Tiszta és mértéktartó - az MTA agrártudományi kutatótömb nyertes terve

Környezetbe illő, egyszerű homlokzataival, racionális szerkesztésével Boda István, Nagy Marianna és Skrabák Zoltán terve kapta az első díjat a martonvásári MTA Agrártudományi Kutatási tömb tervezésére kiírt pályázaton. A tervezésnél gondoltak a praktikumra is: az épület könnyen építhető és üzemeltethető, és később az alapstruktúra megváltoztatása nélkül egyszerűen bővíthető.

Beépítési koncepció

A tervezési helyszín a Martonvásári kastélypark délnyugati részén található. Északról délkeletre haladva a Brunszvik-kastély, a Kiskastély, a Kukoricakutató intézet épülete, nyugatabbra üvegházak és az MTA Mezőgazdasági Kutató intézete helyezkedik el. Ennek köszönhetően a helyszín kettészakad a kastélyok és a kutatási terület parkjaira.

E két terület határán helyezkedik el a Kukoricakutató Intézet, melyhez közvetlenül kapcsolódik az új épület. Az építési helyszín feltárása a már meglévő Kodály Zoltán utca felőli bejáraton történik. A területre megérkezve egy hangsúlyos kapuzat jelöli ki a főbejárat helyét. Figyelembe véve az Intézet közlekedési rendszerét és a bővítés lehetőségét, valamint a meglévő épület főbb irányait, egy kelet nyugati tengelyű, egy az úttal párhuzamos hosszanti tömeggel lezárt fésűs beépítés alakult ki.

Funkcionális leírás

Az épület feltárása a főbejáraton, illetve a D tömbbel párhuzamosan futó rámpán lejutva a garázson keresztül történhet. A főbejárat felől egy háromszintes lobbytérbe érkezünk, melynek a bal oldalán helyezkedik el a kutatói részleg, jobbról pedig ettől szeparáltan kialakítva csatlakozik a konferenciaterem és kiszolgálói funkciói. A meglévő Kukoricakutató és az új tömb között ilyen módon a kapcsolat biztosított.

Az A, B, C jelű F+2 szintes kutatótömbökben kapnak helyet az MTA-ATK NÖVI, TAKI és MGI osztályai. Az ezeket lezáró negyedik, F+3 szintes tömbben találhatóak a piaci alapú laborok és irodák, az osztályok közös helyiségei, illetve a harmadik emeleten az üvegházak. A funkcionális kötöttségeknek köszönhetően egy nagyon szigorú épület jött létre, ezért rendkívül fontosnak tartottuk, hogy kialakuljanak találkozásra, rekreációra alkalmas terek, melyek oldják ezt a merevséget. Az A, B, C kutatótömbök és a D tömb között kialakított aulatér ezt hivatott szolgálni. A pinceszinten a mélygarázson kívül a természetes fényt és szellőzést nem igénylő közös helyiségek találhatóak, továbbá a karbantartás, üzemeltetés helyiségei is itt kaptak helyet.

A közlekedési rendszer az A, B, C tömbökben középfolyosós kialakítású. A tömbök közepénél található a vertikális közlekedési mag, mely biztosítja a szintek közötti átjárást, valamint ebből a közlekedési magból indulnak az osztályok közötti kapcsolatot biztosító átkötő hidak is. A 3 kutatótömb középfolyosói a többszintes aulán keresztül folytatódnak szintén hidakként a D épülettömbig, ahonnan szögtöréssel csatlakoznak annak középfolyosós rendszeréhez. Az épület háromszintes aulájában található a központi érkeztető és elosztó közlekedési mag. Ez kapcsolatot teremt az osztályok és a közös intézményi helyiségek között, továbbá rugalmasan használhatóvá teszi a belső rekreációs tereket.

A kutatótömbökben az irodák a tömb délkeleti oldalán, a laborhelyiségek pedig a tömbök északnyugati oldalán helezkednek el. A helyiségek sorát a közlekedőmag szakítja meg annak érdekében, hogy a laborok elzárhatóak legyenek. A földszinten a kutatóhelyiségek közvetlen kertkapcsolattal rendelkeznek. A kutatók számára jól használható belső udvar lehetőséget biztosít a konferenciára érkezők körében is a használatra. A három hasonló épülettömb délkeleti végéhez és az előcsarnokhoz kapcsolódó épületágak között egy zárt belső teresedés jön létre, mely intimebb pihenőzugnak, helyenként tárgyalónak is alkalmas.

Homlokzatképzés

A bútorozhatóság miatt szalagablakok kerülnek elhelyezésre az irodákban és laborokban. Arra a homlokzati felületre, ami intenzívebb napnak van kitéve, árnyékolók kerülnek, melyek porszórt alumínium profilból készülnek és igénynek megfelelően belülről motorikusan forgathatóak, szakaszokban is. A tömör falfelületek jellemzően fehér színű hőszigetelő vakolati rendszerrel készülnek.

Környezetrendezés

Fontos szempont volt a környezetrendezésnél, hogy a Kastélypark meglévő közlekedési rendszerét folytassuk, amely néhány új gesztussal egészül csak ki. A meglévő rendszer és a tervezett beépítés irányultságai alakították a fedett belső előcsarnok (udvar) növénykazettáinak struktúráját, ami folytatódik az azonos tömegű épülettömbök köztes udvaraiban is.

Boda István, Nagy Marianna, Skrabák Zoltán

A zsűri értékelése a zárójelentésben

A tervezett épület telepítése kiválóan alkalmazkodik a meglévő adottságokhoz. Négy jól elkülöníthető épületsávból áll, amelyek koordinátája illeszkedik a meglévő épületekhez. Az új bejárat a Kodály Zoltán utca felől közelíthető meg gépkocsival és gyalogosan egyaránt. A főbejáratot a Kukoricakutató meglévő épülete, az azt kiegészítő földművelés, az új előadóterem és az új épülettömb fogja közre. A főbejárat hangsúlyos elem, amely méltó és illő lehet egy ilyen jelentőségű kutatóintézethez. A főbejárat közvetlenül csatlakozik egy többfunkciós aulatérhez, amely összeköti a négy kutatótömböt. Ez a köztes tér a terv legszebb és leghosszabb eleme. Egy ipari rekreációs zóna, felfűzve a döntően középfolyosós, merev rendszerű szobák és laborok világát.

F+2 szintes A, B, C kutatótömbök tartalmazzák a kiírásnak megfelelően az MTA-ATK NÖVI, TAKI és MGI osztályait. Ezek jól elkülönülnek, de két helyen össze is kapcsolódnak - egyrészt a vertikális közlekedőmagoknak köszönhetően, másrészt az aulában. A negyedik F+3 szintes déli tömbben helyezkednek el az osztályok közös helyiségei, illetve a piaci alapú irodák és laborok, valamint a tetőtéri üvegházak.

A továbbtervezésnél felülvizsgálandó az A, B, C tömbök közötti légtérarány, amelyet néhány méterrel érdemes növelni, egyben az aulatér hossza is kismértékben csökkentendő. Az épülettömbök bütüje biztosítja az esetleges bővítés lehetőségét, viszont túl zárt. Javasolható legalább a középfolyosó teljes mértékben történő megnyitása. Ezek a bütük, valamint a konferenciaterem utcafrontjai alkalmasak lehetnek vertikális zöldfelületek kialakítására.

A pinceszinten helyezkedik el az összes kiszolgáló-, raktár és gépészeti helyiség, valamint a vizes laborok. Ezek elrendezése, mérete és megközelítése megfelelő.
A pinceszint nagyobb része alkalmas a mintegy 90 db gépkocsi és 60 db kerékpár elhelyezésére.

A tervezett épület szerkezete cölöpalapozásra kerülő, alul-felül sík monolit vasbeton lemez, maximum fesztávolság 8,1 m. Tömege jó arányú, környezetbe illő homlokzatai mértéktartóak, egyszerűek. A pályaműre jellemző a tiszta és racionális szerkesztés. A mű könnyen építhető és üzemeltethető. Igény esetén könnyen és több helyen bővíthető az alapstruktúra változtatása és a munkafolyamatok megszakítása nélkül.