TDK 2020 – A BME Lakóépülettervezési Tanszék szekcióinak eredményei

Idén a BME Lakóépülettervezési Tanszéke két kutatási témát hirdetett: szociális építészet, zenepavilon, valamint kísérleti moduláris építészet szekcióban nyújthattak be munkákat a hallgatók. A Tudományos Diákköri Konferencia eredményét Sugár Péter DLA és Vincze László DLA, a szekciók zsűrielnökeinek szavaival, illetve az egyes pályaművek rövid értékelésével közöljük. 

Kísérleti moduláris építészet szekció

Napjainkban komoly társadalmi és politikai kihívás a fenntartható fejlődés elveinek és eszközeinek meghatározása és gyakorlatba ültetése. A minőségi lakhatás biztosítása a fejlettebb nyugat-európai gyakorlatban a kormányzatok felelős szociális programjaira épül, messzemenően kihasználva az adott műszaki, technológiai fejlesztéseket. Az építőipari innováció a megújuló energia alkalmazásában és a karbonsemlegesség elveiben új értékrendet teremt, megváltoztatta az acél, a vasbeton, műanyag építészeti helyiértékét. Megjelentek a mérnöki fa alapanyagú szerkezetek, melyek közül a CLT gyártás szolgáltatja a leggazdagabb innovítív felhasználási lehetőséget a lakásépítési piacon, épp úgy, mint a középületek esetében. Egyre népszerűbb az okos ház műfaja, reprezentálva a helytakarékos, ésszerű méretekre, olcsó anyaghasználatra hangsúlyt fektető otthon teremtés előnyeit, hasznosságát. Ismét vonzó az ipari előregyártás, a modulkoordináció, a garantált ár és minőség, melyhez a rövid megvalósíthatóság társul. Sokféle fejlesztési programban a középületektől a lakó és szállás jellegű létesítményekig a hagyományossal szemben előnyt élvez a tipizált, részleteiben finomra hangolt, ellenőrzött üzemi előregyártás.

Tanszékünkön több tantágyban sikerült a moduláris tervezés, az előregyártás kortárs eredményeit bemutatni és feldolgozni, nyári workshop, alkotótábor keretében közvetlen ipari kapcsolatokat teremteni gyártókkal, hazai fejlesztőkkel. Talán ennek is köszönhető a kitüntetett hallgatói figyelem és érdeklődés tantárgyaink iránt.
Az idei TDK egyik szekciójában olyan kreatív, nem egy esetben merész kísérleti ötleteket bemutató projektek születtek, melyek az otthon és közösségi terek tervezésében, a szociális lakásépítésben, a CLT technológiában rejlő szerteágazó építészeti lehetőségekre világít rá.

zsűri: Vincze László DLA (elnök), Villányi Norbert, dr. Huszár Zsolt, Zombor Gábor
titkár: Müllner Péter

1. díj – Péter-Szabó Eszter, Varga Lilla Luca: Urban Experiments
konzulens: Weiszkopf András

A szerzőpáros remek érzékkel közelíti a témát az előregyártás, modul szintű gondolkodás innovatív jellegű és a hagyományos építészeti, térszervező irányaiból. Felvetéseik helyesek, a felvázolt téri modulegységek hihetőek és arányosak az átfogó előtanulmányban megfogalmazott kérdések építészeti megoldásához. Modulkísérletük próbájaként valós városi helyszínt jelölnek meg feltérképezve annak átfogó környezeti vonatkozásait. A modulegységek foglalataként felvázolt fogadóelem valóban képes egységesen rendezni az eltérő életminőségeket magába foglaló lakóegységeket. A modulrendszerű épület és a városi szövet találkozásának megfogalmazása, részletezése elmaradt és kérdéses a függőfolyosós elrendezés, de a tanulmány így is teljes értékű. Átfogó és alapos alapos munka, melyet lendületes és határozott prezentáció tesz minden részletében értelmezhetővé. 

Megosztott 2. díj – Komáromi Zsófia, Móré Judit, Pályi Blanka: Hétvégi ház sátorba csomagolva
Konzulens: Nagy Márton DLA

A dolgozat alaposan körbejárja a minimalista térigényű hétvégi/ideiglenes szállás lehetőségeit. A feltárt opciók elemzése gondos és bátran elveti a zsákutcának értékelt megoldásokat. A felvonultatott előképek és inspirációk is alapos előkészítő munkáról árulkodnak. Bátorságra és kísérletező szellemre utal a választott építési textil választása és a csomóponti részletek kidolgozása. Pontosításra szorul a fejlesztett termék célközönségének megtalálása, illetve a felhasználás módja. Javasoljuk a szerelhetőség és a szállítás módjának továbbgondolását, a kompaktság fokozását.

Megosztott 2. díj – Kulcsár Eszter: Mo-housing – Moduláris társasház fiataloknak
Konzulens: Dankó Zsófia DLA

A tanulmányban foglaltak rendkívül alapos közvéleménykutatási eredményekre épülnek. Az igények felmérésének módszertana dícséretes, az eredményekből levont következtetések túlnyomó részt helytállóak. A válaszként született terv a kollektív ház és a társasház között keresi a megoldást, ami elvi következtetésként nagyon jó felismerés, de a megvalósítás nehézségei és dilemmái kiütköznek a tervben, amitől veszít erejéből. Az átgondolt szerkesztés és az egyes modulok kapcsolati lehetőségei kellő rugalmasságot és mozgalmas tömegformálási lehetőséget rejtenek magukban.

Megosztott 3. díj – Bakó Dávid: Kirakós ház – Moduláris hétvégi ház
Konzulens: Varga Tamás DLA, Tóth Emese

A szerző vállalásában túllépi a TDK tanulmány kereteit: komplett, minden lehetséges téri igényt kielégítő modulház-katalógust létrehozva igyekszik átfogó választ adni a hétvégi ház tervezés kérdésére. Túlságosan összetett, minden funkcionális helyzetre viszonylag merev arányrendszerű, nyílásokkal és berendezési sémákkal túlhatározott kereteket szab és ebből modulárisan hoz létre téri kompozícókat. Felvetődik a tanulmány kapcsán, hogy lehet-e laikusok által pusztán modul-elemek válogatásával vállalható építészeti minőséget létrehozni. Az építészeti arculaton túl további kérdés a modulegységek illeszkedése: mi történik a szomszédos, duplázott szerkezetekkel, egyáltalán rentábilis-e egy ház ilyen duplázott elemekkel. Amennyiben ezek – ahogy a szerző későbbiekben pontosít – kivehető elemek, úgy az egységek pusztán funkcionális tervezési modulokként nyernek értelmet. 

Megosztott 3. díj – Giricz László: Szemétből a komfortzónánkba
Konzulens: Dankó Zsófia DLA

Nagyon érdekes és izgalmas dolgozatot mutatott be a hallgató. Nagy lendületet kapott a prezentáción az újrahasznosított új építési elem, a műanyag hulladékból préselt, „legó" blokk előállításának folyamata, az ahhoz vezető ökológiai út. Ezután a katalógus jelleggel bemutatásra kerültek nyaralótípusok, az egyszemélyestől a családos méretig, kifejezetten egyszerű, letisztult formákkal, nagyon jól prezentált formában. Kifejezetten értékelendő volt, hogy rövid költségbecslés is készült az alapmodellre, amit külön köszönet illet. Az egyetlen hiányérzetem, hogy a bemutatott modulházaknál már nem volt érzékelhető, hogy hol is vannak ezek a „legó’ elemek, mert a dizájn elfedte azokat. Összességében egy kitűnő dolgozatot láthattunk a pályázótól.

Megosztott 3. díj – Lombár Eszter, Csupász Szabolcs: Moduláris társasház
Konzulens: Nagy Márton DLA

A TDK dolgozat egy nagyon alapos és komoly felkészültségről adott tanúbizonyságot. Átfogó jellegű volt az előtanulmányi munkarész, a múltból való építkezés a jelenbe. Kiemelendő, hogy a tervezett épületet valós környezetbe helyezték, ráadásul két helyszínen is bemutatva azt. Színvonalas és szellemes volt a készített katalógus a „vásárlóknak" a modulrendszer lehetőségeiről. Talán több szó eshetett volna a kiválasztott helyszín foghíjbeépítésénél a modul adta építéstechnológiai előnyökről, de a pályamű komoly elismerést érdemel.

Metszet előfizetés – Varjasi Máté: Polimodul
Konzulens: Dankó Zsófia DLA

A tanulmány előzménye nagyvonalú általánosításokat tartalmaz. A fellelt építészeti előképek jó irányát adják korunk lehetséges válaszára a hétvégi házak kapcsán és megfelelő ellenpontják képezhetnék a jellemzően spekulatív vonatkozású ingatlanfejlesztéseknek a hétvégi házak terén. A szerző ugyanakkor nem árulja el, milyen helyszínen érvényesek állításai és ezek sem kellő határozottsággal megfogalmazottak.

HK különdíj – Simon Dániel: Jelen(lét)
Konzulens: dr. Kolossa József

A TDK tanulmányban bemutatott felvetésre kézenfekvő és jó megoldás a standardizált előregyártási technológia. A választott méretrend és a szigorú tükrözésekkel létrehozott telepítés korlátozza az ötletben rejlő lehetőségek minél szélesebb körű kiaknázását. A személyes tapasztalatokon alapuló, helyesen megfogalmazott igények kielégítésére a tervben bemutatott alapterületek nem kellő érzékenységgel lettek létrehozva. Dícséretes, hogy a funkcionális és szerkezeti kialakításon túl a berendezésre is alkalmazta a modularitást.

Összeállította: Vincze László DLA, a szekció zsűrielnöke

Zenepavilon a diósgyőri vasgyári általános iskola területén

Helyszínünk Miskolc-Diósgyőrben a Vasgyár területén működő Nyitott Ajtók Baptista Általános Iskola. Az iskola XIX. század végi téglaépülete ad otthont a Simphonia Zeneiskolának. Elkötelezett tanárok oktatnak itt zenére főként szegregátumokban, rendkívüli hátrányos körülmények között élő és javarészt roma származású gyerekeket. A program a létbizonytalanságban élő fiatalok iskolai és társadalmi beilleszkedését szeretné megkönnyíteni a zene kínálta kitörési lehetőséggel, esélyteremtési eszközzel és közösségépítéssel. A speciális program csoportos zenei foglalkozásokkal, a gyerekek zenekarba szervezésével, közösségfejlesztéssel és az élményalapú szemlélettel a gyerekek érzelmi, értelmi, társas képességének a formálásával ér el figyelemre méltó eredményeket. 

A szekcióba jelentkező hallgatók feladata egy olyan pavilon megtervezése volt, amely az iskola területén helyet ad a zenekarban történő együtt zenélésnek. A feladat összetettségét mutatja, hogy a szociális szempontok mellett a hely megtalálása és magának a pavilonnak a műfaji meghatározása is kérdés volt. A 6 pályamunka mindegyike értékes és továbbfejleszthető gondolatokat vetett fel. A hallgatók a pályamunkákon túl élvezetesen prezentálták a gondolataikat.

zsűri: Sugár Péter DLA (elnök), Karácsony Tamás DLA, Dimitrijevic Tijana, Pásztor Bence
titkár: Péteri Zsolt 

1. díj – Madarász Zsuzsa: C’ONCERT
Konzulens: Nagy Márton DLA

Az iskola és az ott tanuló gyerekek társadalmi elszigeteltségének szimbolikus és egyúttal fizikai kifejeződése a KERÍTÉS. Ennek átjárhatóvá tételére, a KINT és a BENT közötti kommunikációra ad a pályázó építészetileg is nagyon izgalmas, szellemes javaslatot. A pozíció rá- és megtalálásával újraértelmezi az iskolának a városban betöltött helyzetét. A helyben talált előre gyártott vasbeton garázsdobozok felhasználásával az újrahasznosíthatóságra, a helyi erőforrások használatára, a fenntarthatóságra is jól felmutatható és példaszerű javaslatot ad. Arányos és jól kivitelezhető ötlet a mobil bútorok színesre festése, amely a gyerekek, a szülők és a tanárok építésbe történő bevonását teszi lehetővé. Mind az építészeti javaslatok, mind a grafikai megjelenítés rendkívül magas színvonalúak. 

2. díj – Chromicsek Adrienn, Petró Liza: Angyalok a kertben
Konzulens: Vincze László DLA

A pályázók egész évben üzemelő előadóterem és próbatermek gazdaságos és jól ütemezhető megvalósíthatóságára adnak ötletes javaslatot. Eszerint első ütemben egy „talált" ipari csarnokszerkezet épül, amely már önmagában alkalmas a fedett szabadtéri zenélésre. Második lépésként egy fűthető előadóterem következik majd harmadikként 3 plasztikusan formált próbaterem jelenti a teljes program megvalósítását. A racionális és a szabad formálás jól kiegészítik egymást. A meglepő kompozíció szándékosan össze nem illő elemeket társít, és ezzel a hagyományos esztétikai kategóriákat merészen és felszabadítóan átlépi. Ugyanakkor a csarnok talapzatra emelése játékosan az ünnepélyességre is utal. 

Megosztott 3. díj – Jancsovics Dorottya, Urbánszki Tímea: Rád hangolva
Konzulens: Vincze László DLA

A tervezett építmény a téliesített-fűtött épület és a szabadtéri pavilon építészeti egységét próbálja megteremteni. Az előbbi az otthonosság érzetét és biztonságát nyújtja, az utóbbi a szabadban történő játék lehetőségét teremti meg. Így az épület kívül-belül állandóan használható életteret ad a gyerekeknek. A szabadon formálható külső váz és a bútorzat a használat és a folyamatos átalakítás közben teremti meg és erősíti a közösséget. A külső vázszerkezet könnyedsége, a színes ponyvák szerethetővé és „helyszín-függetlenné" teszik a pavilont, amely így az iskola udvarán (szinte) bárhol felállítható lehet. 

Megosztott 3. díj – Kecskés Dalma, Rudolf Blanka: A zene mindenkié, a pavilon mindenkié.
Konzulens: Dankó Zsófia DLA

A pályamű a helyszínről, az iskola környezetéről és a társadalmi körülményekről értékes és jól felépített elemző tanulmányt ad. Az építészeti javaslat az iskola teljes területével mint kampusszal foglalkozik. Javaslata szerint az egyik volt tiszti lakást tartalmazó épület lenne a zeneiskola, a másik a kollégium. A jól megtalált helyű pavilon a kettőt köti össze logikusan. Létrehoz egy játszó- és egy tornaudvart, és megteremti a logikus térbeli - építészeti összefüggést az iskola épületei között. A könnyed szerkezetű pavilon az újra megnyitott (Glanzer Miksa) utca felé is kapcsolódási felületet ad. Érdekes gondolat a zene és a növényekkel való foglalatosság összekapcsolása. A két módszer együttes vagy párhuzamos alkalmazása új távlatokat nyithat. A konkrét tervjavaslat a pavilont inkább növényházként értelmezi.

Dicséret és Metszet előfizetés – Kelemen Flóra, Varga Sarolta: Zenélni és túlélni a diósgyőri acélművek árnyékában
Konzulens: Dankó Zsófia DLA

Az alkotók határozott döntéssel szabadtéri próba- és koncerthelyszínt terveztek. Figyelemre méltó gondolat a zenepavilon és a játszótér funkcióinak az összepárosítása, amelyet karakteres szabad formálással valósítanak meg. Érdekes a szerkesztés, a forma is jól kommunikálható, bár a jelentése kérdéses. Az íves formálás emlékeztet a jurtákra is, főként a fonott, szövött molinók alkalmazása miatt, amely lehetőséget teremt az alkotó jellegű közösségi tevékenységre. Eleven a színes modell, a róla készült fotók is nagyon felszabadult légkört árasztanak: egy közönségszavazásnál a terv biztos befutó lenne. Az erős forma keresi még a helyét az iskolaudvaron, talán jobb lenne kevésbé központi helyre tenni, inkább egy játszótér részeként megfogalmazva.

HK prezentációs különdíj – Tóth-Könczey Péter: Ellátatlan szükség
Konzulens: Weiszkopf András

A pályamű nem annyira a környezetre, mint inkább a használókra koncentrál. A racionálisan felépített térelem rendszer használhatósága egy mátrix mentén fogalmazódik meg. A használók kvázi kézikönyvet, használati utasítást kapnak az összeállításhoz, így a térrendszer összeállítása és használata közben állandó párbeszédet folytatnak egymással, a rendszerrel és az anyagokkal. A „használat közbeni értékteremtés" egyrészt egy elvont szellemi értéket produkál (a rendszer logikáját mint önmagában vett értéket), másrészt a konkrét teret és a térbeli szövetet mint alakuló és létrejövő fizikai képződményt. A szerkezeti elemek újrahasznosított anyagok, melyeket a kézzel való építés során lehet variálni (pl. szárazon rakott téglák, amiket könnyen szét lehet szedni és más formációkban össze lehet rakni). Jó gondolat a modularitás, a hard-soft elemek csoportosítása. Az ízes kézi rajzok a szövegek nélkül is magukért beszélnek.

Összeállította: Sugár Péter DLA, a szekció zsűrielnöke

További információ és a munkák részletes bemutatása a BME Lakóépülettervezési Tanszék TDK oldalán érhető el. A BME Lakóépülettervezési Tanszék megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.

Gratulálunk minden díjazottnak és résztvevőnek!