Szubjektív passzívház-körkép

Hegedűs Attila a közelmúltban megvalósult, nem szokványos külföldi passzívházakat mutat be újabb cikkében, részletes adatokkal: egy szubtrópusi éghajlatra készült, kísérleti japán lakóházat, egy dán építész otthonát, valamint egy osztrák többszintes közösségi központot. Az épületek műszaki megoldásai (pl. a könnyűszerkezetes kialakítás) hasonlóak, azonban az egyedi helyzetekre, igényekre adott válaszok és a leszűrt tanulságok alapvetően különbözőek.

Hegedűs Attila a közelmúltban megvalósult, külföldi passzívházakat mutat be újabb cikkében: egy szubtrópusi éghajlatra készült, kísérleti japán példát és egy dán lakóházat, valamint egy osztrák többszintes közösségi központot. Az épületek néhány műszaki megoldása (pl.  könnyűszerkezetes kialakítás) hasonló, azonban az egyedi helyzetekre, igényekre adott válaszok és a leszűrt tanulságok alapvetően különbözőek.

Az első, pici és kissé szokatlan kialakítású épület Japánban található, ahol 2009-ben készült el ez az épület, az ország első minősített passzívházaként.

Passzív családi ház - Kamakura, Japán

 

 

Az épület egyfajta kísérleti projektként is felfogható, hiszen a Németországban kidolgozott passzívház-standard egyik első adaptálása volt a teljesen eltérő - szubtrópusi - éghajlatra. Így itt a cél nem is elsősorban a fűtési hőigény csökkentése, sokkal inkább a kellemes nyári belső klíma biztosítása volt.

Érdekesség, hogy a helyi magas telekárak és az apró telekméretek miatt a terasz az épület tetején kapott helyett, amit az étkezőből lehet elérni egy külső lépcsőházon keresztül. Az épület tervezési programja is nagyon visszafogott: két szinten összesen 78 m² áll a 4 fős család rendelkezésére, és a tetőkertes megoldás miatt a szintek elhelyezkedése sem szokványos. Az alsó - bejárati - szinten kapott helyet a háló, míg az emeleti részen a nappali funkciók. A lakás belső kialakítása is nagyon racionális és japánosan helytakarékos.

Az épület anyaghasználatára a természetességre törekvés jellmező. A favázas tartószerkezetek között farost szigetelés készült, a homlokzatot hőkezelt cédrus deszkaburkolat fedi. A fa-alumínium szerkezetű, 3 rétegű üvegezéssel ellátott ablakokat viszont Németországból kellett importálni, hiszen a követelményeknek megfelelő, magas minőségű nyílászárók a szigetországban nem voltak beszerezhetőek.

 

Építés ideje: 2009
Tervező: KEY ARCHITECTS - Miwa Mori
Alapterület: 78 m²
Szerkezeti kialakítás: faváz szerkezet
Ökológiai szempontok: fa felhasználása tartószerkezet, hőszigetelés és homlokzatburkolat számára
Az épület fűtési hőigénye: 15 kWh/m²év - PHPP szerint
Primerenergia igény: 113 kWh/m²év - PHPP szerint
Fűtés: hőszivattyú, Szellőzés: Stiebel Eltron LWZ-170 Plus
U-értékek:

• Külső fal: 0,16 W/m²K
• Tető: 0,10 W/m²K
• Padló: 0,22 W/m²K
• Ablakok: 0,71 W/m²K, Üveg: 0,64 W W/m²K

 

A következő épület egy dán építész, Olav Langenkamp saját villája. Mindig érdekes lehet, hogy egy szakmabeli milyen házat épít magának. A történet ebben az esetben is szolgál tanulságokkal. A végeredményből is jól látszódik, hogy a tulajdonos-tervező-építtető a lehetőségek mentén maximálisan körüljárta a kérdést, és a racionalitás nem csupán az épület alaprajzi funkcionalitásában, hanem a műszaki megoldások megválasztásában is tükröződik.

Langenkamp villa - Ebeltoft, Dánia

 

 

Ez az épület is tartogat pár meglepetést: a tájolása például nem a tipikus, az itthoni passzívházak esetében megszokott módszert követi. A ház hossztengelye közel észak-déli irányú, így a fő helyiségek ablakfelületei keletre (hálószobák) és nyugatra (nappali-étkező-konyha) néznek.

Az épületet a háló és nappali funkciót elválasztó középső, lineáris közlekedő szervezi, amelynek északi végén a kiszolgáló funkciók (garázs, előszoba, gépészeti és üzemeltetési helység) zárt tömege található. A vizes helységeket elhagyva, a közlekedő feloldódik a lakótérben, míg végül a déli homlokzaton egy üvegsávval ér véget. A nappali funkciók térsorát a nyugati terasz irányába egy összefüggő, nagy üvegfal határolja, míg a déli napsütés energiatartalmát egy 10 m²-es passzív szolárfal segítségével kívánják hasznosítani.

Egy a házról készül publikáció szűkszavúan így ír erről a nem szokványos, érdekes megoldásról: „A déli homlokzat piros paneljei passzív szolár falként működnek. A karton vékony méhsejt mintázata átengedi az alacsony, téli napsugárzást (…) és indirekt módon melegíti a belső teret, miközben árnyékolja a magas, nyári napot és véd a túlmelegedéstől."^₁

A nagy terek és az összefüggő üvegfal ellenére a konyha szükség esetén toló elemekkel szeparálható. A hálószobák és a közlekedő közötti beépített szekrény - puffer zónaként - a szellőzés és a légtechnika számára is ideális nyomvonalat biztosít. Az alaprajzi kialakításban szembeötlő átgondolt egyszerűség és helyiségcsoportosítás a homlokzati kialakításban is visszaköszön. Az épület tömegét az egységes faburkolat és a nagy, összefüggő nyílások határozzák meg.

A ház tervezője vallja, hogy az építészet nem csak az épületről, hanem egyfajta mentalitásról  szól. Szükséges hozzá a tervező, a használó és a külső szemlélő szempontjainak összekapcsolása ahhoz, hogy a mondanivaló egy egységgé álljon össze. Ebben a munkában ez úgy tűnik, elég jól sikerült, bár ezt ebben az esetben minden bizonnyal segítette, hogy itt a tervező és a használó személye azonos.

Építés ideje: 2008
Tervező: Olav Langenkamp
Alapterület: 147 m²
Szerkezeti kialakítás: előregyártott faváz szerkezet
Ökológiai szempontok: 8 m² napkollektor melegvíz termelésre, 10m² passzív szolárfal,
Az épület fűtési hőigénye: 11 kWh/m²év - PHPP szerint
Primerenergia igény: 105 kWh/m²év - PHPP szerint
Fűtés: levegő előfűtés melegvíz alapú fűtőregiszterrel, fürdőszobában padlófűtés
Szellőzés: Paul Thermos
U-értékek:

• Külső fal: 0,09W/m²K
• Tető: 0,05 W/m²K
• Padló: 0,05 W/m²K
• Ablakok: 0,65 W/m²K, Üveg: 0,53 W W/m²K

Végül következzen egy osztrák példa, amely négyszintes kialakításával jól mutatja a könnyűszerkezetes építés méretbeli lehetőségeit is.

Közösségi központ, St. Gerold, Ausztria

 

 

Az épület megvalósulásának előzményeként említésre méltó, hogy ez az alpesi régió több fenntarthatósági kezdeményezésnek is aktív részese. Többek között a terület bioszféra-park státusának megpályázása is ezek közé tartozik. A helyiek vallják, hogy az ilyen akciók  jelentősen hozzájárulnak a lakosság önazonosságának és tudatosságának ápolásához, megőrzéséhez. Mindezek mellett 10 éves távlatban a terület energia-önellátásának elérése is a célkitűzések között szerepel.

Ezek a megfontolások készítették elő azt a négyszintes, vegyes funkciójú épületet, amelyben a helyi önkormányzati intézmény, egy kis óvoda, játszóház, helyi információs központ, shop és egy többfunkciós tér kapott helyet. A 2007-ben kiírt pályázatot az  Andreas Cukrowicz és Anton Nachbaur-Sturm építészek vezette csapat nyerte meg.

Az épület szerkezeti kialakítása nem szokványos: ez az első négyszintes, teljesen fa szerkezetű épület Voralberg tartományban. A ház minden főbb eleme (tartószerkezet, homlokzat, ablakok, padló- és falburkolatok, mennyezet, valamint a bútorok is) fából készült, amelyhez alapanyagként döntően helyben kitermelt erdei fenyőt használtak. A hőszigetelés anyagaként is természetes anyagok - birkagyapjú és farost - szolgáltak. A teljes beruházást a beépített primerenergia-tartalom, az üvegházhatás és a környezet elsavasodásának minimalizálása - mint ökológiai szempontok - vezérelték.

A „kocka" alakú tömeg a lehűlő felületek csökkentése szempontjából kedvező, a nagy üvegfelületek pedig amellett, hogy rálátást biztosítanak a természeti környezetre, a szoláris nyereség nagyságát is növelik. A nyári napvédelem szempontjából fontos árnyékolókat a homlokzati burkolatba integrálva alakították ki. Az épület geometrikussága válaszol a természet formáira, kapcsolatot teremt a táji és az épített elemek között. A nagy homlokzati megnyitások változó térbeli viszonyokat és eltérő rálátásokat teremtenek a környezettel.

A passzívházként kialakított kompakt épülettömeg az önellátásra törekvő geotermikus- és napenergia-felhasználás mellett az ökologikus gondolkodás és a helyi hozzáadott érték ötvözésének jó példája. A tervezők mindent megtettek annak érdekében, hogy minimalizálják a környezeti ártalmakat és egy olyan épületet hozzanak létre, amire a helyi közösség is büszke lehet. Érdekes adalék az épület beruházási költségének nyilvános adata (1,4 millió EUR). 2 Ez alapján látható, hogy ebben az esetben a környezet és energiatudatos hozzállás gyakorlását, az alkalmazott műszaki megoldások választását anyagi, gazdasági korlátok nem nagyon befolyásolták!

Építés ideje: 2009
Tervező: Andreas Cukrowicz, Anton Nachbaur-Sturm, Stefan Abbrederis - cukrowicz.nachbaur architekten zt gmbh
Alapterület: 570 m²
Szerkezeti kialakítás: faszerkezet
Ökológiai szempontok: PVC és trópusi fa mentes
Az épület fűtési hőigénye: 14 kWh/m²év - PHPP szerint
Primerenergia igény: 120 kWh/m²év - PHPP szerint
Fűtés: talajszondás hőszivattyú
Szellőzés: forgódobos hővisszanyerő 75%-os hatékonysággal
Beruházási költség: € 4,275 / m²
U-értékek:

• Külső fal: 0,12 W/m²K
• Tető: 0,10 W/m²K
• Padló: 0,16 W/m²K
• Ablakok: 0,78 W/m²K, Üvegezés=0,53-0,64 W/m²K

Hegedűs Attila
holnaphaz.blog.hu

Hivatkozások:

1 http://www.energiforumdanmark.dk/fileadmin/pr__sentationer/off.sektor2008/RETROFIT.pdf (17. old.)
2 http://v-a-i.at/files/avo%20/avo%2055%20StGerold.pdf