna ábrázatán. Ráday Mihály felvetette egy 1:1-es léptékű modell felállítását a téren, ezt azonban többek a terv megtorpedózására tett kísérletként értékelték. Lampert Rózsa – akinek kezétől az építési engedély sorsa függ – örömmel adja majd meg immáron a harmadik építési engedélyt is, de fenntartja kezdettől fogva hangoztatott véleményét – egységesebb térrendezés a felszínen szerencsésebb lenne.


A részletkérdésekbe bonyolódó vita frappáns végjátékkal zárult. Dávid Ferenc művészettörténész eszmei oldalról, Rostás Zoltán a kivitelezésért felelős projektiroda képviseletében pedig a gyakorlat oldaláról adott megnyugtató válaszokat a felmerült kétségekre. Dávid Ferenc leszögezte: a terv jobb, szebb, érzékenyebb lett. A fogadóépület tömegének megosztása szerinte szerencsés és indokolt, amellett lírai kedvességet hordoz. A térszín alakítását a terv belső logikájából eredőnek tartja, hiszen az üvegfelületeken keresztül jönnek létre azok az átlátások, amelyek a régi épülettel való vizuális kapcsolatot biztosítják, amely a terv lényeges eleme.

Rostás Zoltán még egyértelműben fogalmazott: a főbejárat működni fog; 1:1-es modellre nincs szükség, hiszen a projektnek része egy bemutatóterem, ahol az érdeklődők mindent három dimenzióban tanulmányozhatnak, természetesen virtuális formában; a tervek pedig 2008 óta nyilvánosak. Rostás Zoltán megköszönte a tervezőnek és a tervtanácsnak, hogy példamutató módon tudtak együttműködni, és sajnálkozott, amiért a háromszor újraterveztetett munkát csak egyszer tudják kifizetni.

 

Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna
13/14
Szépművészeti Múzeum bővítése, 2010. május 20-i tervtanács. fotó: Zöldi Anna

 

 

A szerteágazó véleményeket tömörítendő állásfoglalás megfogalmazását "megakasztotta" Ferkai András ügyrendi hozzászólása, amely mondhatni glóriát vont a törődött tervezők feje köré: javasolta, hogy tekintettel a tervezési folyamat eddigi alakulására a tervtanács mondja ki, hogy bizalmat szavaz a tervezőnek, és kéri, fontolja meg az itt elhangzottakat.

 

kép és szöveg:

Zöldi Anna

 

Vélemények (7)
városjáró
2010.05.26.
22:10

Ezzel a tervvel nekem épp az a fő bajom, amin végül nem változtattak. Jelesül az üveg/beton kubus, amely a jelenlegi főhomlokzatot környezetidegen módon kitakarja - és valljuk be, totál öncélú kreálmány. A lépcsőbevágás ehhez képest egy kellemes kis szemtorna lett volna.

Tényleg nem értem, hogy a főhomlokzat bal szélén miért nem lehetett volna egy oldalbejárattal megoldani az egész lejutást? (Mert azt nem vitatja senki, hogy a föld alatti bővítés akár még hasznos is lehet. Persze, csak ha nem egy öncélú büféig, meg pelenkázóig  jut el a művelet.)

kemtam
2010.05.26.
21:57

.

lecsó
2010.05.26.
16:02

"Ráday Mihály felvetette egy 1:1-es léptékű modell felállítását a téren, ezt azonban többek a terv megtorpedózására tett kísérletként értékelték."

Azért ez némileg árulkodó. Az új változat, szemben az előzővel,  kétségkívül igyekszik beleolvadni a "háttérbe". Most már csak azt kéne elmagyarázni neki, hogy ez nem fog sikerülni, ezért jobb lenne, ha odébbállna. 

Nem értem, miért jó olyasmit tervezni, amit a közönsége, a használója nem hajlandó elfogadni, és már a megépülte kezdetétől azt várja, mikor bontják le. 

Mizsei Anett
2010.05.27.
08:36

@lecsó: "Nem értem, miért jó olyasmit tervezni, amit a közönsége, a használója nem hajlandó elfogadni, és már a megépülte kezdetétől azt várja, mikor bontják le. "

Ettől a tervtől teljesen függetlenül, (mert erről nem kívánok semmilyen véleményt megfogalmazni, még csak sugallni sem, hiszen nincs meg a kellő rálátásom az egész ügyre) azért azt érdemes tudni, hogy a legtöbb, ma csodált, építésekor újat mutató épületet igen nehezen fogadta be a szélesebb közönsége. Tehát pusztán az, hogy a "laikusoknak" (elnézést) nem tetszik - ha már ennyire leegyszerűsítjük a kérdést - az még nem jelenti azt, hogy valami nem jó. Egyetlen igazán előremutató ház se vészelte át viharos csaták és kritkák tömkelege nélkül...

zapata
2010.05.27.
08:52

@lecsó: Amit egyesek felkentségük vélt tudatában a terv megtorpedózására tett kísérletnek minősítettek a szerintük nyilván "elmaradott ízlésű" kételkedők részéről, azt a civilizáltabb világban úgy hívják, hogy demokrácia.

Úgy hallottam, Svájcban  néhol szintén kizsinórpadoztatnak bizonyos problémás épületeket 1:1-ben egy hónapra, elsősorban azért, hogy a környékben lakók is hozzászólhassanak. Micsoda elmaradott ország és elmaradott népség...

lecsó
2010.05.27.
22:58

@Mizsei Anett: Ez így azért túl általános, bár én is így fogalmaztam. Az ellenállást aligha tekinthetjük a minőség ismérvének. De tegyük fel, hogy esetünkben is erről van szó. Akkor pontosan mi is lenne az "eiffeli" ebben a bejáratban? Hiszen ugye, egyrészt hasonló esetekben rendre érvényesülni szokott a Móricka-effektus, és minden ilyenről UGYANAZ jut az eszünkbe, másrészt ezen a helyen, ha már hozzányúlunk, tényleg illene eiffelezni. Szóval, mi az, amit 100 év múlva majd a laikusok is értékelni fognak, de most még csak a beavatottak látnak? Mert én most csak azt látom, hogy díszbejárat épülne a kereskedelmi szekciónak, miközben a szakértők szerint maga a múzeum roskadozik. Vagy pont ez lenne a cél? Ezzel, így és ezért építjük a jövőt? Hogy a XXII. század embere már múzeumfogyasztó legyen? Éppen ezért képes legyen befogadni ezt a látványt?:http://hg.hu/upload/images/photos/000/061/093/4.jpgLehet, hogy nehéz elismertetni az újat, de hogy a régit megőrizni sem könnyű, arra az előző kép a jó példa. Mert ahol ez a jövő(be mutató)kép, a "vívmány", ott azért van némi gond. Arról nem is szólva, hogy míg este a kocsmában jókat nyámmogunk a különböző politikai és gazdasági rendszerek okozta rombolás felett (most konkrétan Budapest építészetére gondolok csak), addig napközben meg ilyen extrémitásoknak tapsolunk.Nagyon árulkodó, hogy Ráday javaslatát elvetették, és hogy a hg.hu-n nincs olyan szavazási opció, hogy EGYIKET SE! Láthatóan tisztában vannak a közönség véleményével, ahogy azzal is, hogy aki nem a komplett bővítést ellenzi, hanem kizárólag a bejáratot, az nyilvánvalóan nem "az újat" akarja megtorpedózni, hanem a régit szeretné megóvni.

kezdoepitesz
2010.05.26.
15:10

A hg.hu-n megtekinthetők a legújabb látványtervek:

http://hg.hu/cikk/epiteszet/9559-megis-uvegkocka-a-szepmuveszeti-legujabb-tervei

 

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Mozgásjavító Általános Iskola épülete // Egy Hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:36
10:30

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Nézőpontok/Történet

Japánkert // Egy hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:35
10:27

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.