Szikár alapelvek mentén – önkormányzati bérház a XIII. kerületben
A XIII. kerületben, a Zsinór utcában 2010. december 13-án adtak át egy új, önkormányzati tulajdonú bérlakásokat tartalmazó lakóépületet. A Kertész Bence, Roth János és Vizer Balázs tervei alapján elkészült ház szűkszavúságával értéket teremt, kialakítása átgondolt, világos koncepció alapján történt.
Koncepció
A tervezés során döntő szempont volt a lakások olcsó bére miatt előre meghatározott, nagyon alacsony költségkeret, amelyből gazdálkodni lehetett. Az építészek az ilyen típusú épületek építészeti kialakítására már a korábbiakban, a Frangepán u.- Jász u. sarkán álló és az Ambrus u. alatti foghíj épületek tervezése során irányelveket dolgoztak ki. Ezek azt a célt szolgálják, hogy az alacsony bekerülési költség ellenére építészeti karakter szülessen és használható, közösségformáló közösségi terek jöjjenek létre a korszerű lakhatás megkövetelte igények kielégítése mellett. A tervezők szándéka szerint ezek a lakóépületek éppen célszerűségükkel, szikárságukkal szolgálják egyedi, az átlagostól eltérő arculatuk megteremtését.
Ezen alapelvek a funkcionális elrendezés szempontjából a nyitott lépcsőházak, közlekedők és az épülettömegek közötti köztes terek közösségi térként történő kialakítását, csupán egy pinceszint létesítését, valamint a további parkolók és tárolók földszinten való elhelyezését tartalmazzák. Tömegalakítás és homlokzatképzés tekintetében pedig az egyedüli homlokzati anyagnak, a vakolatnak több színben történő használatát, valamint a nyílászárók ritmizálásával képzett lyuk-architektúra alkalmazását irányozzák elő.
Helyszín
A foghíjtelek a XIII. kerületben, lazán beépített, vegyes funkciójú területen található. A Róbert Károly út felől elindult városrehabilitációs folyamat mostanra érte el ezeket a tömböket, így itt is rohamos funkcióváltás és fejlődés indult meg. Ennek példája a Rákos-patak mentén, a Tahi utcában kialakult városias beépítés. Mindezek ellenére a ház két közvetlen szomszédja (egyenlőre) földszintes épület.
A tömb beépítését az építészek által korábban készített Városrendezési Tanulmány zártsorú beépítéssel, a tömbbelsőbe benyúló épületszárnyakkal és max. F+4+T szintszámmal határozta meg. A telek zöldterülete a szomszédos önkormányzati tulajdonú telek közcélra átadott szakaszán a Rákos-patak menti zöldterülettel nyert összeköttetést.
Funkcionális elrendezés
Az építtető által meghatározott program alapján 70 lakás (16 db garzon, 42 db kétszobás, illetve 12 db nagy lakás) épült 50,2 m2 átlagos területtel (erkélyek nélkül), továbbá a földszinten egy 90 m2-es, üzletként hasznosítható terület. A két lépcsőházat összekötő földszinti előcsarnok a terv szerint felülvilágítóval rendelkezett, ezt a kivitelezés során sajnos elhagyták. A lakásonkénti parkolóhelyek és 2 m2-es tároló kamrák a pinceszinten és földszinten helyezkednek el. A két udvari szárny által határolt, földszint felett kialakított zöld udvar a régi zártudvaros lakóházak mintájára egyfajta közösségi élet színtere kíván lenni. Ezt segíti elő a hátsó kert felé kialakított lejárat is.
Telepítés és alaprajzi elrendezés
Az épület alaprajzi kialakításánál a tervezők tiszta, áttekinthető alaprajzi rendszerek kialakítására és a közlekedők alapterületének optimalizálására törekedtek. A lépcsőházak, közlekedők az udvar felé nyitottak. Az alagsori gépkocsitárolók lehajtója az udvarra vezető áthajtóval együttesen került elhelyezésre. Az utcai szárny szintszáma Fsz.+4 em., az udvari szárnyak Fsz.+5 em. kialakításúak, amelyek a földszinti gépkocsi tárolók felett a zöldterület felé megnyitott, a kerthez képest 1 szinttel megemelt átriumot fognak közre. Ezzel a tömegalakítással sikerült a 16 m-es megengedett maximális építménymagasságot tartani úgy, hogy a tervezési program maradéktalanul teljesüljön - magastetős kialakítás és tetőtéri lakások nélkül. Az utcai szárny visszahúzott tetőszintjén 2 db tetőteraszos lakás kapott helyet.
Homlokzatképzés
Az utcai és az udvari homlokzatok hőszigetelt vakolatrendszerrel készültek. Az utcai oldalon a sötétebb tónusú alapsíkba bevágott, összefogott ablakok közötti mezők és kávák a műanyag nyílászárók fehér felületével egyeznek meg. Plasztikai változatosságot a felső két szinten kialakított loggiák jelentenek. Az épület földszinti homlokzataira vandál- és falfirkabiztos keményvakolat került. Az utcai, déli oldalra redőnyös árnyékolás készült, de a kivitelezés során csak a redőnyszekrényeket építették be. A redőnyöket majd a lakók építhetik be, saját igényeik szerint. Az erkélymellvédek mázolt acél pálcarácsos szerkezetűek. Az udvari szárnyakon a változatos nyíláskiosztás, a tömör és áttört folyosó-mellvédek játéka, a ritmusváltások és a bütük plasztikus kezelése ellensúlyozzák az olcsó homlokzati megoldásokat.
70 lakásos önkormányzati bérház, Budapest, XIII.Zsínór u. 38-40.
vezető tervezők: Kertész Bence, Roth János, Vizer Balázs
generáltervező: ZACC Építésziroda Kft.
tervezés éve: 2008-2009
kivitelezés éve: 2009-2010
építtető/megbízó: XIII. kerület Önkormányzata
generálkivitelező: Hérosz Zrt.
17:29
az étkező-nappali terekbe beálló pillérek számomra az elkészült lakásokat végigjárva sem tűnt zavarónak, sőt, némiképp differenciálja a tereket. tény, nem ezzel a céllal kerültek betervezésre, hanem a pinceszinti parkolásból adódó szerkezeti raszter, illetve az ideális lakásszélességek eltérő raszterének összemetsződése adta ezt a helyzetet. hogy kik fogják használni a lakásokat? ez jó kérdés. nyilván a bérlakásoknak elsősorban a fiatal, családosoknak kéne hogy épüljenek, feltételezve hogy később tovább tudnak lépni. az 50 m2-es átlagos lakás alapterület -ami az építtető részéről kőbe vésett elvárás volt- eleve nem ideális 3-4-5 fős családoknak, amerikai konyha ide vagy oda. esetleg több 30 m2 körüli garzon betervezésével lehetett volna növelni a 60-65 m2-es, 2 és fél szobás lakások számát, tartva az átlagot de ezt meg a kerületi szabályzás nem tette volna lehetővé, mely szerint maximum minden 4.lakás lehet csak garzon egy társasházban. így számunkra tervezőknek a lakásméretek elosztása majdhogynem teljesen adott volt, csak az elrendezésük, kialakításuk volt szabadon alakítható, persze szűkös büdzsével gazdálkodva. bb
21:52
@bennyboy: "...az 50 m2-es átlagos lakás alapterület -ami az építtető részéről kőbe vésett elvárás volt..." Tehát a külvárosi "munkáskerületben" 50 nm az elvárás, míg a nyilván jóval drágább, és elitebb szomszédos zöldövezetben meg kicentizik a 35 nm-es átlagot. Miközben azért a zöldet is elég haloványra hagyják.
15:07
@lecsó: Most őszintén lehet ezt védeni ? Nemár. Ez nem az a jóféle Portugál hófehér tömegek játéka. Egy panelház "ledrájvitozva", itt-ott "finom" felületi váltások és kész !! Ugyanezt fogom látni. Alaprajzok korrektek, már nagyon nem lehet az elmúlt 10 évben sok újat kihozni az 50m2-ből sem. De szerencsétlen honfitársainknak, akik nem építészek nehezen lehet elmondani hogy ez miért is jó. És igazuk lesz, ha szocreált fognak ránk kiáltani. Szegény főváros, jobb házakat érdemelne.
15:12
@epiteszikon: Az a probléma, hogy ott, ahol minőségibb nyersanyagokból lehet dolgozni - jobb telek, jobb környék, elengedhetik kicsit a tervező kezét -, ott kihozzák ezeket a 35 nm-es egyenburgereket. Amiket aztán, mert kaptak egy kis külső csicsát, úgy árulnak, hogy ez nem sima hamburger, hanem valódi Löbigmek. Ehhez képest kifejezetten tisztességes, tehát szerintem értékelendő egy ilyen 50 nm-es átlagú bérház. Ha turbózzák, akkor az vagy a négyzetmétereken, vagy a bérleti díjon fog kijönni. Szóval, legalább az épület nem akarja palira venni a jónépet, nem lebegtet életstílust és jacuzzit, így próbálván elfedni a kedves vevő elől, hogy a palotaárért cserébe gyakorlatilag szükséglakást kap. Mondjuk, azért egy 70 nm-es lakásban nem a bejárati ajtó mellett kéne lennie a konyhának.
16:58
Nem tudom, kik fognak ebben a valóban rokonszenvesen visszafogott megjelenésű és a lakásajtókon kívül valóban kifogástalanul szervezett házban lakni. Pedig ez talán nem olyan mellékes. Kétségtelen, hogy a 48 és 51 m2-es másfél(?) szobás lakásokat az egy-két fős töredékcsaládok (idősek) problémamentesen tudnák használni. Attól tartok azonban, hogy nem ők a szociális bérlakásépítés célközönsége, hanem azok a gyerekes családok, akik ezeket a lakásokat éppen olyan rosszul tudják használni, mint "lakóparki" amerikai konyhás társaikat, vagyis rosszabbul, mint a harminc-negyven-ötven éve épült ugyanekkora alapterületű függőfolyosós két(!) szobás lakásokat. Utóbbiaknak valóban típikus betegsége, hogy az ételszag-fóbiás közegészségügyi hatóságok helyből megtorpedóztak minden térkapcsolatot az étkezőkonyha és a nappali tartózkodásra IS szánt nagyobbik szoba közt, itt (is) viszont minden funkció parttalan összemosásával csak a a ló másik oldalára sikerült eljutni. Mindenesetre nem mondhatja senki, hogy a bútorozott lakásalaprajzok hiánya a lakások funkcionálisan valóban alaposan átgondolt voltáról tanúskodik.
12:04
@zapata: Az alaprajzi kihívásokat a "noszaakkormindentegybeömlesztünk" című huszárvágással megoldó építészeti fogás nem csak Magyarországon elterjedt. "Nyílt, levegős és egybefolyó terek, tágasság" becenevekkel szokták illetni ezeket a térszervezéseket, amik azonban az ilyen apró lakások esetében kevés relevanciával bírnak, és a használhatóság rovására mennek. A valóság egyszerűen csak az, hogy átgondolt és funkcionális alaprajz megalkotására nem fordíttatott kellő idő és energia. A déli oldalon lévő lakások esetében ez abban nyilvánul meg, hogy nincs előszoba, de még előtér sem. Ez az ötödik emeleten a legszembetűnőbb, ahol az ember a küszöbről egyszerre esik be az összevont konyhába, étkezőbe és nappaliba, adott esetben sáros cipőben, csöpőgő esernyővel. A válaszfalak hiánya a padlóburkolatok adekvát kiválasztását is problémássá teszi. Leírás ugyan itt nem szerepel, de gyanítom, hogy nagy eséllyel itt is a padló közepén, a képzeletbeli funkcióhatár mentén húzódó burkolatváltással igyekszenek a kérdést megoldani, amire még jóformán sose láttam jól sikerült példát. A nappaliból teljes kilátás nyílik nemcsak a konyhai munkapultra (amely egyébként nem csak vizuális, hanem akusztikai problémát is jelenthet), hanem a bejárati ajtó mellett óhatatlanul felhalmozódó kabátok, cipők, táskák együttesére is. Mivel a ház külseje tetszetős, kategóriájában igényesnek is mondható, nyilvánvaló, hogy a lakások beosztása jóval kevesebb figyelmet kapott, mint a fotó- és látványtervbarát homlokzati megjelenés.
15:30
Tudom, hogy nem kell sokat várni egy önkormányzati bérlakástól, de azért egy nem túl nagy lakás alaprajzát eléggé elrontja a nappali-étkező konyhát "elválasztó" pillér! Ennél roszabb már csak az 5. emeleten a helyzet ahol a szobában pont annyira van a faltól a pillér, hogy ne lehessen vele mit kezdeni... Lehet, hogy ez csak engem zavar...
11:17
Korrekt munka. Amikor ennyire kevés állami/önkormányzati bérlakás épül, akkor örülni kell mindegyiknek, de ne ettől várjuk a "nagy magyar építészeti megújulást". Nem volna fair.
08:41
Finoman "kipatikamérlegelt", manapság ritka igényesség egy társasház esetében. Ott kezdődik, hogy zsiványul eltalálták a beépítést. Logikus, érthető és jól követhető a ház közlekedési rendszere is, a lakások tájolása élvez preferenciát, helyesen. Profi, okos munka, minimumra szorított kompromisszummal: nekem a konyhába érkezés fáj picit. A ház tömege jó arányú, színei is ezt szolgálják. A homlokzatok éppen azt a pluszt nyújtják, amitől mainak és frissnek, kortársnak mondhatjuk a házat. Szóval: legyen ez a standard!
08:17
Van némi skandináv hatása, nekem tetszik.
22:16
az utcai szárny udvarra néző folyosói tűzvédelmi előírások miatt lettek betervezve, összekötve a két lépcsőházat. ilyen kis alapterületű lakások esetén véleményem szerint kedvezőbb az amerikai konyhás megoldás, mert így legalább minden lakásnak van egy világos, nagyvonalú tere, amelyet szabadon alakíthat saját igényei szerint. a konyhákhoz lakásonként külön elszívás tartozik.
22:08
nem a szitinvesztet kellene reklámozni...akinek nem tetszik, próbáljon meg annyi munkát szerezni, meg jobb épületeket tervezni...feltéve ha megy neki....teljesen rendben van ez a ház egyéb iránt, purintánsága nyilván az önkoris büdzséből fakad... szép munka !
18:45
A megmondó troll kórus hol marad? kicsik a lakások, panel fürdő, nincs erkély? ha van akkor kicsi. Vagy Róth Jánost nem báncsuk? csak a Fekete sok munkája ébreszt irigységet? Mellesleg szerintem KORREKT, NORMÁLIS MUNKA! És én ennyivel elégedett vagyok. Egy ház ennyi: működik, tisztességes, egyszerű, rendezett, használható és még jól is néz ki... ha több lenne az már önzőség, mint ahopgy ÉF-en egyébként többségben vannak azok...
20:10
@kek-szakall: Egy veremház vagy szalmakunyhó is lehet "KORREKT, NORMÁLIS MUNKA" és akár még "jól is néz ki" - csak épp korszerű lakhatásra alkalmatlan. No persze, hétszobás várból könnyen áriázik egy kékszakáll.
20:28
@kek-szakall: Pont arról van szó, hogy itt szintenként csak két 35 nm-es van, a többi normálisabb méretű. Ezenkívül, bár nagyon betonos a külleme, a magassága még épp elviselhető. Igen, több erkéllyel jobban festene, ahogy sárga festés nélkül is, de legalább nem az egész ház sárga. Az amerikai konyha meg láthatóan mindenhol egyforma Budapesten. Gondolom, a szellőző melletti lakásban te sem laknál szívesen. Én az utcai szárnyról lehagytam volna a gangot.
17:59
panel = szikár alapelvek ?
15:53
ennyire tellett a mérnökurak kreativitásából? minél kevesebb munkaórát igyekeztek ráfordítani? gondolták, önkormis bérlakásnak ez is jó?