Új ablak a világra – Moonvalley Wines borászat, Mád
Új ablak, korszerű technológiák, friss szemlélet – ötvözve a hagyományok tiszteletével, a régi ház, a hely atmoszférájának megőrzésével. A szakmai tudáson túl talán ez hozzáállás, az inspiráló környezet, a lakóházból Bordás Péter tervei alapján borászatként újjászületett épület is hozzájárult ahhoz, hogy a Moonvalley Wines több magyar és nemzetközi elismerésben is részesült már.
Régi és új találkozása – a bővítés alatt álló Moonvalley borászat épületének 1. üteme
Tokaj-hegyalján, Mádon került sor a Moonvalley Wines borászat épületének kialakítására, mely egy meglévő épület helyreállításával, bővítésével jött létre. A létesítmény egy olyan komplex beruházás része, melynek következő üteme 2012 tavaszán kerül átadásra, és ahol olyan különlegességek készülnek jelenleg is, mint a 2010-ben a világ 10 legjobb muskotály bora közé választott, 2008-as késői szüretelésű, dűlőszelektált Tokaji Sárgamuskotály.
A helyszín
A helyszín Mád belterületén, egy domboldalon található, ahol a szomszédos kis cseréptetős épületek, a szűk utcák, a bor illata teremt különleges atmoszférát. Ezen a helyen az apró pincegádorok szerves részei az utcaképnek, a telek és az utcák alatt pedig ősi borospincék szövevényes rendszere található. A telken álló eredeti épületről fennmaradt elérhető emlékek 1849-ből származnak: az épület hagyományos háromosztatú kőház volt, melyet a későbbi időkben egy tornáccal és számos melléképülettel toldottak meg. A melléképületek és a tornác rossz szerkezeti állapotukból adódóan elbontásra kerültek, viszont a főépület külső főfalai jó állapotban voltak, ezért megmaradhattak. Így történt, hogy a tervezés során mindenképp a „kisház" helyreállítása és bővítése mellett döntöttünk, azzal a szándékkal, hogy az ősi kőfalak mellett a kortárs építészet elemei is megjelenjenek.
Mivel az eredeti lakófunkció helyett borászati üzem kialakítása volt a feladat, ezért a meglévő épületben adtunk helyet a fogadótérnek, a tárgyaló- és kóstolótérnek, valamint az irodának. Az ehhez kapcsolódó bővítményben található a modern borászati üzem a laborral és az újonnan épült lejárattal a történelmi, 2 km hosszú, többszintes pincelabirintushoz.
Az eredeti épület
Az eredeti épületbe került fogadótér különleges atmoszférája átmenetet képez a kint és bent között. Belépve egy keretsztboltozatos, fehérre vakolt falú térbe érkezünk: az egykori füstöskonyha boltozata látható itt eredeti állapotában. A kültér kockakő burkolata befolyik a fogadótérbe. A bejárati ajtóval szemközt egy vetítőfelületen a borvidék egyedülálló értékeit bemutató képeket láthatunk. A fogadótérből két irányba nyílik belépő: a tárgyaló-kóstoló helyiség, illetve az iroda felé.
Ebben az épületben az eredeti kőfalak jó állapotuk miatt megtartásra kerültek, de a kötőgerendás tetőszerkezetet és a padlót elbontottuk, majd az eredeti állapotnak megfelelően helyreállítottuk. A padlószerkezet kialakításánál – tekintettel a talajpárára – vízzáró beton réteget helyeztünk el a padlórétegrend alatt az eredeti kőfal tetejére, az újonnan létesült tetőszerkezet alá pedig vasbeton koszorú került. A meglévő kőfalon található nyílások helye megmaradt, de modern, mai megfogalmazásban született újjá.
A hőszigetelő üvegezésű nyílászárók a fal síkján túlnyúló, kívülről acéllemez borítású, natúr tölgyfa keretezést kaptak, melynek felső síkján egy, az ablak teljes hosszában végigfutó, rejtett led világítósáv került kialakításra, ezáltal még inkább hangsúlyozva a kontrasztot a régi és az új értékek között – nappal és éjjel egyaránt. A bejárati ajtó is hasonlóan egyedi tervezésű, az eredeti nyílásokon kívül pedig öt új, kisméretű, változó magasságban elhelyezett nyílás is megjelenik a falazatban, ezzel különleges, újszerű hangulatot teremtve a belső térben. Az iroda, a hozzá tartozó teakonyha és mosdó, illetve a tárgyaló-kóstoló tere a beépített természetes anyagok által modern, de barátságos, melegséget sugároz.
A bővítmény
A bővítmény – maga az üzem – az udvar felől vasbeton pillérvázas szerkezetű, de a domboldal – vagyis a meglévő pincerendszer – irányából vízzáró vasbeton fal hordja a tetőszerkezetet. Az udvar felőli oldalon a nyersbeton pillérek elé, a meglévő kőfal síkjában 38 cm-es vakolt falazat került. A beltérben a nyitott fedélszék által létrehozott tér a látszó, természetes anyagok (pl. a nyersbeton, natúr tölgyfa) használatának köszönhetően precíz üzemi hangulatot sugároz.
A nyílászárók itt is egyedi tervezésűek. Célunk az volt, hogy bár üzemi igénybevételnek vannak kitéve, az ajtók a hely hangulatához illeszkedjenek, ezért a nyíló szárnyak zártszelvény megerősítésű, de olajozott tölgyfa burkolatú lapokból készültek. Az üzembe nyíló ajtó továbbá három sávban üvegezett is, amely biztosítja a természetes fény bejutását az üzem területére. A borászati tevékenységet szolgáló szükséges technológia egyes elemei a falba, szerkezetbe rejtve, burkoltan kerültek kialakításra.
A folytatás – 2. ütem
A telek adottságai és a helyi szabályozás nem adott lehetőséget a bővítésre, így a szomszédos üres telken, egy 7000 m2-es, ősfás területen, a már említett 2 km hosszú pincelabirintus felett épül a Moonvalley Wines új borászati épülete, amely várhatóan 2012 tavaszán kerül majd átadásra. A legfőbb építészeti feladat az épület észrevétlen integrációja a környezetbe, modernitást és kiegyensúlyozottságot tükröző hangulat kialakítása a Moonvalley Wines filozófiájának megfelelően.
Az épület egy föld alatt rejtőző, mégis természetes fénnyel átjárt, a mai borászati csúcstechnológiának helyet adó létesítmény lesz. A szellős térkapcsolatok múzeumi kiállítótérként mutatják be a fejlett technológiát a látogatóknak. Az épület szervesen kapcsolódik az alatta lévő pincerendszerhez, amely majd a későbbi fejlesztés során egy felszín feletti látogatóközponttal fog kiegészülni.
A megbízó
A Moonvalley Wines összesen 25 hektáron, 19 parcellán, 7 különböző dűlőben gazdálkodik a tokaji bor történelmi központjában, Mádon. A borászat fontos alappillére a tudatos termékkialakítás, melynek köszönhetően minden évjárat valamennyi bora rendkívül magas szinvonalon és egyenletes minőségben kerül a piacra. A gazdag tokaji hagyományoknak a megfelelő korszerűséggel való ötvözése által jutott a Birtok első szakmai elsimeréseihez, úgymint “Az Év Bortermelője Tokaj-Hegyalján 2010 – Berecz Stéphanie", illetve a “Top 10 Muscats du Monde 2010".
felelős tervező: Bordás Péter
építész munkatársak: Tolvaj Tamás, Pém Ildikó
fotó: Szendrői Júlia
tervezés éve: 2009
kivitelezés éve: 2009
Az épületet az alábbi linkről letölthető filmben lehet virtuálisan "bejárni"
10:54
Éppen eleget beszéltünk már erről a szegény fával keretezett ablakról, elég lenne talán annyit mondani, hogy a közölt részletterv biztosan nem fog bekerülni az épszerk tankönyvekbe, viszont érdemes volna a ház küllemének egészéről is szót ejteni. Nekem nagyon sok a kétségem ezzel kapcsolatban. A ház egészében annyira üresnek, lélektelennek tűnik akkor is, ha szokványosan beültetett ablakokat képzelek a vitatottak helyébe, amilyet ilyen fajta "népi" épületből még nem láttam. Ebből a szempontból meg tudom érteni az építészt, hogy próbált valahogy lelket lehelni bele, merthogy az "én is itt jártam és ezt feltétlenül meg kell örökíteni" attitüdöt nem tartom elegendő indoknak a beavatkozásokra. Mindenesetre ezt a meglévőbe lelket lehelési törekvést nem látom sikeresnek. Nem láttunk azonban még egy-két fotót se a ház felújítás előtti és dokumentumot sem a még korábbi állapotáról. Vajon nem egy már reménytelenül elrontott állapot állítódott itt helyre érdemtelenül? Eredetiek vagy utólagos barkácsolások nyomai-e az ablakok feletti nem is kő, hanem tégla boltövek? Vajon tényleg az eredeti helyükön voltak már a felújítás előtt a nyílások? mennyiben voltak eredeti nagyságúak és nem néhány évtizeddel ezelőtt lettek valamilyen Tüzép-ablakok méreteihez átszabva? És végül ha a háznak már visszahozhatatlanul elveszett a karaktere, nem lett volna a helyesebb a meglévő alapokra teljesen új épületet építeni?
12:14
@zapata: Az épületfotók sajátsága,hogy nem igazán látjuk táji,környezeti összefüggéseiben ezt a szerencsétlen agyonrágott házat. Lehet,hogy nem kell minden helyreállításnál mindig durrantani egy nagyot, meg hallelujázni, meg megszólni sem. Ott van, ilyen lett, oszt kész. Nem jobb, nem rosszabb. Engem speciel nem bánt ablakostul, berhelésestül együtt.Láttam már ennél sokkal rosszabbat is.
16:27
@FenyvesiHK: A mádi Moonvalley ablakai: a keret rétegelt fa, szerintem (valamint a cikk szerint) tölgy, de nem vagyok faipari szaki. A külső, festett acél védőlemez életben mutatós, még ha az illesztésével vannak is gondok. A fa és a lemezek között Xyloplast. A ház egésze tetszik. Ezek az ablakkeretek inkább érdekesek, mint szépek, de hatásosan választják el az épület gazdasági felét a lakó ill. iroda-tértől. És még valami: Mád és Bodrogkeresztúr mára módos községekké nőtték ki magukat. Annak a mélyszegénységnek, amit hat-nyolc évvel ezelőtt tapasztaltam arrafelé, nyoma sincs: gyönyörű borászatok, színvonalas porták váltogatják egymást.
08:13
hát csak annyit akartam jelezni, hogy van több olyan építészeti bölcsek köve -pl. jelen esetben a rajzokon szereplő síkban tartott szerkezetű ablakok-, amelyek rendszeresen elvéreznek a megvalósulás során, pedig egyszer már igazán látnék ilyet tárgyiasulva: itt a fotók alapján hagyományos háromütközéses ablakokat építettek be. utóbbi kijelentésemet a lehurrogástól félve teszem, mert látom, hogy nagyon rácsavarodott a komment-társaság erre az ablak témára, hogy milyen fa, meg hehe elázik: így aztán biztos észrevették volna a tervek és a valóság közötti -szerintem- alapvető különbséget...
19:25
@desdicsávo: Így a téma lecsengésének vége felé megtisztelő lenne kedves dcsávó, ha elolvasnád a rácsavarodásainkat, fentebb ugyanis megállapítást nyert,hogy a tölgy nem külső épületfa és elázik hehe milyen rajzokon milyen síkbantartott szerkezetű ablak? milyen tervek, milyen valóság, milyen különbség? joggal félhetsz
21:48
@FenyvesiHK: A rajzokon olyan ablak van amin a szárny és az ablaktok egy síkban van becsukott állapotban, de a fotókon jól látszik, hogy ez nem így van... Szerintem rajzon szereplő ablak elkészítése megoldható, de nem lenne könnyű eset, ezért érthető hogy nem úgy valósították meg.
08:15
@hp: Kösz, igazad van, szemüveget cserélek. A terv szerinti bukó ablakra ez esetben nem hiányzik valami vízvetőféle?(ami a megvalósultban van,ha jól látom)
10:13
Szerintem az jó, ha valami megoszt, és ennyien beszélnek róla:) A fa anyagról: most csináltam stéget, utána jártam a dolognak alaposan, mindenki figyelmébe ajánlanám:) Gyöngyösön működik még autokláv, nem is túl drága, a borovi fenyő bruttó 160 ezer/köbméter, a luc fenyőt köbméteráron telítik teljes keresztmetszetben 44 ezer/köbméter, és ez megmunkált méretre vágott termékre is igaz, tehát ha valaki hasonlót tervez szállítási költséggel együtt kb plussz 100e Ft és semmi!! festés, utókezelés nem kell, ha fa picit zöldesszürkés lesz, ha eltöröd a belső felületek is csillognak a "szertől". A fára 15 év teljes garit vállalnak, szerintem mindenkinek megéri:) Ez nem reklám, mert 100% saját tapasztalat, mint az is, hogy szál irányban könnyen pattan az anyag, viszont hasonló "víznek kitett" helyekre tényleg jónak tűnik az anyag! Üdv g
13:32
@domgab: Miközben rágjuk magunkat a párkányon, újra nézegetve a képeket, micsoda dagadó hazafiúi kebellel olvashatjuk Mád -on a kerítés sarkán, hogy aszondja: Moonvalley Wines. Azért a párkányon kívül volna még itt min gondolkodni. domgab Kösz a telített fát ez meggyőzően hangzik.
14:50
@FenyvesiHK: Franciaországban büntit kapna ezért a névért, ám Magyarország toleráns, erős és befogadó hely. Engem egyébként tényleg nem zavar, sőt. Ha ezzel a cimkével jobban megy a bora "odakinn", akkor csak hajrá.
13:08
nem a tervező vagyok, de ismerem az épületet. a bemutatás apropója, feltételezéseim szerint az, hogy hamarosan elkészül ezen épület fölött a második ütem, a "látványborászat". az ablak (bár én nem terveznék ilyet) működik, nem rohad, de a kilátást jelentősen szűkíti. az épület fontosságát abban látom, hogy egy tipikus hegyaljai épületet miként lehet felújítani, úgy hogy megőrizze eredetiségét, de néhány gesztussal a mához kössük. ezek lennének a dobozolt ablakok. nekem, a környéken tervezve nincs ilyen ingerenciám, megelégszem azzal, ha vissza tudom állítani az eredeti állapotot. egyébként erről az épületről is eltűnt ez-az, amit a műemlékesek nem feltétlenül vettek jónéven. de ez mind semmi a második ütem modernizmusához képest...
20:01
..."az alábbi linkről letölthető filmben"...?... miért nincs a film a cikkbe beágyazva? Egy 40 megabájtos zip-be csomagolt letölthető film - a kilencvenes évek nethasználati technikája. nincs valahova feltöltve?...
15:43
A megoldás egyszerűbb mint gondolnánk; Keményfából kell csinálni az ablakkeret fabetéteket, és nagyságrendekkel később rohad szanaszéjjel mint a fenyő... (A budai hegyvidék tele volt, keményfa, fűrészelt míves külső ablakkeretekkel, amik nyilván, így lassan 100 év múltán lassan elrohadnak. De hogy itt ez persze fenyőből van, az már más kérdés.) Ellenben nekem kifejezetten szimpatikus, hogy nincs sehol egyetlen kiemelt fiktív-oromzati bütü sem.
18:27
@sanyiahegyről: Uraim a szakma az szakma. Jómagam is magasról tettem az okoskodókra, amikor gyönyörű fedés nélküli, de illendő lejtéssel kialakított pengefal kerítést építettem a portám elé. Immár második tavaszon nézegetem kerítésem koszból nőtt szakállát (SEMMIVEL nem jön le!) és az idén megadom magam. Lesz fedés, ahogy azt eleink is építették. Amúgy a tárgybéli ablak nagyon szép. Magam is vettem tölgyfát a saját ablakaim párkányaihoz, fentiek szellemében fütyültem a károgásra, majd én megmutatom. Az eső mutatta meg, meg a nap. 5 cm vtg.tölgyfapalló minden hozzáférhető csodakencével leápolva csak a fedett tornác alatt működik úgy, hogy jól essen ránézni. De lehet,hogy mégis én csináltam valamit rosszul. Igen nagy tisztelettel fogadok minden jó tanácsot tanult kollégáimtól.
20:25
@FenyvesiHK: Azt hiszem, hogy Te is egy tévhitnek estél áldozatul - velem is megtörtént egy kapu kapcsán. A tölgyfa valóban nagyon szilárd és nagy élettartalmú, de a nedvességgel szembeni ellenállása nem valami jó, valamint a a "húr" irányú zsugorodása kb. 30 %-kal nagyobb, mint fenyőé. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a fa belső szerkezete is egyenletlenebb, akkor nem csoda, ha a kültéri igénybevételnek kitett tölgyfa nagy erővel vetemedik, reped és hajlamos korhadni. Ezért ilyen helyekre nem szokták használni. (Budán volt módom jó néhány régi villát felmérni és volt amelyiket felújítottam, de tornácban csak fenyővel találkoztam, ill. nem tartószerkezetben vörösfenyővel). Fa ügyben javasolm mindenkinek a Rónai-Somfalvi - Fa tartószerkezetek könyvét, ott elég sok rendezett adat és szempont van. Amúgy a fotókat nézve én nem tenném a fejem arra, hogy valóban tölgy épült be, bár így nagyon nehéz, de gyanús, hogy nem (fenntartom a tévedés jogát) Ez esetben szerintem ennek az ablaknak nem csak az a baja, hogy szerkezetileg hibás, hanem, hogy modoros - kettő összefügg. Huszti István
22:27
@HI: Kedves Tervezők, úgy érzem, hogy a fenti eszmefuttatások megérdemlik a választ. Miből készültek ezek a (némelyeknek tetsző, másoknak nem, nekem igen) ablakkeretek? És mivel kezelték, továbbá milyen tapasztalatok alapján? Itthon a legtöbb kültéri faszerkezet közös sorsa a gyalázat. Magyarázza ezt kontinentális éghajlatunk, a karbantartás esetlegessége vagy egyenesen annak hiánya. Pedig a fa gyönyörű, ezért aztán minden tapasztalat megosztása sokat jelent.
07:03
@HI: Tényleg a modorosság az ablakok eredendő vétke. Egy időben járványszerűen terjedt az ablakok vasbeton keretezése azzal a célzattal, hogy hátha megmenti az egyébként menthetetlenül süket homlokzatot. Én ebben a fa keretezésben is ennek a "lite" kiadását vélem felfedezni.
08:08
@Pákozdi Imre: Én még hozzátenném azt, hogy kritikával illetni azt érdemes, ami értéket képvisel, ez a ház ilyen, ez alapjaiban egy jó ház. A kritikának nem a cikizés a célja, meg a válaszokból mi is tanulhatunk. Én nem is kritikának nevezném ezeket a bejegyzéseket, hanem egyfajta párbeszédnek, ami igazán hiányzik a szakmai közéletből. Huszti István
08:50
@zapata: Sokadszor nézem, és igazat kell adjak: modoros. Viszont nagyon tetszik, úgyhogy az ablakok és az én mentségemül marad a Halászbástyáról írt Szerb Antal-i ítélet pendantja: "Giccs, de gyönyörű". Az ablakkeret deszkáinak selymes fénye, amit morózusan körít a terméskő... Főleg az esti képek megejtőek. Bocsánat.
12:01
@Pákozdi Imre: Nagyon szégyellem, de csak sokadik képlapozást követő másodszori olvasásra tűnt fel az alábbi, egyértelmű részlet: "A hőszigetelő üvegezésű nyílászárók a fal síkján túlnyúló, kívülről acéllemez borítású, natúr tölgyfa keretezést kaptak..."
19:12
@Pákozdi Imre: Köszönöm a tölgyfa tanácsot. Hát ez bizony tényleg modorosság, ráadásul - hogy Imrének is megmaradjon öröme - a falvastagság kiugró dobozolás nélkül is kínált volna elég mélységet, hogy gyönyörködjünk a (nem kiugró) bélletben. Amit a párkányrészen viszont változatlanul valamivel pl. fémlemezzel meg kellene védeni, mint a fentiekből következik. Szerintem borovi fenyő amit látunk.
07:03
@FenyvesiHK: Az örömöm tényleg megmaradna, de valahogy akkor is be kellene fejezni a selymes fényű fabetétet, ha nem ugratják ki. Például hagyományosan, tehát a homlokzat falára simuló kerettel. Ehhez képest a mostani kiugró dobozolás éppen csak annyira "modoros", amennyire azok a fiatal férfiak, akik nyár közepén felhajtják a pólójuk keskeny kis gallérját :-)
08:00
@Pákozdi Imre: Jó a hasonlat, az is modorosság.Tecceni akarás... Jóképű fiatalembernek nem kell gallért hajtogatni.
08:53
@Pákozdi Imre: A képen fenyődeszka van és nem tölgy.
12:20
Így van. Ne építsünk semmit előbb-utóbb úgy is minden tönkre megy...
21:01
Ebben a házban mi a nagy durranás, ami miatt itt van? Az egyetlen érdekességet az általam igen rondának vélt nyílászárói jelentik.
21:37
@1234: De sokfélék vagyunk! Azok a nyílászárók szerintem meseszépek.
09:00
@Pákozdi Imre: Jön a csapóeső, megáll az ablak előtt és azt mondja: Jaj ezt a meseszép ablakpárkányt csak nem fogom tönkretenni! Sarkon fordul és elmegy máshová rombolni. A tűző nap is csatlakozik csapóesőhöz.
16:22
@FenyvesiHK: Na lássa :-). De egyébként igaza van, ha ez fenyő, akkor csak néhány évet jósolhatunk neki, ld. még sanyiahegyről hozzászólását. Egyébként terjedő divat ez a fajta keret, sőt, a kiléptetett keretes és üvegű (tényleg, hogy hívják?) ablak is. Utóbbi - szerintem előnyösen - uralja az új debreceni diagnosztikai tömb egyik-másik homlokzatát is.
15:05
a sík keret-tok ablakot látom itt is gondosan berajzolták...
16:03
@desdicsávo: "a sík keret-tok ablakot látom itt is gondosan berajzolták..."
16:21
@másik: a választ olvasva de nem értve, felmerül bennem, hogy vajon mások meg azt nem értik, amit én szólok hozzá?
17:13
@desdicsávo: így bizony: gondoltam, megismétlem, hátha lesz értelme - nem lett... ;)